Országszerte nagyjából háromezer cigányzenész lehet. Egyharmaduk nyugdíjas, a többiek közül azonban nagyon sokan regisztrált munkanélküliek.
Országszerte nagyjából háromezer cigányzenész lehet. Egyharmaduk nyugdíjas, a többiek közül azonban nagyon sokan regisztrált munkanélküliek. Az ő foglalkoztatásuk az utóbbi években szinte reménytelennek tűnt, hiszen egyre kevesebb vendéglátóhelyen, szállodában szól élőzene esténként - vázolta a helyzetet Kállai Katalin, a kulturális minisztérium romaügyi főtanácsadója. - Évekkel ezelőtt felvetődött, hogy egy speciális program keretében, a fizetések egy részét az első években átvállalva ösztönözni kellene a vendéglátósokat, szállodákat, hogy újra foglalkoztassanak zenészeket. Végül tavaly a kulturális és a munkaügyi tárca kidolgozott egy kísérleti programot, amely idén az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól (OFA) elnyert 142,5 millió forinttal indult el.
A kísérleti programot a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) felügyeli. A zárt, meghívásos pályázaton az MZTSZ által létrehozott Magyar Élőzene Kht., valamint a szakszervezet néhány megyei alapszervezete (a Pest, a Hajdú-Bihar, a Békés, valamint a Veszprém megyei) nyerte el a lehetőséget, hogy egyenként 23 millió 750 forintot fordítsanak zenészek alkalmazására a következő két évben.
A projekt lényege, hogy a szervezetek szerződést kötnek éttermekkel, szállodákkal, művelődési házakkal, s azok munkát adnak a zenészeknek, mintegy "bérbe veszik" őket a foglalkoztatójuktól, vagyis a zeneművész szakszervezettől.
Az első évben a fizetések és járulékok nagyjából felét, a másodikban ennél kisebb részét a szakszervezetek fizetik - a remények szerint ezek után a program sok helyen önjáró lesz, mert a tulajdonosok felismerik, hogy az élő zene növeli a forgalmat, és anyagi segítség nélkül is alkalmazzák a zenészeket. A zenészek pedig a korábbinál is jobban szorgalmazzák a legális alkalmazást, hiszen például jövőre csak annak lesz ingyenes az egészségügyi ellátás, aki után fizetnek járulékot.
Kállai Katalin szerint az idén azért csak az említett szervezetek kaptak lehetőséget, mert a program egyelőre kísérleti - a következő években több szervezet pályázhat. Szirmai László, az MZTSZ főtitkára hozzáteszi: ezek a kirendeltségek az egész országot lefedik, tehát nem maradnak ki egyetlen megye zenészei sem. Ráadásul csakis olyan szervezet pályázhat, amely képes további anyagi forrásokat felmutatni, a pályázaton elnyert összeg ugyanis kizárólag a zenészek bérére és annak járulékaira fordítható. - A szakszervezet saját költségvetéséből mostanáig több mint egymillió forintot költött csak arra, hogy jogi személyiséggé váljanak az alapszervezetek, mert ez volt a támogatás igénybevételének egyik feltétele. És akkor még nem beszéltünk a telefon és utazási költségekről, hiszen a munkatársaink folyamatosan keresik a kapcsolatot a lehetséges munkáltatókkal.
A napokban várhatóan hatvan zenész munkaszerződését írják alá, ők vidéken és a fővárosban, szállodákban és éttermekben, művelődési házakban fognak muzsikálni. A pályázaton elnyert összeg még húsz-harminc zenész foglalkoztatására elegendő, ezért további vendéglátóhelyeket, szállodákat keresnek.
