Hajdúhadházon két általános iskola van, a "Bocskai" és a "Földi" iskola - mindkettőnek két-két tagépülete van, amelyek a központi épülettől legalább egy kilométerre vannak.
Hajdúhadházon két általános iskola van, a "Bocskai" és a "Földi" iskola - mindkettőnek két-két tagépülete van, amelyek a központi épülettől legalább egy kilométerre vannak. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány szerint a lényegesen rosszabbul felszerelt tagiskolákba szinte csak cigány gyerekek járnak, míg a központi épületekben a nem roma gyerekek vannak nagy többségben. Az egyik tagiskola gyakorlatilag kisegítő iskola, a többi tagépületben is főként felzárkóztató oktatás folyik.
A budapesti jogvédő alapítvány szerint mindez egyértelműen iskolai szegregáció, ezért egy évvel ezelőtt pert indított a város és az iskolák ellen - a legutóbbi tárgyaláson azonban meglepő fordulatot vettek az események.
"Kinyilatkozzuk, hogy egyetértünk gyermekeink osztályba sorolásával, és tiltakozunk az épületekben folyó oktatás megszüntetése ellen. (...) Felszólítjuk az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványt, hogy keresetét haladéktalanul vonja vissza, mivel mi nem adtunk felhatalmazást arra, hogy ügyünkben eljárjanak, nem értünk egyet a per céljával, (...), a tagépületekben folyó oktatással elégedettek vagyunk." Így hangzik az a nyilatkozat, melyet háromszáz, főként cigány szülő írt alá - a tagépületekbe járó gyerekek szüleinek mintegy fele. A hosszú aláírásgyűjtő íveket Hajdúhadház jogi képviselője mutatta be a tárgyaláson. Erre válaszul a pert indító alapítvány öt véletlenszerűen kiválasztott aláírót hívatott be a bíróságra, hogy kiderüljön: tudták-e, mit írnak alá.
Az aláírások között több kereszt is van, zárójelben mögé körmölve az írni-olvasni nem tudó aláírók neve. Az aláírásgyűjtő ívek mellett ott vannak olyan kérelmek is, melyek aláírói egyenként kérik, hogy gyermekük valamelyik tagépületbe járhasson iskolába - ezeken is több helyen kereszt van az aláírás helyén.
"Hogy ne vegyék el az iskolát tőlünk", "Hogy a kisegítő iskolát ne zárják be" - a tanúk azt mondták, ezért írták alá a nyilatkozatot. Elmondásuk szerint az osztályfőnök vagy az iskola más tanára járt náluk, ők olvasták fel és adták oda a papírt, hogy írják alá. "A mi gyerekünknek ez az iskola megfelel, mert agyi hibája van" - mondta a bíróság előtt kissé megszeppenve Lakatos Lászlóné, akinek mindkét gyermeke a tagiskolákba jár. "A gyerekek szeretik az iskolát. Közel is van, a tanárokkal jól kijövünk" - vallotta egy másik tanú, a 25 éves Lakatos Róbert, akinek egy iskoláskorú gyereke van. Egyiküknek sem volt panasza a tagiskolákra, sőt kérdésre válaszolva többen azt is mondták: ezekbe is járnak nem cigány gyerekek.
Az alapítvány szerint egyértelműen manipulálták az aluliskolázott, sokszor analfabéta szülőket, így a háromszáz aláírás nem a szülők akaratát tükrözi. Az aláírásgyűjtés egyik szervezője, Fekete Lászlóné (a "Földi" iskola szülői munkaközösségének elnöke) viszont azt vallotta, senkit nem kényszerítettek az aláírásra, és mindig elolvastatták az ívet a romákkal vagy felolvasták nekik. Azt tagadta, hogy a tanárok vitték volna a romákhoz aláírni a papírokat: "Több kisebbségi szülő és én vittük el a kisebbségi szülőkhöz, az ívek végig nálam voltak" - fogalmazott Fekete Lászlóné.
A szülői munkaközösségi elnök elmondása szerint az aláírásgyűjtő ívet cigány és nem cigány szülőkkel közösen szövegezték meg, miután több szülő, köztük romák, megkeresték azzal, hogy nagyon meg vannak elégedve a tagiskolákban folyó oktatással. "Itt megkülönböztetés nincs, mert nagyon jól ismerjük egymást" - mondta Fekete Lászlóné többször is, hozzátéve, hogy a beiratkozásnál minden szülő maga döntheti el, hova járjon a gyereke.
Az alapítvány szerint az aláírásgyűjtés hátterében azok a tanárok állnak, akik attól félnek, hogy elbocsátják őket a tagiskolákból. A hajdúhadházi önkormányzat ugyanis - a pénzhiány csökkentése érdekében - február 15-én úgy döntött, mindkét általános iskolában leépítik a dolgozói létszámot. Az egyikből a tervek szerint öt, a másikból 12 pedagógust küldenének el. Fekete Lászlóné szerint a kettőnek semmi köze egymáshoz, az aláírásgyűjtés a szülők akciója volt, amelyet a bírósági tárgyalásra készítettek.
Az aláírásokról, a létszámleépítésről, az állítólagos szegregációról szerettük volna megkérdezni a város polgármesterét, Béres Lászlót és a két iskola igazgatóját is. Õk azonban többszöri, személyes és telefonos megkeresésünkre is azt mondták: nem nyilatkoznak az ügyben. Az egyik iskolaigazgató a tanítás megzavarására hivatkozott, a polgármester pedig azt mondta: a per lezárulásáig nem ad interjút az ügyben. (Bár az általunk megkérdezettek egyetértettek abban, hogy az aláírásgyűjtés nem lehet komoly hatással a perre, amely nem áll le a nyilatkozatban szereplő kérés ellenére, a keddi tárgyalás mégis az aláírások és a roma szülők tanúvallomásai körül forgott. A bíró végül - a várakozások ellenére - nem hirdetett ítéletet, hanem elnapolta a pert.)
