Az Európai Unió (EU) nemrég ismertette a 2001-ben indított diszkriminációellenes akcióprogram eddigi eredményeit.
Az unió döntéshozói úgy határoztak: a tagállamoknak hosszú távú fejlesztési koncepciót kell kidolgozniuk a romák életkörülményeinek javítására. Magyarország már az első Nemzeti Fejlesztési Terv humánerőforrás-pályázatában is kiemelten támogatta a hátrányos helyzetűek, köztük a romák felzárkóztatását.
A kilencvenes évek elején ismerték föl az EU vezetői: az unió versenyképességének alapja a szociális esélyegyenlőség és a teljes foglalkoztatottság. Majd' tíz évvel ezelőtt rögzítették is a foglalkoztatási stratégiában: a hátrányos helyzetű, munkanélküli társadalmi csoportok - nők, 45 év fölöttiek, fogyatékkal élők - felzárkóztatásával 2010-re 70 százalékra növelhető a foglalkoztatottság. S bár a munkanélküliségi adatok szerint Európában a cigány közösség helyzete a legrosszabb - 80 százalékuk állástalan -, támogatásuk akkor mégis kimaradt az akciótervből.
Viszont tavaly Brüsszelben kénytelenek voltak alakítani a közösségi stratégián. Az szerepelt ugyanis az Európai Bizottság (EB) "Egyenlőség és megkülönböztetésmentesség" jelentésében: a négymilliónyi európai roma száma Bulgária és Románia 2007-es csatlakozásával megduplázódhat, s ez veszélyezteti az EU gazdasági pozícióját az USA-val szemben, hiszen jelentős forrásokat kell fordítani a romák képzésére, egészségi állapotuk javítására. Többségük jelenleg komfort nélküli szegénytelepen él, orvosi ellátásuk nem megoldott, nagy részük nem fejezi be az általános iskolát. (Idehaza körülbelül 700 ezer roma él, főleg vidéki településeken, 85 százalékuknak csupán általános iskolai végzettsége van.)
Az EB úgy döntött: a hosszú távú nemzeti fejlesztési koncepcióknak támogatniuk kell a romákat, s a tagállamok programjait 2007-től önálló szakértőcsoport hangolja össze.
Hazánk amúgy példamutató Európában: már az első Nemzeti Fejlesztési Tervben kiemelt programként jelölte meg a romák felzárkóztatását. Az uniós forrásokat kezelő Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (Hefop) Irányító Hatósága két évvel ezelőtt hirdetett először pályázatot a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására. Akkor 234 jelentkező közül 113 pályázó nyert támogatást, összesen 6,8 milliárd forintot. Egy esztendővel később 3,2 milliárdos volt a keret, amelyből 47 további programot lehetett finanszírozni. "Legtöbben az ország hátrányos régióiból - Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya megye - pályáztak, hiszen a cél az elmaradt térségek fejlesztése volt" - mondja Fülöp Regina, a Hefop programirányítója.
Halasi István, a Hefop Irányító Hatóság osztályvezetője szerint a hátrányos helyzetű romák segítését gyerekkorban kell kezdeni: "A rossz tanulmányi eredmények vagy az állandó hiányzás miatt gyakran kerülnek kisegítő osztályba a roma gyerekek. Ez egyrészt jogellenes, másrészt épp a felzárkózásukat akadályozza. Nekik nem pusztán korrepetálásra van szükségük, folyamatos odafigyelést igényelnek."
A Hefop ezért is hirdette meg "tanodapályázatát": az elmúlt két évben öszszesen 1,2 milliárd forintot osztottak szét a 70 győztes között. A program különösen fontos a magyarországi roma lakosság felzárkóztatásában, negyedük ugyanis 15 év alatti.
A 2001-ben alakult Dzsumbuj Egyesület a főváros egyik legszegényebb telepén működtet speciális tanodát. A szervezetet a kerületi családsegítő tíz volt szociális munkása alapította. A Hefophoz két éve pályáztak először, akkor 13 millió forintot nyertek, tavaly 19 milliót. Tanulóházat a helyi kisebbségi cigány önkormányzattól kaptak, a rezsiköltséget a polgármesteri hivatal fizeti. Jelenleg 25 hetedik-nyolcadikos diákot és 11 elsőst pártfogolnak. "Heti négy napon, kora délután a fejlesztőtanáraink elmennek a gyerekekért, egy órát játszanak velük, majd hozzálátnak a házi feladathoz. Közben vagy egyesével, vagy kiscsoportokban felváltva tartanak foglalkozást" - mondja Fehérvári Szilvia, a Dzsumbuj Egyesület elnöke.
Munkaügyi szakértők az iskolázottság hiányával magyarázzák a romák alacsony foglalkoztatottságát, amely alig éri el a 25 százalékot. A rendszerváltás előtt többségük betanított munkásként dolgozott a nehéziparban és építkezéseken. A kilencvenes évek közepére a romák 70 százaléka elveszítette az állását, 53 százalékuk azóta is munkanélküli. "Hiányzik az érvényesüléshez szükséges gyakorlatuk, a megfelelő lelki kondíció. Akadnak, akiknek elég néhány hónapos felkészítő tréning, másoknak komplett képzési és személyiségfejlesztő programot kell ajánlani. A Hefop mindkettőhöz támogatást nyújt" - említi Fülöp Regina.
A nyugat-dunántúli Téten csak egyetlen vállalkozás működik, amely alkatrész-beszállítója a győri autógyárnak. Egyéb munkalehetőség nemigen akad ott. A hasonló problémával küszködő 18 környező településből alakult meg a Téti Kistérség. Vocational Alapítványuk azért nyert a Hefop-pályázaton, mert vállalták: képzést nyújtanak, munkahelyet keresnek romáknak.
Nyári Zoltán programvezető azt mondja, tervüket a megyei munkaügyi központ segítségével valósították meg: mindegyik pártfogoltuknak, 60 hátrányos helyzetűnek találtak állást. Van köztük fémforgácsoló, gépkezelő és kórházi ápoló is.
A civilekből álló Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület rutinos pályázó: két éve 89 millió forintot nyert 23 hátrányos helyzetű ember képzésére, majd ugyanabban az évben 104 millió forintot további 36 roma oktatására és foglalkoztatására, valamint 15 millió forintot iskolások tanodaprogramjára. "Folyamatosan járjuk a szigetvári kistérség 45 települését, a munkaadói igények szerint képezzük jelentkezőinket" - jegyzi meg Rajczi Román programvezető. Kőműveseket, üvegeseket, szerkezetlakatosokat és parkgondozókat képeztek, sőt szereztek számukra munkát.
Tavaly ismét indultak a Hefop-pályázaton, 102 millió forintot nyertek újabb 36 roma oktatására. Mégis arra a legbüszkébbek: az apró Somogyhárság település a segítségüket kérte tizenöt 45 év fölötti roma asszony foglalkoztatásában, s közösen 30 millió forintot nyertek erre a Hefop keretében.
