Az OMA, az Osztrák Megbékélési Alap a magyar rabszolga-, és kényszermunkások felkutatásával a Mazsököt bízta meg, mely állami közalapítványként akkoriban a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozott.
Az Osztrák Köztársaság kormánya 2000. október 24-én kötött megállapodást a Magyar Köztársaság kormányával arról, hogy 672 millió osztrák schilling értékhatárig az osztrák szövetségi kormány Megbékélési Alapja egyszeri pénzjuttatásban részesíti mindazon magyar állampolgárokat, akiket a nemzetiszocialista rendszer 1944-45-ben a mai osztrák köztársaság területére deportált, és ott rabszolga-, vagy kényszermunkára kötelezett.
Az OMA, az Osztrák Megbékélési Alap a magyar rabszolga-, és kényszermunkások felkutatásával a Mazsököt bízta meg, mely állami közalapítványként akkoriban a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozott. A közalapítványnak a zsidó igénylőkkel nem volt gondja, a túlélőkről a zsidó szervezeteknek ugyanis volt listájuk. A munkatáborokból hazatért romákat azonban se szervezetek nem várták, és nem is írták őket össze csak azért, hogy később segíthessenek rajtuk.
2000-től 2003 tavaszáig a Mazsökhöz mindössze 150 roma kárpótlási kérelem érkezett, amit az osztrák fél elenyészőnek tartott, a zsidó közalapítványt hibáztatta, majd fölkereste a Miniszterelnöki Hivatalt, annak romaügyi államtitkárságát, és Berki Judit irodavezetőtől azt tudakolta, melyik magyar romaszervezet tudna segíteni, hogy a roma kárpótlásról szóló információk eljussanak a romákhoz. A hivatal és az államtitkárság a Cigány Kisebbségi Önkormányzatokat javasolta.
A Mazsököt a rendőrség először 2003 szeptemberében kereste meg, mire a zsidó közalapítvány kétségbeesésében Teleki László romaügyi államtitkárt hívta, mert ebből akár zsidó-cigány háború is lehet. Teleki azt válaszolta, forduljanak bizalommal a munkatársaihoz. 2003 végére a roma kárpótlásra jelentkezők száma 12 ezer 500-ra duzzadt, a városi és megyei rendőrkapitányságok pedig egyre gyakrabban fordultak a Mazsökhöz. Neveket és címeket akartak, hogy a zsidó közalapítvány adja át roma ügyfeleik teljes listáját.
__________________________
"Tájékoztatom ... irodavezető urat, hogy a kalocsai rendőrkapitányság, sikkasztás bűntettének elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást folytat. A nyomozás során szükségessé vált beszerezni azon Bács-Kiskun Megyei lakhelyű magánszemélyek nevét és címét, akik a második világháború során deportálásra kerültek és az osztrák kárpótlási törvény alapján kényszermunka utáni kárpótlásra jogosultak és ezen igényüket a Mazsökön keresztül bejelentették. Mivel az osztrák törvény végrehajtására Magyarországon a Mazsök jogosult, nyilvántartása, kimutatása ezen igénylőkről csak önök rendelkeznek. Hivatkozva a büntetőeljárási törvény 71. §-ban foglaltakra, tekintettel az 1994. évi 31-es törvény 84-es pontjára, kérem a fenti adatokat hatóságomhoz történő tizenöt napon belüli megküldését..." ( Kalocsai Rendőrkapitányság)
__________________________
A Mazsök nemet mondott. A Veszprém Megyei, a Komárom-Esztergom és a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságnak is, meg a karcagi, a nagykanizsai, a balmazújvárosi, a hajdúszoboszlói és a sárvári stb. rendőrkapitányságnak..., és dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanhoz fordult, aki azt válaszolta: a szóban forgó adatkérést, azaz a különleges adatokat is tartalmazó iratok átadását a közalapítvány tagadja meg: "mivel a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. Törvény (Rtv.) 84.§ i)-n) pontjai közé nem lehet besorolni a megkeresésekben jelzett bűncselekményt", s hogy "a rendőrségi nyomozó hatóság leveléből az tűnik ki, a bűntető eljárás kisebb értékre elkövetett csalás vétségének megalapozott gyanúja miatt folyik ... Annak pedig tulajdonképpen alig van jelentősége, hogy a büntető eljárásról szóló törvény - a megkeresésben hivatkozott 178/ A.§(1)bekezdése - alapján a nyomozó hatóság Önökhöz nem is fordulhatott volna, hiszen az e szakaszban tételesen felsorolt szervezetek között - egyebek mellett - a közalapítványok nem szerepelnek..." (Budapest, 2003.október)
És a zsidó közalapítvány, hivatkozva az ombudsmani levélre, továbbra is megtagadta a listák kiadását. Romalistával minden egyes esetben maga a rendőrség érkezett.
__________________________
- Kassai úr, a romakárpótlás ügyében a nyomozást Bács-Kiskun Megyében ön vezette. A rendőrség hogyan jutott a roma kárpótoltak listájához?
- A Mazsök az eljárás megindulását követően a teljes igénylők dokumentációját a rendelkezésünkre bocsátotta.
- Önként?
- Gondolja, hogy erőszakot követtünk el?
- Önként kiadták a kárpótlást igénylők teljes listáját? Az összes személyes, érzékeny adattal? Romákét, akik lágerben és kényszermunkán voltak?
-A Mazsöktől megkaptuk az anyagokat, hogy kik igényeltek Bács-Kiskun Megyében az Osztrák Megbékélési Alaptól kártérítést arra való hivatkozással, hogy elszenvedték a lágerek borzalmait... Nézze, ha a magyar rendőrség prominens főkapitánysága, amelyik tisztességgel, becsülettel végzi a munkáját, nem alkalmas arra, hogy a jogszabályoknak megfelelően adatkezeléssel foglalkozzon, akkor nagyon nagy bajlenne ebben az országban.
__________________________
"Tisztelt Irodavezető Úr! ... válaszoltam Dr. Ferenczi László r. vezérőrnagy, az ORFK bűnügyi igazgatójának levelére, melyben kifejtette a rendőrség álláspontját a II. világháború során Ausztria területére hurcolt személyek kárpótlással kapcsolatos bűncselekmények adatkezelési kérdéseiről... Arra hívtam fel a főigazgató úr figyelmét, hogy "a szóban forgó, akár több száz - bűncselekményre utaló - esemény felderítése kapcsán, illetve azokkal összefüggésben a jogi bizonytalanság miatt könnyen jogellenes adatkezelésekre kerülhet sor, sőt, akár ... visszaélés személyes adatokkal bűncselekmény minősített esete is megvalósulhat"... Az adatvédelmi követelményeknek is megfelelve tehát úgy kell folytatni a büntetőeljárást, hogy amennyiben a törvényi feltételek (például Rtv. 80.§-ának előírásai) azt nem teszik lehetővé - még véletlenül se kerüljenek a nyomozó hatósághoz a szóban forgó különleges adatok. Ennek megfelelően szerintem az is jogellenes, ha olyan jegyzőkönyvekhez jut hozzá a nyomozó hatóság, amelyekben egyesek arról nyilatkoznak, hogy őket roma származásuk miatt vitték kényszermunkára... A további félreértések elkerülése végett a bűnügyi főigazgató úgy intézkedett, hogy az elkövetkező időkben a ... megkeresések a különleges adatok átadására nem vonatkoznak..." (Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos)
__________________________
Volt olyan rendőrkapitányság, amelyik levélben maga ismerte el, a roma kárpótoltak név-, és címlistájához az OTP-én keresztül jutott. A Mazsök ugyanis az Osztrák Megbékélési Alap egyszeri kárpótlását úgynevezett egyszer használatos számlára utalta, amelyről a pénzt kizárólag a túlélő,személyesen vehette fel.
__________________________
"Tisztelt Irodavezető. 2005. január 13-án megkeresést küldtünk az OTP Bank Rt. felé, amelyben kértük, hogy a kérdéses időszakban átutalási devizaszámlát nyitott és arról Mazsök-kárpótlást felvett személyek bankszámla-kivonatainak másolatát a nyomozás érdekében részünkre küldjék meg. A megkeresést a pénzintézet teljesítette.
Kérem a tisztelt irodavezetőt, hogy a következő személyek kárpótlási iratainak eredeti példányait lefoglalás végrehajtására biztosítani szíveskedjék. A lefoglalást 2005. február 21-én Cs. Zsolt rendőrhadnagy ... fogja foganatosítani. Segítő együttműködését köszönöm. (Püspökladány, 2005. február 18., rendőrkapitányság, bűnügyi osztály, T. László r. alezredes)
__________________________
".Az OTP-től megkaptuk azon személyek adatait és számlakivonatait, akik 2004 és 2005. évben az OTP-nél átutalási devizaszámlát nyitottak és ezen számlákról a Mazsök által átutalt kárpótlási összeget vettek fel: ...( név-, és címlistával - a szerk.)
www.romnet.hu
Debrecen, 2005. március 8., Rendőrkapitányság, vizsgálati osztály, S. Zoltán rendőr alezredes osztályvezető"
__________________________
Volt olyan hét, hogy a rendőrséggel ellenkező zsidó közalapítványnál háromszor tartottak házkutatást és foganatosítottak iratlefoglalást; az aktákat százszámra vitték el. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság is háromszor házkutatott és foglalt, egy-egy alkalommal százas név-, és címlistával. A zsidó közalapítvány körlevélben fordult a kapitányságokhoz, kérte, nevezzék meg, az általuk hozott listán kik a tanúk és kik a gyanúsítottak, de a kapitányságok minden esetben kitérő választ adtak. Ugyanakkor az OMA arra utasította a Mazsököt, hogy mindaddig, amíg valaki ellen érvényes és elmarasztaló bírósági ítélet nincs, addig a kárpótlási pénzt haladéktalanul utalja ki.
__________________________
2005-re a Mazsök irattárából mintegy kétezer érzékeny adattal teli akta került a rendőrséghez. Mert bár Lázár János rendőrtábornok, rendőrségi főtanácsos 2003 októberében kelt levelében a zsidó közalapítványnak azt tanácsolja, adják ki úgy az aktákat, hogy azok a szenzitív adatokat ne tartalmazzák, tudja mindenki, ez képtelenség. Azért is, mert a kárpótlási kérdőív-adatlap utolsó oldala maga a jegyzőkönyv, melyet a túlélőnek ott, a cigány kisebbségi önkormányzat vezetője előtt kell kitöltenie, aláírnia... Lázár rendőrtábornok úr a levelében azzal nyugtatja a zsidó közalapítványt, hogy "az eljárást folytató nyomozó hatóságoknak a bizonyítás során nem kell felhasználnia az érintettek szenzitív, különleges adatait", de hát az egész nyomozás a roma túlélőkről s a velük kapcsolatos visszaélésekről szól. És az akták így kerültek a rendőrséghez.
__________________________
A zsidó közalapítvány az OTP-vel is felveszi a kapcsolatot, és Hegedűs Éva, az OTP Bank Rt. ügyvezető igazgatója, a lakossági üzletági igazgatóság vezetője a következő válaszlevelet küldi: "...Az OTP Bank Rt. a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi 112-es törvény alapján banktitokként kezeli ügyfelei adatait. A banktitok köre többek között az ügyfelek személyére, adataira, számláinak egyenlegére, forgalmára, valamint a bankkal kötött szerződéseire vonatkozik.
Az OTP Bank a törvény előírásaink megfelelően köteles a hivatalos rendőrségi és ügyészségi megkeresésekre, az abban foglaltaknak megfelelően adatokat szolgáltatni. Ennek megfelelően úgy ítéljük meg, hogy az OTP Bank Rt. ügyészi ellenjegyzéssel ellátott rendőrségi megkeresésre történt adatszolgáltatása nem jogszabály ellenes. Különös tekintettel arra, hogy ezt egy olyan szervezet felé tette, amely a jogszabály alapján jogosult ezen ügyfél-adatok megismerésére, valamint arra, hogy a nyomozó hatóság két lépcsőben is beszerezheti ezeket az adatokat. Azaz, ha először bekéri a Mazsök számlaforgalmát, és annak alapján immár szám szerint azonosítja a célszámlákat..."( 2005. március 3.)
__________________________
"Tisztelt irodavezető úr! ... Beadványa nyomán megkerestem Csányi Sándort, az OTP Bank Rt. elnökét, mivel a rendőrség a nyomozás során az OTP Bankot kereste meg a különféle számlaadatok kiadása iránt... Válaszában az elnök úr leírta, az OTP Bank Rt. mindazon megkeresések esetében, melyek tartalmazták annak az ügyfélnek vagy bankszámlaszámának a megjelölését, akiről vagy amiről a hatóság a banktitok kiadását kérte, eleget tett a vonatkozó törvényi előírásokon alapuló adatszolgáltatási kötelezettségének... Az OTP csak olyan megkeresésekre adott tájékoztatást, melyek nem voltak túl általánosak és megfeleltek a jogszabályi követelményeknek... (Részlet dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos 2005. október 25-i leveléből)
__________________________
2006. márciusa, érkeznek vissza az akták. A Mazsökhöz. Mert vannak megyék és városok, ahol a nyomozás befejeződött. Az akták fénymásolatai a bűnügyi iratokba kerültek, azok meg a bűnügyi irattárba... Mostanában egyre több, tanúként kihallgatott, idős roma kezd beszélni. A rendőri kihallgatásokról. Arról, a rendőrök hogyan viccelődtek: "aztán milyen kísérleteket végeztek magukkal, és ha már kint voltak, miért nem maradtak ott..." A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány már az eljárások kezdetén arra kérte a roma szervezeteket, segítsenek, a tanúkihallgatások, épp a félelmek miatt, roma jogvédők jelenlétében történjenek.
__________________________
A Mazsök nem perel
A Mazsök nem perel, csupán az Osztrák Megbékélési Alap meghatalmazása alapján polgári jogi igényeket támaszt mindazokkal szemben, akik az OMA-nak anyagi kárt okoztak.
