2024 April 26., Friday/Ervin napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Kakukkfiókák a kisebbségi testületben
2006. 08. 15. 00:00

Az 1994-ben, majd pótlólagosan 1995-ben először megtartott kisebbségi önkormányzati választásokat követő első ciklus egyértelműen próbaidőnek tekinthető volt az intézmény történetében.

1994 óta választunk

Az 1994-ben, majd pótlólagosan 1995-ben először megtartott kisebbségi önkormányzati választásokat követő első ciklus egyértelműen próbaidőnek tekinthető volt az intézmény történetében. A kisebbségek hozzáállásának változását jelzi, hogy az 1994-1998 között működő 817-tel szemben 1998-ban közel 1400, 2002-ben pedig már több mint 1800 helyi kisebbségi önkormányzat jött létre. Mindeközben nemcsak a megalakuló önkormányzatok, de a választáson induló jelöltek száma is ciklusról ciklusra emelkedett, így ezek alapján akár sikertörténetről is beszélhetnénk.

Idén negyedik alkalommal rendeznek kisebbségi önkormányzati választást. Jelentős változás, hogy míg eddig valamennyi magyar választásra jogosult leadhatja voksát, most csupán az adott kisebbség előre beregisztrált tagjai. Ez azonban szakértők szerint nem oldja meg a rendszer születése óta fennálló anomáliákat. Létrejötte óta vitákra ad okot például a kisebbségi törvénynek az a rendelkezése, hogy a kisebbséghez tartozás egyetlen kritériuma az önbevallás. Az első ciklus tanulóéveit követően 1998-tól kezdve rengeteg visszaélés történt azt kihasználva, hogy a törvény semmilyen egyéb feltételt nem határozott meg ezzel kapcsolatban, a kisebbségi szavazáson pedig minden magyar szavazópolgár voksolhatott. Sok településen így olyan pszeudo-önkormányzatok jöttek létre, amelyet kizárólag "ál-kisebbségiek" alkottak, vagy legalábbis ők voltak többségben. Erre a problémára egyébként a 2005-ben elfogadott törvénymódosítás némileg gyógyírt ad, hiszen a regisztrációba vétel következtében legalább az nem fordulhat már elő, hogy négy év múlva valaki egy másik kisebbség "színeiben" lesz képviselő.

Vonzó az állami pénz

A visszaélésekről statisztikát vezető Országos Szlovák Önkormányzat szerint 1998 és 2002 között képviselőik mintegy tíz százaléka valójában nem szlovák származású volt. Riba Etelka alelnök lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a szlovák "kakukkfiókák" motivációja elsősorban gyaníthatóan anyagi természetű. Habár egy kistelepülésen az ötfős testület számára juttatott évi 600-800 ezer forint nem nagy összeg, vannak akiket már ez is ügyeskedésre sarkall. Buzál Attila, a Magyarországi Németek Országos Szövetségének jogásza szerint klasszikus eset, amikor egy borsodi településen azért alapítottak német kisebbségi önkormányzatot, hogy a helyi futballcsapatot azon keresztül támogassák.

Sokszor a parlamentből kiszoruló erők is a kisebbségi önkormányzati választásokon látják a politkai életben való bennmaradás lehetőségét. Emlékezetes Lányi Zsolt volt kisgazda képviselő örmény színekben történő indulása a 2002-es önkormányzati választásokon, de ugyanabban az évben a MIÉP is alapított örmény szervezetet.

Az új törvény sem old meg semmit?

Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman a FigyelőNet kérdésére válaszolva elmondta: a törvény alapján papíron nem is létezhet visszaélés, a nyilvánosságra került esetek számát tekintve azonban az utóbbi két ciklusban akár a kisebbségi képviselők egyharmada "kakukkfióka" lehetett. Az ombudsman szerint ezen a törvény 2005-ös módosítása sem fog változtatni, amely bevezette ugyan a kisebbségi választói névjegyzéket, az azonban csupán a választási irodák papírmunkáját növeli majd. Hiszen aki eddig vette a fáradságot, hogy minden kötődés nélkül, pusztán anyagi vagy politikai haszonszerzés céljából kisebbségi színekben induljon, vagy ilyen jelöltre voksoljon, annak a regisztrációval járó, néhány tollvonást kitevő erőfeszítés sem fog nehézséget okozni.

Szegényes eszközök

Egy helyi kisebbségi önkormányzatnakegyébként nincs túl sok eszköz a kezében arra, hogy a település általános ügyeibe beleszóljon. Az 1993-as kisebbségi törvény szerint együttdöntési jogköre van minden, a helyi kisebbséget is érintő, így elsősorban költségvetési, oktatási és kulturális kérdésekben, de a települési önkormányzatokkal való együttműködés sokszor nem zökkenőmentes. A polgármester és a jegyző hozzáállásán sok múlik, többek között az alapvető infrastruktúra (iroda, telefon) biztosítása is az ő feladatuk volna, sokszor azonban ennek a kötelezettségnek sem tesznek eleget. Ráadásul a kisebbségi önkormányzatoknak járó állami pénz is a települési önkormányzatokon keresztül jut vagy éppen nem jut el a címzettekhez. Hiszen az önkormányzat nem ritkán saját hiányát igyekszik enyhíteni az összeggel.

A FigyelőNet által megkérdezett nemzeti kisebbségi képviselők eredményeik között elsősorban a kisebbségi kulturális élet fellendülését említik. Emellett viszont arra panaszkodnak, hogy a központi költségvetés által biztosított anyagi forrásokból nem igazán jut pénz nagyszabású fejlesztésekre, projektekre, a különböző pályázatok útján elnyerhető pénzek pedig csak kevesek számára elérhetőek.

Romakérdés

Más a helyzet a 13 bejegyzett kisebbség közül egyedül etnikai jellegű, a 2001-es népszámlálás adatai szerint 190 ezres, becslések szerint azonban 400-600 ezres lélekszámú roma közösséggel. A többi magyarországi kisebbséggel összehasonlítva a romák számbeli fölényét bizonyítja, hogy a másfél hónap múlva tartandó voksoláson az összesen 2077 kitűzött kisebbségi választásból 1137 cigány önkormányzat megalakítását célozza. Az idén először összeállított, összesen mintegy 200 ezer nevet tartalmazó kisebbségi választói névjegyzékben szereplők több mint fele roma etnikumú.

A roma önkormányzati képviselőknek hozzáállása szerint a helyi roma vezetők sokkal inkább tekintik a kisebbségi önkormányzat feladatának a romák beilleszkedésének segítését és az érdekkijárást, mint a kisebbségi törvény által kitűzött célok: a kulturális autonómia megteremtése és a hagyományőrzés megvalósítását.

Ez a felfogás és a települési önkormányzatok sokszor diszkriminatív hozzállása sok helyen a települési és a kisebbségi önkormányzat közötti viszony elmérgeződéséhez vezetett az elmúlt 12 évben. Az országos sajtóban is az olyan nyílt konfrontációval végződő ügyek kapták a legnagyobb nyilvánosságot, mint például a 2002-es jászladányi iskolabezárás. Emellett az Országos Cigány Önkormányzat mindenkori megalakulását övező káosz is folyamatosan rombolta a kisebbségi önkormányzatiság renoméját.