HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Hogyan teremthető meg a cigány gyerekek esélyegyenlősége?

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  interjú, gábor, daróczi
2006 Február 18    Forrás: Kossuth Rádió-Cigányfélóra


Ez a cikk archív

Interjú Daróczi Gáborral, az Oktatási Minisztérium miniszteri biztosával. "600 éve itt élünk, részei vagyunk a társadalomnak, és amit mi rendszeresen próbálunk az emberek fejébe sulykolni, hogy a mi problémánk már réges-régen nem a cigányok, nem a szegények problémája, ez most már az egész ország problémája."


Hirdetmény

Az egyik legnagyobb és legfelháborítóbb probléma Magyarországon köztudottan az, hogy cigány kisgyerekek tömegei járnak fogyatékosoknak szánt speciális iskolába. Daróczi Gábor nem az ott tanuló gyermekek helyzetét szeretné felülvizsgálni, hanem lényegében változtatná meg a beutalási rendszert. - Szeretnénk a rendszert átfogóan átalakítani és átláthatóvá tenni, ebben az egyik legfontosabb lépés, hogy a négy miniszter által való együttműködési megállapodást aláírjuk, ami ennek a munkának az alapja és a kezdete.

- Lesznek még itt úgy tudom, vagy készülnek segédanyagok pedagógusok számára is. Nem csak átalakítás várható, ahogy én látom, hanem különböző anyagokat is megkapnak ahhoz a pedagógusok, hogy jobban végezhessék a munkájukat. Mik lesznek ezek?

- Sok ilyen van, inkább a logikáját mondanám, hogy miért pont ezek mellett döntöttünk. Nem csak egyszerűen arról van szó, hogy a cigánykultúrát szeretnénk eljuttatni iskolába, mert ezzel már elég sokan próbálkoztak. Én úgy szeretném megtenni, mint ahogy a társadalomban élünk, integráltan. Van nekem egy vesszőparipám, amit ezerszer el szoktam mondani. 1848-ból biztosan mindenki ismeri Gábor Áron történetét. Amikor én iskolákban adtam elő és feltettem a kérdést, hogy tudnak-e egy cigányhőst a szabadságharc idejéből, senki nem jelentkezett, majd amikor a remek hangommal elkezdtem dúdolni a Gábor Áron rézágyúját akkor mindenki tudta. De azt a tanárok sem tudták, hogy ő egy kovászna megyei cigányember volt, akit a ma ott élő Gábor cigányok ma is az ősapjuknak tartanak.

- Mi a helyzet a pozitív diszkriminációval?

-A pozitív negatív megkülönböztetés az furcsa fogalom, itt arról kell képet alkotni, hogyha valaki hátrányban van, milyen lépések történnek hogy legalább a nulla állapotra eljuthasson Legfontosabb, ami most aktuális, ez a szociálisan hátrányos helyzetben lévő hallgatóknál a felsőfokú tanulmányait segítő program. Ami azt jelenti, hogy ha valaki olyan szakot nézett ki magának, ahol egyszerre van állami finanszírozású és önköltséges forma is és a felvételi pontjai miatt nem jut be az állami finanszírozásúba, de bejutna az önköltséges finanszírozású iskolába, az Oktatási Minisztérium, az állami büdzsé átvállalhatja a tandíjat. Ha valaki esetleg olyan szakot nézett ki magának, ahol nincsen önköltséges finanszírozás csak állami, bár ebből egyre kevesebb van, abban az esetben a szükséges pontszámnak a 80 százalékával, de minimum78 ponttal szintúgy bejuthat. Ez nem csak azért fontos, mert nem kell fizetnie, hanem, ha igazi nappali tagozatos hallgató valaki, akkor jogosult lesz tankönyvtámogatásra, kollégiumi támogatásra, és minden olyan szociális kiegészítő támogatásra, ami egyébként az iskolában a nappali tagozatosok rendelkezésére áll.

- Igaz-e, hogy hatodik után tanulhatnak szakmát esetleg általános iskolás gyerekek?

- Ez egy egészen más program. Azok a diákok, akik már elmúltak 15-16 évesek, és csak hat osztályt fejeztek be, tudjuk, hogy az esetek jelentős részében nem járnak többet semmiféle iskolába. Az a kérdés, hogyan lehetne mégis őket szakmához juttatni, egy lehetőséget biztosítani nekik arra, hogy végzettséget szerezzenek. Az oktatási kormányzat azt a döntést hozta meg, hogy ezekben az esetekben a fent említett diákok szakiskolákban is folytathatják a tanulmányaikat, és szakmát szerezhetnek ott. Nagyon sok jogos kritika elhangzott abban a tekintetben, hogy ez olyan irány, ami elviheti a diákjainkat abból a helyzetből hogy befejezzék a saját általános iskolájukban a 8 osztályt. Ebben igazuk van, de nem róluk szól, nem nekik szól ez az út, hanem azoknak, akikről tudjuk, hogy egyébként mindenféle rendszerből kiesnek.

- Történt-e az utóbbi évek nyomán valamilyen felmérés az iskoláknál, pedagógusoknál az integrációval kapcsolatban? Látszik-e, érezhető-e az elmúlt évek munkája ezen a területen.

- Több felmérés-kutatás is történt. Néhány dolgot meg tudunk állapítani. Az iskolán belüli szegregáció egyre kevésbé jellemző, egyre kevesebben vannak nem romák és romák, szegények nagyon szegények és nem kevésbé szegények egy iskolában, de külön osztályban. Sajnos azt kell mondani, hogy a szegregált iskolák ténye továbbra sem csökkent. Még mindig tudunk kb. 180 olyan iskoláról, ahol a romák többségben vannak, ahol ezzel együtt járóan a halmozottan hátrányos helyzetűek is többségében vannak, és ezek az iskolák furcsa jellemzőkkel bírnak. Az átlaglétszámuk 200 fő alatt van, a szaktanáros ellátottság rosszabb, a fizikai adottságok is gyengék, kevesebb pl. a tornaterem és a számítógép. Van egy nagyon fontos kutatás a három évente elvégzett Pisa-kutatás, ami 25 országban méri fel az oktatási rendszerek egymáshoz való viszonyát. A megvizsgált 25 ország közül gyakorlatilag Magyarország áll a legrosszabb helyen az oktatás esélyteremtő voltát nézve.

- Ez nem volt mindig így.

- Nem volt mindig így. Azt gondolom, hogy abban a pillanatban ahogy a szabad iskolaválasztás ennyire előtérbe került, ez minden tekintetben azt jelentette, hogy elvihetem a gyerekemet jobb és jobb iskolákba, ami automatikusan azt jelentette, hogy ahonnan elhozom, az az iskola egyre rosszabb és rosszabb helyzetben lesz. Igazán boldog akkor lennék, hogyha senkit nem érdekelne, legalább is az iskolák szintjén, hogy ki milyen anyagi háttérrel rendelkezik, kinek milyen bőrszíne van. Hogyha ez a szó szoros értelemben senkit nem érdekelne, mondjuk ugyanúgy részesei lennénk a tananyagnak, mint ahogy a görögök, vagy abban a tekintetből sem érdekelne senkit, hogy nem lennének olyan un. speciális oktatások, amire azt mondanák, hogy a romáknak szüksége van. Hogyha azt a szót, hogy felzárkóztatás, azt elfelejtenénk. Hiszen lehetővé tettük a buktatási feltételeke megszigorításával, hogy három éve legyen minden egyes kisdiáknak arra, hogy a képességeit kibontakoztatva semmi különbség ne legyen fele a többiekhez képes. El kell fogadni azt a tényt, hogy az iskola nemcsak arra alapoz, hogy hozott anyagból dolgozik, hanem igen is van lehetősége és ideje is arra, hogy fejlesztett ezeket a gyerekeket.




Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2020 Október   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Agócs János lehet az ORÖ új elnöke

  • A Lungo Drom-ellenes koalíció zárhatja le a Farkas Flórián-féle korszakot az ORÖ-ben

  • Felfüggesztett börtönre ítélték az Országos Roma Önkormányzat elnökét

  • Fellebbezett az ítélet ellen az Országos Roma Önkormányzat elnöke

  • Nyílt levélben kérik Farkas Flóriánt ne zaklassa az ORÖ-s képviselőket



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt