HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Kanonizált cigányságtörténet

betűméret csökkentése betűméret növelése
2007 Szeptember 12    Forrás: RomNet


Ez a cikk archív

A százéves város címmel - Újpest 1907-2007.-, 446 oldalas, A/4-es, keménytáblás, bőrkötéses, reprezentatív könyvet jelentetett meg, az Újpesti Önkormányzat megbízásából a Kossuth Kiadó. A mű apropója: Újpest 100 évvel ezelőtti várossá nyilvánítása. A kötetet 43 szerző jegyzi, köztük neves egyetemi tanárok, kutatók, történészek kik a várostörténet, ipartörténet, egyházak története, közlekedés stb. témakörökről tudományos értekező prózákat írtak. A könyvbe bekerült: Az újpesti cigányság története c. fényképekkel illusztrált tanulmány is. Erről kérdezzük Molnár István Gábort, a tanulmány szerzőjét.


Hirdetmény

RomNet: Hogyan juthatott eszébe a szerkesztőknek, hogy a városban élő cigányságról is érdemes anyagot betenni, az Újpest értékeit felvonultató monografikus kiadványba?

Molnár István Gábor: Nem tudom. Pár évvel ezelőtt írtam az Újpesti Helytörténeti Értesítő c. lapnak, egy kétrészes tanulmányt az újpesti cigányság történetéről. Akkor már két éve kutattam a cigányok szerepét és kapcsolatát a városhoz. Talán innen. De nagyon jó, hogy ezt kérdezed, mert ha értékekről beszélnek, mondjuk egy város kapcsán, sajnos nem az első dolga a többségi társadalmat reprezentáló helyi értelmiségieknek a cigányság felemlegetése. Semmilyen teret nem nyertünk, sem a kisebbségi önkormányzatokkal, sem az anyagilag megfojtott cigány szervezetekkel. Ezt most úgy mondom, mint kisebbségi önkormányzati képviselő, és mintegy cigány szervezet tagja. Egyet előre kettőt hátra lépünk. Persze nagy dolgokat teszünk, például megírjuk, hogy milyen nagy rajok éltek itt, de ezzel a ma problémáival küzdő cigányság nem lakik jól! Minimális segítséget tudunk nekik adni. Többször eszembe jutott hogy lemondok, mint képviselő, mert az esetek kilencven százalékában nem tudok segíteni. És akinek az asztal másik oldalán megélhetési, lakhatási, oktatási és diszkriminációs problémája van, az még azt sem hiszi el, hogy én és a képviselőtársaim ezt ingyen tesszük. Hallgatjuk őket, akár együtt is sírhatnánk velük. De azzal sem ingerelhetjük őket, hogy problémái segítségére nem mi vagyunk fölvértezve.

RomNet: Ilyen problémák mellett is sikernek tekinted a kutatást?

Molnár István Gábor: Sikernek, egy nagy áttörésnek! Amikor elkezdtem a gyűjtőmunkát, átnéztem jó pár városmonográfiát, ahol mintákat próbáltam keresni, ötleteket találni. Meglepődtem, hogy mennyire kevés ilyen jellegű munkát lehet fellelni. A másik óriási probléma, hogy a cigányság szemszöge, a közösség hangulatai, belső világa majdhogynem sehol nem jelentkezik. Írták rólunk hűvösen és szárazon. Volt olyan anyag, ahol csodának tartották, hogy a cigányok az árvíz után, kapott téglából újraépítették a telepet. Meg hasonlók. Itt Újpesten sem úgy volt, hogy mindenki tudott mindent és csak le kellett írni. A helytörténészek sem sokat tudtak a cigányokról, ugyan mindegyiknek volt valami emléke erről-arról, amit elmesélt, de azt mondták, hogy 1945 előtt nem lehetett jelentős az újpesti cigány közösség. Volt olyan is, aki csak a rendőrségi statisztikát tudta ajánlani. Ezeket aztán mélységében sikerült cáfolni!

RomNet: A fent említett kötetben szereplő információkat miszerint válogattad össze?

Molnár István Gábor: A kutatás anyaga idáig több ezer oldal. Túlnyomórészt levéltári dokumentumok, és rengeteg lakossági visszaemlékezés együttes gyűjteménye. Van kétezer professzionálisan digitalizált archív fényképfelvétel, amelyből körülbelül háromszáz: múzeumból, gyűjtőktől származik, de a többi a cigány családok privát fotográfiái. Eszméletlen jó képek! Gyönyörű gyerekek, nők és férfiak az élet nagy eseményeiben megörökítve vagy csak úgy a hétköznapok világában. A maximum terjedelem, amelyet felhasználhattam 40.000 leütés volt. Megpróbáltam a település alapításától 1840-től napjainkig feldolgozni a történéseket. Az őslakos cigányság három nagy csoportját, a muzsikusokat, a kereskedőket és a szegkovácsokat kellően bemutatni - a dokumentumok mellett kultúrájukat ismertetni. Azt a varázslatos világot, amelyek elbeszélések vagy visszaemlékezések útján maradtak rám.

RomNet: Kiemelnél példákat?

