A város cigány kisebbségi önkormányzata által tizenegyedik alkalommal megszervezett roma holocaust megemlékezés szónokai tegnap felhívták a figyelmet, az előítéletesség ma is köztünk van.

Amióta van kisebbségi önkormányzatiság, a nagykanizsai romáknak van saját helyhatóságuk, s ugyanezen időtől rendeznek megemlékezéseket nyaranta a cigány holocaust Vár úti emlékhelyén, Csávás Csaba fafaragó szobránál. E tényeket is rögzítette beszédében a legutóbbi évek nagy érdeklődéséhez mérten jóval családiasabb hangulatú megemlékezésen elsőként szót kapó Teleki László, a városi CKÖ elnöke. Felidézte azt a 62 évvel ezelőtti, 1944. augusztus harmadikára virradó éjszakát, amikor Auschwitzban több mint háromezer romát végeztek ki a nácik.

- Oka van, hogy itt vagyunk - említette. - Fel akarjuk hívni a társadalom, a politika figyelmét a történtekre, hogy a borzalom többé elő ne fordulhasson.

- Különösen fontos ma beszélni erről, amikor az országban, Európában és a világban etnikai villongások vannak, amikor háború tör ki vallási alapon.

Később kiemelte már nem mondható, hogy minden cigány alulképzett, hogy mindegyik rászoruló, vannak, akik ki tudtak törni a köréjük emelt szellemi gettóból. Hogy még többeknek sikerüljön, ahhoz kell a politika segítsége, s a cigányság megérdemli a támaszt, hisz az elmúlt években bebizonyítottuk, hogy többre vagyunk képesek.

- Mondhatjuk-e, hogy amire ma emlékezünk, már történelem? - tette fel a kérdést dr. Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. - Annak idején a népirtásban kicsúcsosodó tragédiát hosszú folyamat előzte meg. Amelyben az előítéletből kirekesztés, aztán gyűlölet, majd gyilkosság, végül népirtás lett. Látjuk, zavargó kis csoportok nézeteiből hogyan lett állami politika.

A koszorúzások előtt Litter Nándor polgármester is beszélt. Többek közt a ma is köztünk lévő gyilkos közönyről, mely annak idején is kellett, hogy a holocaust bekövetkezhessen. Hangsúlyozta a többségi társadalomnak segítenie kell a cigányságot, hogy a megnyíló uniós forrásokat felhasználhassa.