Az elmúlt időszakban a már megszokottá vált torzsalkodásokat látva a hétköznapi szemlélő meglepődve nyugtázta, hogy a zenész szakma színe-java részt vett a sorsuk jobbítására szervezett konferencián.

Az elmúlt időszakban a már megszokottá vált torzsalkodásokat látva a hétköznapi szemlélő meglepődve nyugtázhatta, hogy a zenész szakma színe-java részt vett a sorsuk jobbítására szervezett konferencián. A tanácskozás célja, hogy olyan kormány-előterjesztéshez szükséges javaslatokat fogalmazzanak meg, amelyek alkalmasak a műfaj újjáélesztéséhez, annak megreformálásához.

A résztvevők egyhangúan nem szerencsésnek nevezték azt, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) még 2006-ban eltörölte a szakmai minősítést adó vizsgáztatást. Abban is egyetértettek, hogy valamilyen oktatási és vizsgáztatási rendszert kell kialakítani - állami támogatással - annak érdekében, hogy a zenész szakma szereplői megőrizhessék színvonalas és minőségi szolgáltatásukat.

A Művészeti-Oktatási-Kulturális-Közéleti Alapítvány képviseletében Raduly József kész szakmai javaslattal érkezett a konferenciára, amit a helyszínen átadott Kállai Katalin és a kormány részére. Felszólalásában többek között elmondta, hogy a cigányzene a magyar kultúra elválaszthatatlan része, mely szakmai presztízsének megőrzése Magyarország kulturális, gazdasági, társadalmi érdeke.

Fátyolt Tivadar zeneszerző felvetésében azt hangsúlyozta, hogy miért ne lehetne hasonló intézményt létrehozni, mint a Kőbányai Zenestúdió Művészeti Szakiskola, ahol folytatódhatna a roma zenészek képzése.

Babos Gyula az egyik legismertebb hazai jazzgitáros, Sánta Ferenc Kossuth-díjas hegedűművész, Kállai Kis Ernő Kossuth-díjas klarinét- és tárogató művész, Beke Farkas Nándor a 100 Tagú Cigányzenekar szólamvezetője, Czutor Zsolt az oktatás és vizsgáztatás fontosságát jelölte meg a cigányzenész szakma hagyományainak ápolására, továbbadására. Mindannyian hangsúlyozták azt, hogy ebben a műfajban reformációra van szükség.

Szirmai László az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) igazgatója szerint a zenei szolgáltatás színvonala vagy inkább annak hiánya jelenti a legnagyobb problémát a szakmára nézve. Szórakoztató zenésznek lenni is egy szakma, hiszen hosszú évekig kell tanulni énekelni, hangszeren játszani, vagyis el kell sajátítani a tudnivalókat. Éppen ezért ha a fellépést újra szakvizsgához, működési engedélyhez kötnék, akkor kiszűrhetőek lennének a "kontárok" - mondta az igazgató.

Szirmai a konferencián megemlítette azt a 142,5 millió forinttal startolt kísérleti programot is, amit az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány írt ki a cigányzenészek foglalkoztatására, amivel idén mintegy 80 fő cigányzenészt foglalkoztatott az OSZK. A projekt lényege, hogy a szervezetek szerződést kötnek éttermekkel, szállodákkal, művelődési házakkal, s azok munkát adnak a zenészeknek, mintegy "bérbe veszik" őket a foglalkoztatójuktól, vagyis a zeneművész szakszervezettől. Az OSZK igazgatója szerint a várt eredmények elmaradtak.

A konferencia résztvevői megállapodtak abban, hogy minél hamarabb benyújtják a kormány-előterjesztéshez szükséges írásos javaslataikat, amit Kállai Katlain az Oktatási és Kulturális Minisztérium stratégiai főtanácsadója gyűjt egybe, és továbbítja az illetékes felé.