A romák társadalmi integrációjában a legnagyobb szerepük maguknak a romáknak van, nem szabad engedni, hogy a jogokat a többségi társadalom átpolitizálja.
A romák társadalmi integrációjában a legnagyobb szerepük maguknak a romáknak van, nem szabad engedni, hogy a jogokat a többségi társadalom átpolitizálja, ezért képzettebb roma vezetőkre, határozottabb fellépésre, a roma civil szervezetek hatékonyabb érdekérvényesítő erejére van szükség.
Ahhoz, hogy a romák esélyegyenlősége, társadalmi elfogadottsága, a gazdasági életbe való bekapcsolódása ténylegesen megvalósulhasson, az oktatás és a foglalkoztatás területén kell azonnali lépéseket kezdeményezni. Ezt a közös minimumot fektette le az EPP-ED (Európai Néppárt-Európai Demokraták) Centre for Political Parliamentary Education and Training (CET) nevű szervezete által rendezett tanácskozás, amelyre Európa hatvan roma civilszervezetét hívták meg.
Járóka Lívia európai parlamenti képviselő az általa kezdeményezett konferencia plenáris vitáján úgy fogalmazott: a civileknek van objektív erejük, ezért erősíteni kell ezt a réteget, a roma vezetőknek pedig nem kell állandóan kompromisszumokat kötniük, ugyanis a romaügy európai és össztársadalmi ügy, így bármilyen színezetű legyen is az adott ország kormánya, kölcsönösen számítani kell a segítségre.
"Élesedik a helyzet, nekünk kell megakadályozni a bajt" - mondta a néppárti politikus, hozzátéve, nem a választások idején kell elővenni a cigányügyet, mint ahogy történik az már több évtizede sok országban, így Magyarországon is.
Véleménye szerint egész Európában "a szavazatvesztés, a politikai viszony változása és a rövidlátás miatt" nem történtek lépések romaügyben, ezért kell Európai Roma Stratégiai Tervet készíteni. Ha a kormányoknak nincsenek ötleteik, a civileknek kell megfogalmazniuk a szakmai minimumot - mondta a még formálódó stratégiai tervhez javaslatokat gyűjtő konferencián a fideszes politikus.
Az európai roma mozgalom megalapítójaként számon tartott Nicolae Gheorge (Románia) azt mondta: európai roma jogok kiáltványára van szükség, ugyanis több ország nem biztosítja a cigányok számára az alapvető emberi jogokat, és mivel a cigányoknak nincs anyaországuk, menedéket kell kapniuk bárhol, ha ezt igénylik - utalt az utóbbi év olaszországi eseményeire.
"Hol van az Európai Romajogi Karta, amit ígértek nekünk?" - tette fel a kérdést, hozzáfűzve, a cigánypolitika csírája húsz évvel ezelőtt megszületett, de a kormányok elfeledkeztek a romaügyről, inkább a roma vezetőkre tolják a felelősséget, rájuk bízzák a "piszkos munkát", és csak a diszkriminációs problémákra dolgoznak ki terveket, javaslatokat.
Magyarországon és Olaszországban olyan extrém mozgalmak indultak a cigányság ellen, amelyek miatt húsz-harminc évre is megállhat a romaügy - fogalmazott Nicolae Gheorge, példaként említve a cigányoktól való olaszországi ujjlenyomatvételt, a Magyar Gárda tevékenységét, az erősödő szélsőjobboldali nézeteket. "A cigányügyben a pártok álláspontja alapján jöhet létre egyezség, de nem lehet pártpolitikai kérdés" - szögezte le a politikus.
Magyarországi civil szervezeti vezetők felszólalásukban olyan oktatási és foglalkoztatási programok indítását sürgették, amelyek segítségével tartós foglalkoztatáshoz jutnak - és nem közmunkát kaphatnak -, így a legszegényebb társadalmi réteg kitörhet az állandó létbizonytalanságból és a megalázónak tartott segélyezettségből.
Szécsi Mária óvónő azt javasolta, hogy az óvodai képzésre fektessenek nagyobb hangsúlyt, a nem megfelelő felkészítés ugyanis nemcsak az oktatás, hanem majd a foglakoztatás területére is kihatással lesz.
Rumyan Russinov, a Roma Oktatási Alap alelnöke a problémát abban látja, hogy egyes kormányok "romantikus sztereotípiái" miatt kosárfonást és ehhez hasonló, megélhetést nem biztosító képzéseket szerveznek cigányoknak, holott piacképes szakmákra volna szükség.
A budapesti tanácskozást azzal a céllal tartották, hogy a formálódó stratégiai tervhez szakmai véleményeket hallgassanak meg, és előzetesen megvitassák a legfontosabb kérdéseket. A terv nem irányelv lesz, hanem azokat a jó gyakorlatokat, amelyeket a tagállamok már alkalmaztak, átültetik más országokba, és ennek segítségével próbálják megoldani az oktatás, a foglakoztatás, az egészségügy és a lakhatás kérdéseit - hangzott el.
Joachim Ott, az Európai Bizottság képviselője, a stratégiai terv koordinátora azt mondta, idén december végéig a tagállamok miniszterei felmérik a lehetőségeket, a végleges terv elfogadtatása pedig az Európai Tanács soros - francia - elnökségének feladata lesz.
A konferencián elhangzott az is, hogy szeptember közepén az Európai Bizottság Brüsszelben európai roma csúcstalálkozót tart.