Molnár István Gábor: Engem nagyon megfogott az, ami valószínű máshol is létezett, hogy a muzsikusok mennyire gondoskodtak egymásról. Abban a pengős világban, amire nem lehet a szociálisan fejlett társadalom bélyegét rányomni! A zenekarban ,ha megbetegedet az egyik tag félretették a részét és elküldték a családnak. Így mindenki kevesebbet vihetett haza, hisz a kisegítőt is fizetni kellett erre az időre. Nagyon emberi, és előrelátó szokásnak tartom. Ilyenek. Egyébként mi is folyton azon gondolkozunk, hogy mi lenne az-az ötlet, az-az önmagát segítő százlábú bogárhoz hasonlító program, amellyel nagyobb arányban tudnánk segíteni az újpesti bajbajutott családokon. Itt a városban is, szociálisan két csoportra osztható a cigány közösség. Az őslakos újpestiek túlnyomó része gyökeret eresztett a városban, van saját vállalkozása, vagy a piacon árul, de a legfontosabb, hogy van saját lakása, háza és némi tartalékot is tud képezni. Viszont a kilencvenes években felköltözött családok nagytöbbsége akkor is bérleményben élt amikor idejött, tartalékai és lehetőségei is minimálisak voltak és most is azok. Új környezet új szokások, őket a helyzet még tovább nyomorította. A több generációs munkanélküliség, esetleg alkalmi munka igen rossz hatással van a felnövekvő nemzedékre is.

RomNet: Szerinted a mai hétköznapok is érdekesek lehetnek majd a jövő számára?

Molnár István Gábor: Minden annyira változik, például az elmúlt két hónapban Újpesten a cigányok által közkedvelt Kakukk Vendéglőt és a szintén közkedvelt Újpesti Uszodát is bezárták. A Berda József utca, Temesvári utca és a Bocskai utca között több évtizede szanálásra váró gettó meg teljes egészében megvan. Úgyhogy a dokumentálásnak nagy szerep jut a mában is, és biztos hagyunk magunk után olyan nyomot, amit érdekesnek találnak majd.

RomNet: Mi a további feladat a kutatással?

Molnár István Gábor: Megpróbálom megcsinálni az újpesti cigányságról készült első monográfiát. Cigányokról, amit cigányok készítenek. Munkatársaimmal ezen vagyunk. Sokkal több időbe fog kerülni az elkészítés, mint gondoltuk, de mindig és mindig újra meg kell újulni, végiggondolni mindent, mondatokon, szavakon és vesszőkön kell rengeteget dolgoznunk, mert ugyan használjuk profi történész, és kutató segítségét ezt az utat nekünk kell végigjárni. Megírtam százhúsz oldalt és képzelheted milyen nehéz volt félretenni, mert több van a történetbe, minthogy ehhez a százhúsz oldalhoz hozzáteszek háromszáz válogatott fényképet. Nyeltem egy nagyot és újra csináljuk az elkészült anyag kiegészítésével, néhol meg teljesen átdolgozva. Közben is jelentkeztek családok és több személy után, pedig a szó szoros értelmében a mai napig nyomozunk.

RomNet: Kikre lehet számítani?

Molnár István Gábor: A családok túlnyomó többségének a bizalmát élvezem. Rájuk mindenféleképpen. Csóka János Pál a kisebbségi önkormányzat elnöke is aktív a kutatásban és rengeteg információval rendelkezik. Nyugodtan nevezhetem alkotótársamnak Rigó Györgyöt, őneki a családja volt a legnagyobb muzsikusdinasztia Újpesten, valamint Patkó Erzsébetet ő a szegkovácsok részéről tud rengeteg történetet. De nagyon sokat köszönhetek Derce Tamásnak Újpest polgármesterének is, mert eszméletlen szeretet és humanizmus van benne mindenki iránt, akiben látja az Újpestért való tenni akarást. Őt bármikor megkereshetjük a különböző problémákkal, mindig látod rajta, hogy azon gondolkozik, hogy hogyan tud segíteni. És hát Derce már hozzánőtt a városhoz és szinte vele együtt lélegzik. Sok mindent tud.

RomNet: Említetted, hogy máshol is el kéne kezdeni ilyen jellegű munkákat?

Molnár István Gábor: Igen. Nagyon szépen kérem a fiatalokat, cigány aktivistákat, hogy kezdjék el fölgyűjteni településük írásos és szóbéli emlékeit. Minden segítséget próbálok megadni.Például a mi általunk megteremtett mintát, kutatási tervet el tudom bármely érdeklődőnek jutatni. Bármely kérdésben szívesen segítek. Hogyan kell hatékonyan felgöngyölíteni a családtörténeteket, milyen módszerrel kell keresni a levéltárakban, hogyan lehet elkezdeni az egészet. Aki dolgozni akar ebben a témában, vagy kíváncsi feltétlenül jelentkezzen! Összefoghatnánk mi is egy országos cigány helytörténeti mozgalom megteremtéséért,hisz a magyarországi cigányság történelmét sem tudom elképzelni alapos helyi - településenkénti kutatások nélkül. Ami itt Újpesten működött, itt arra gondolok, hogy sikerült kanonizálni a cigányok szerepét és hozzátartozását a városhoz, sikerülhet, és sikerülnie kell máshol is!

 




Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Farkas Flórián fércmunkának tartja a Sargentini-jelentést

  • Magyar roma nőről ír az Independent, aki a brit cigányság jogaiért küzd

  • „Te is a nemzet része vagy” – megtartották a 6. Roma Büszkeség Napját

  • Megtartották a Roma Büszkeség Napját, de Járóka Líviát nem hívták meg

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt