A gyalázkodás, azaz a gyűlöletbeszéd büntethetőségét kezdeményezték szocialista országgyűlési képviselők.

A tervezet bűncselekménnyé nyilvánítaná a gyalázkodást, azaz azt a magatartást, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével vagy testmozdulattal megsérti vagy megsérteni próbálja - közölte a képviselő a feles többséget igénylő javaslatról. Szólt arról is, hogy a gyalázkodás közvádas bűncselekmény lenne, bárki tehetne feljelentést, de a hatóság hivatalból is indíthatna eljárást.

A törvény célja nem a politikai stílus formálása, szélsőséges megnyilvánulásokat lehet tenni a jövőben is, de lesz egy határ, a közösségek, az emberi méltóság védelme - mondta Bárándy Gergely. A javaslat nem kívánja háttérbe szorítani a szélsőséges politikai nézeteket, a politikai pártokat ugyanúgy lehet majd szidni, mint ahogy eddig. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyalázkodás törvényi tényállása nem csupán a zsidóságot vagy a roma társadalmat, hanem mindegyik társadalmi csoportot védi. Mint mondta, az elmúlt 15 év alatt bebizonyosodott, hogy a társadalom nem tudja maga megoldani ezt a kérdést, ezért szükséges a törvény benyújtása. Reményét fejezte ki, hogy a tervezetből egy-két hónapon belül jogszabály lesz, bár azt nem tudja, hogy az SZDSZ-ben támogatják-e az elképzeléseket. Megemlítette azonban, hogy több támogató jelzést is kapott a KDNP részéről.

A gyűlöletbeszéd hosszú évek óta visszatérő téma a magyar közéletben. Az Alkotmánybíróság a rendszerváltás óta már háromszor utasította el, hogy a büntetőjog szankcionálja a gyűlöletbeszédet. A megoldást az igazságügyi tárca is többször kereste, sőt, a Ptk. módosítására is készült egy tervezet; eszerint a sértett közösségből bárki pert kezdeményezhetett volna. Ám a gyűlöletbeszéd elleni polgári jogi fellépés sem egyszerű, és több esetben a jelenlegi bírói jogértelmezést is vitatták.