A tanácskozást a Cigány Tudományos Művészeti Társaság azzal a céllal rendezte, hogy megvitassák azokat a problémákat, amelyeket ötven év alatt sem sikerült megoldani.
A tanácskozást a Cigány Tudományos Művészeti Társaság azzal a céllal rendezte, hogy megvitassák azokat a problémákat, amelyeket ötven év alatt sem sikerült megoldani.
Rostás Farkas György, a konferencia főszervezője rámutatott: az elmúlt fél évszázad alatt nem történt igazi áttörés a romákat érintő társadalmi problémák megoldására, a rendszerváltozás óta eltelt 17 év alatt a beígért kormányzati intézkedések csak részben valósultak meg. Példaként említette a romák intézményrendszerét, a kisebbségi önkormányzatokat, a roma múzeumot és könyvtárt, kutatóközpontot, de ide sorolta a cigányok önszerveződését is.
A Cigány Tudományos Művészeti Társaság elnöke szerint az egészségügy, a foglalkoztatás és az oktatás nem kisebbségi kérdés, hanem az egész társadalom ügye, ezért azt a megfelelő szinten és helyen kell kezelni, a megoldásokat pedig nem a kisebbségi képviseletektől kell elvárni.
Hangsúlyozta, hogy 2007 az esélyegyenlőség éve az európai unióban, ezért minden polgárt megillet az a jog, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés.
Sólyom László köztársasági elnök a tanácskozásra küldött üzenetében - melyet Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője olvasott fel - úgy fogalmazott: a többségnek minden eszközzel ki kell állnia az emberi jogok tisztelete mellett, valamint támogatnia kell az esélyegyenlőség valódi megteremtését, akár a pozitív diszkrimináció eszközeivel is.
Az államfő azt írta: a cigányság kultúrájával gyarapítja a többségi közösség értékeit. Történelmi, társadalmi hátrányai leküzdésében ez a többség ugyanakkor a cigányság segítségére siethet.
Sólyom László 2004-ben készült felmérések adataira hivatkozva rámutatott: a Magyarországon született gyerekek 16 százaléka roma. Ezek a gyerekek a felnövekvő generáció jelentős részét képezik, éppen ezért a többségi nemzetnek is érdeke, hogy megfelelő oktatásban részesüljenek, és később munkához jussanak. Az államfő kiemelte: közös a felelősségünk abban, hogy megteremtsük a bizalom légkörét cigány és nemcigány között.
Kállai Ernő kisebbségi ombudsman azt hangsúlyozta, hogy a roma ügy megoldása nemcsak a romák érdeke, hanem Magyarország, a magyar társadalom érdeke is, ezért az összefogás szükségességét hangoztatta. Az országgyűlési biztos véleménye szerint a cigányság csak a többségi társadalommal közösen tudja megoldani a felmerülő problémákat, így a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését is.
A nemzeti és etnikai jogok biztosa azt mondta: mint a tudományos kutatások is mutatják, annak ellenére, hogy a kilencvenes évektől kezdődően megindult valamiféle társadalmi foglalkozás a romák ügyével, a romák helyzete általában nem javult. Sok esetben konzerválódik az az állapot, amely a rendszerváltás után kialakult, a romák kétharmadának változatlanul nincs munkája.
Kállai Ernő azt a kérdést tette fel: mi lesz a társadalommal, ha a felnövekvő roma generációk tagjai továbbra sem kapnak majd megfelelő végzettséget és tartósan munkanélküliek lesznek.
Kállai Katalin, a kulturális tárca főtanácsadója azt mondta: a Roma Évtized Program cselekvési tervei között a négy fő prioritás, az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás és a lakhatás kérdése mellett ötödikként a kultúra védelmét is fel kell karolni, mert a cigányság életében ez az egyetlen kérdés, amiben nem az integráció kap szerepet. Véleménye szerint az asszimiláció miatt a roma kultúra veszélyben van, ezért célzott uniós támogatások lehívásával biztosítani kell annak megvédését, a kulturális intézményrendszer létrehozását, majd fenntartását.
Kállai Katalin hangsúlyozta: ez nem pártpolitika, a roma ügyet nem politikai kérdésként kell kezelni.
A tanácskozást szintén levélben köszöntötte az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnöke, amit Ékes Ilona, fideszes parlamenti képviselő olvasott fel. Balog Zoltán levelében úgy fogalmazott: a többséghez tartozók nem lehetnek elégedettek és boldogok, ha a kisebbség nem az. Rövid ideig becsukhatják szemüket, elzárkózhatnak, "de előbb-utóbb az ő életüket is megkeseríti a közösség perifériájára szorítottak sorsa.
A bizottsági elnök kiemelte: ezért a kisebbség és többség közötti békesség, az esélytelenek esélyeinek javítása közös érdek. Balog Zoltán azt írta: még mindig túl kevesen ismerik a magyarországi cigány kultúra értékeit, a roma közösség megpróbáltatásának történetét. Ennek bemutatása legalább olyan fontos az előítéletek lebontásához, mint az európai uniós antidiszkriminációs törekvések.
Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnöke levelét így zárta: "Nem árt, ha tudjuk, életünk valamely vonatkozásában mindannyian kisebbség vagyunk!"
