Piramisszerű felépítés és üzletszerűség jellemzi azt a csalássorozatot, amelyben vádat emelt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

A többségükben beteg, analfabéta emberek a felhajtók kérésére megadták a személyes adataikat, átadták okmányaikat fénymásolásra, valamint aláírták a kitöltetlen igénylési nyomtatványokat. A felhajtók segítői voltak a tanúk, akiknek a neve egy térségben több igénylő adatlapján is megtalálható. Rájuk azért volt szükség, mert két tanú igazolhatta, hogy egykor látta a dokumentumokat, és az igénylő beszélt neki a szenvedéseiről.

A rendszer tetején álltak a hitelesítők, akik a térség Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) vezetői voltak. Amikor pedig az idős igénylő megkapta a kárpótlást, a felhajtók elszállították az illetőt a bankfiókba, és a 600 ezertől kétmillió forintig kapott összegből részesedést kértek költségeik megtérítése címén. Általában az igénylők a kiutalt összeg nagyobb részét tartották meg.

A nyomozást az indította el, hogy az alapítvány történészeinek feltűnt a sablonszövegekkel ellátott nagyszámú Bács-Kiskun megyei igénylés, miközben nincsenek adatok arról, hogy a megyéből roma családokat deportáltak volna Ausztriába.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a napokban benyújtott vádirata ötvenöt személyt vádolt különösen nagy kárt okozó bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás, illetve magánokirat-hamisítás bűntettével.

Az ügy egyik vádlottja Sz.L. az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke, kiskőrösi és megyei közgyűlési képviselő, s közöttük van a miskei, a keceli, a kiskunhalasi, a jánoshalmi, a dusnoki, a kalocsai és a soltvadkerti CKÖ elnöke és néhány beosztottjuk.

Vádlottként szerepel az ügyben a kiskőrösi rendőrkapitányság egyik őrnagya, aki több idős család okmányait lefénymásolta az adatkérők számára.

A pert várhatóan még idén megkezdi a Bács-Kiskun Megyei Bíróság.