HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

A zámolyi cigányok megváltozott élete Strasbourgban

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  cigány, roma, Strasbourg, Zámoly
2007 November 27    Forrás: Hidvégi-B. Attila - RomNet


Ez a cikk archív

Alapjaiban megváltozott és jóra fordult azoknak a zámolyi cigányoknak az élete, akiknek kálváriája éppen tíz évvel ezelőtt egy őszi egy viharral kezdődött, majd az őket ért támadások miatt hét évvel ezelőtt Strasbourgba menekülve menedékjogot kértek és kaptak Franciaországtól. Esélyükkel élni akarnak, és - a RomNet helyszíni riportjából láthatóan - tudnak is. Hidvégi-B. Attila írása.

Hirdetmény

1997. októberében a vihar megrongálta hat roma család házát Zámolyon. Horváth János, az akkori polgármester 38 embert a művelődési házba menekített, az önkormányzat pedig két nappal később elbontatta a lakásokat. Ezzel vette kezdetét az Európában is nagy botrányt kavart "Zámoly-ügy".

A gyerekek és szüleik majd két évig laktak a művelődési házban, ahol egyszer rövid időre a polgármester a vizet és a villanyt is elzáratta. Mivel a falu nem tudta használni a könyvtárat és a színháztermet, 1999 nyarán kiköltöztették őket. Az Országos Cigány Önkormányzat az új lakások építéséig faházakba költöztette a családokat. Alig egy hónapja laktak a cigányok a faházakban, amikor augusztus végén egy éjjel három nem cigány csákvári fiatalember jelent meg a cigánytelepen, és Krasznai Krisztiánt keresték. A két társaság összeverekedett, aminek következtében az egyik "látogató" meghalt. (Krasznai Krisztiánt a Legfelsőbb Bíróság 11 év börtönbüntetésre ítélte, míg a többi gyanúsított felfüggesztett börtönbüntetést, illetve próbára bocsátást kapott. Az egyik gyanúsított, Krasznai Ibolya Kanadában meghalt.)

Szeptember elején ismeretlenek éjszaka felgyújtják a zámolyiak két faházát, a cigányok Budapestre költöztek, majd néhány hónap múlva az ügyüket felkaroló Krasznai Józsefnek, a Fejér Megyei Cigányok Független Szervezete elnökének csóri házába lelnek szállást. A "pártfogó" eközben megszervezte a cigányok Strasbourgba utazását. Ő ma is figyeli sorsukat, kint él közöttük.

2000. július 24-én a zámolyi és a hozzájuk csatlakozó csóri romák 12 család, 47 személy, közte 27 gyermek autóbusszal megérkeztek a kelet-franciaországi városba, ahol menedékjogot kértek, és kaptak.

A családok sorsa mára rendeződött. A Strasbourga vándoroltak közül néhányan továbbutaztak Kanadába, ketten pedig visszatértek Magyarországra. A francia városban maradtak mind megkapták a 10 évre szóló "politikai menekült kártyájukat", amely három év múlva lejár, ügyüket ekkor a francia hatóság újratárgyalja.

A Krasznai famíliába tartozó gyerekek felnőttek, családot alapítottak. Dolgoznak, iskolába járnak. Kezdeti nehézségeiken segélyszervezetek, szociális intézmények, pszichológusok segítettek. Hozzájuk fordulnak ma is, ha bármi problémájuk adódik. A városi hivatalokkal jó a kapcsolatuk, de külön segélyért nem folyamodnak. Az időközben született gyermekek teljesen integrálódtak, anyanyelvük már a francia. Magyarul írni és olvasni csak nehézkesen tudnak, a beszéd könnyebben megy nekik. A családban a kommunikáció magyarul, cigányul folyik, de ha a gyerekek titkolózni szeretnének szüleik előtt, akkor franciául csevegnek. Szüleik ugyanis még nem beszélik tökéletesen a nyelvet.

Kalányos Hajnalka négy gyermeket nevel, férje dolgozik. A többi családhoz hasonlóan egy szociális bérlakásban laknak egy olyan lakótelepen, ahol főként menekültek élnek. Van itt arab, indiai, vietnami, afrikai és a világ különböző részéről érkezett ember. "Magyarországon azért támadtak minket, mert cigányok vagyunk" - mondja a 18 évesen kiköltözött, mára asszonnyá érett Hajnalka a RomNet tudósítójának, hozzátéve, itt neve van az embernek, nem általánosítanak. Családja jövőjét már csak Franciaországban tudja elképzelni, a megélhetésüket ugyanis itt tudja megteremteni, a gyerekek taníttatását is itt látja a legjobbnak. "Már nekem ez az ország a hazám, itt akarok meghalni, pedig minden rokonom odahaza van" - mondta.

Honvágyát azzal küzdi le, hogy naponta beszél az otthoniakkal telefonon, figyelik a híreket, az időnként kilátogató rokonok pedig fotókat hoznak, beszámolnak a történtekről. Hallják, hogy Magyarországon a romák helyzete még mindig rossz, ezért azzal győzködik önmagukat, hogy "így volt helyes: eljönni.

A változás számára abban mutatkozik, hogy a kitelepült családok megváltoztak: nincs már meg az a testvéri összetartás, elfelejtették mi a "patyiv", a cigány tisztesség. Szerinte azzal, hogy most már jól élnek, teljesen átformálódtak. Ezt támasztja alá az is, hogy nyilatkozni csak néhányan hajlandók, ugyanis megelégelték a az évtizede rájuk irányuló média figyelmet.

Kalányos Hajnalka örül annak, hogy nem kell aggódniuk, nem elég a pénzük hó végéig, ugyanis férje 1700 eurót keres havonta, hivatalosan bejelentett munkahelye van, míg ő szociális juttatásként 1400 eurót kap, plusz a családi pótlékot. A lakbér fűtéssel együtt 190 euró, a biztosításra 20, villanyra pedig 18 eurót kell havonta költeniük. A szegényes körülmények között élő család legtöbbet a gyerekek ruházkodására fordít. A mostani lakásukba nyolc hónapja költöztek. Kitelepülésükkor a többi magyarországi cigánnyal iskolába jártak, hogy tanulják a nyelvet. Hajnalka mára egészen jól beszél franciául. Kislánya, Vivien kilenc éves, és már a negyedik oklevelet kapja jó tanulmányi eredményeiért. A kislány kitűnően beszél franciául, ezt bizonyítva tolmácsként is segédkezik a távirati iroda tudósítójának. E mellett angolt és németet is tanul, de a családban cigányul is beszélget. Orvos szeretne lenni, és erre minden esélye megvan - legalábbis ezt erősíti meg benne az iskola igazgatója, Sylvie Krempp is. A főként menekültek gyermekeit oktató, színvonalasan felszerelt és gyönyörű épületű iskola direktora az MTI-nek elmondta, hogy a magyarországi romagyerekek hamar megtanulták a nyelvet, jó a hallásuk, teljesen beilleszkedtek, és a legjobb tanulók közzé tartoznak. A tanulók nemzetisége teljesen összetett, ezért az ott tanító pedagógusokat is egyfajta szűrőkön keresztül válogatják ki - mondja az igazgató.

A strasbourgi lakótelep melletti iskolában szerdán nincs tanítás, hogy a gyerekek kipihenhessék magukat. Igaz, ellenben néha szombaton is van oktatás. A gyerekek itt ötévesen kezdik az iskolát, előtte egyéves felkészítőn vesznek részt. A családban csak "dagiként" becézett András tűzoltó szeretne lenni, míg kisebbik lánytestvére szociális munkás, aki a szegényeken segíthet.

Krasznai Friderika, a családok nagyanyja már elmúlt 70 éves. Egyik fiával és annak családjával lakik néhány kilométerre többi gyermekétől. Betegsége miatt keveset mozog, napjai azzal telnek, hogy dédunokáira vigyáz, nézi a televíziót. Főként a Magyar Televízió "kettes" műsorát, illetve a Duna TV-t, műholdról ugyanis ez a kettő fogható. A RomNet munkatársa a családnál járva azt látta, hogy éppen a parlamenti közvetítést kísérték figyelemmel. A napi magyarországi belpolitikai helyzettel is tisztában vannak, meg is van róla a véleményük. Szerintük a magyar kormány semmit nem tesz a romákért, főként a lakáshelyzetükben nincs javulás.

Krasznai Gyula "vasazni" jár, hetente 7-800 eurót keres. Hivatalos munkahelye nincs. Azt mondja, ha megoldódna odahaza a lakáshelyzetük, akkor se menne haza, csakúgy mint a rokonságának többi tagja.

Családja helyzetét rendezettnek látja, és egyáltalán nem sajnálja, hogy elhagyták Magyarországot. A nagymama már belenyugodott abba is, hogy őt már Franciaországban temetik el, ugyanis új hazát keresett magának: olyat, amely befogadja, elfogadja.

A kérdés számukra már csak az, hogy három év múlva miként dönt a francia hatóság sorsukról.

Miközben politikusok vitáztak és vitáznak majd a zámolyi romák sorsáról, a gyerekek felcseperednek, és netán kiszakítva őket a franciaországi környezetből újabb törés következhet be életükben. Azok a fiúk és lányok, akik még emlékeznek a Magyarországon töltött évekre, arról faggatják a RomNet tudósítóját és a Magyar Televízió roma magazinjának stábját, főként Joka Daróczi Jánost, mi a valódi oka annak, hogy nekik el kellett hagyniuk az országot, és csak őket üldözték-e el, vagy Magyarországról minden cigány elköltözött?

Járóka Lívia, (Fidesz-MPSZ) az Európai Parlament (EP) képviselője a RomNetnek azt mondta: a menekült-státus jövőbeni felülvizsgálata esetén, akár fenntartják, akár megvonják ezt a minősítést a zámolyi családoktól, az európai uniós állampolgárokra vonatkozó kedvezmények illetik meg őket, mint magyar állampolgárokat. Ezek közé tartozik: a szabad mozgás és tartózkodás joga a tagállamok területén, illetve a munkavállaláshoz, valamint a gyermekek iskoláztatásához való jog. Ezek alapján, függetlenül attól, hogy a romák egyénileg folyamodnak-e francia állampolgárságért, vagy sem, a beilleszkedett és munkával rendelkező zámolyiaknak aligha kell kiutasítástól tartaniuk a jövőben - tette hozzá.

A néppárti képviselő emlékezetett: a romák közül többen, a francia menekültügyi hivatal (OFPRA) egyedi elbírálása alapján kapták meg a menedékjogot, és mindeddig ez volt az egyetlen eset, hogy az Európai Unió egyik tagállama menedékjogot adott egy olyan ország állampolgárainak, amely az ún. "megszüntető hatály" alá esik, tehát hivatalosan is jogállamnak minősül.

Mohácsi Viktória az EP liberális képviselője úgy fogalmazott: a zámolyi cigányok jó példák lehetnek arra, hogy a diszkrimináció milyen áldozatokat követelhet. Ha ugyanis az üldöztetések hatására a családok nem menekülnek el Strasbourgba, akkor az ott élő, és utánuk született gyerekek ma valószínűleg fogyatékossá minősítve speciális iskolába járnának, mint ahogy az számos esetben történik Magyarországon és Európa más országaiban is, így elveszítve esélyt, hogy a társadalom teljes jogú tagjaként tartalmas, emberhez méltó életet éljenek - tette hozzá. Véleménye szerint a Franciaországba került gyermekek kaptak egy esélyt az élettől és a francia államtól, hogy tanuljanak, nyelveket beszéljenek, és az legyen belőlük, amit szeretnének.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Október   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Ösztöndíj a cigány értelmiségért

  • A romák is a Fidesz-KDNP jelöltjeit fogják támogatni

  • Romagyilkosságok - Tíz éve történt a nagycsécsi támadás

  • A SOMNAKAJ NOVEMBERBEN UTOLJÁRA A NEMZETI SZÍNHÁZBAN

  • Ösztöndíj pályázat roma fiataloknak



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt