A jogtalan fogvatartás miatt indított kártérítési perek közül a legdrámaibb Pusoma Dénes - örököseié volt.

Pusomát azonnali szabadlábra helyezte a bíróság. Õ kártalanítási keresetet nyújtott be a magyar állam ellen, de még az ítélet megszületése előtt öngyilkosságot követett el.

A pert az örökösei folytatták. A kártérítési kérelmet azonban három bírósági szinten is elutasították. Az ítéletek szerint Pusoma maga tehetett arról, hogy a gyanú rá terelődött, mert még az eljárás elején írásban beismerte a tettet.

Általános vélekedés szerint a bíróságok korábban általában az egy év egyenlő egymillió forint képletből indultak ki a kártérítési összeg meghatározásánál a jogtalan fogvatartás miatti ügyekben.

Nem így egy magyarcsanádi és szintén cigány származású testvérpár esetében. A Gán testvérek nyereségvágyból elkövetett emberölés gyanúja miatt 15 hónapot töltöttek előzetes letartóztatásban. Letartóztatásuk után egy évvel derült ki ártatlanságuk. Szabadulásuk után kártérítési pert indítottak a magyar állam ellen, két-kétmillió forint nem vagyoni kár megtérítését, valamint egy és negyedévnyi elmaradt bérük megtérítését kérték a bíróságtól. Az első fokú bíróság csak 1,2 millió forint nem vagyoni kárt ítélt meg nekik, mivel - az ítélet indoklása szerint - "az átlagosnál primitívebb személyiségükből kifolyólag (...) az elzárást nem élték meg olyan fokú pszichés károsodással, amely indokolná a kereseti kérelmükben előterjesztett kártalanítási összeg megítélését" Az ítélet - és főleg az indoklás - nagy és eredménytelen tiltakozást váltott ki.

Kevéssel később a bíróság mintegy kilencmillió forint kártérítést ítélt meg három cseh állampolgárnak, akik embercsempészés - később megalapozatlannak bizonyult gyanújával - kilenc hónapot töltöttek előzetes letartóztatásban Magyarországon.

Általános megítélés és tapasztalat szerint igen súlyos vád után többévnyi börtönbüntetés oly mértékben zilálja szét az elítéltek kapcsolatait, szűkíti be mozgásterűket, amin pénzzel csak igen kevéssé lehet segíteni.