Roma földprogramot dolgoztak ki Szalkszentmártonban. A település állami földeket kér, hogy azokon gazdálkodva megélhetéshez jussanak a főként roma munkanélküliek.

Szakemberek bevonásával roma szociális földprogramot dolgozott ki Szalkszentmárton önkormányzata. A háromezer lakosú településnek és térségének legnagyobb problémája ugyanis a munkanélküliség, ezen belül is a romák foglalkoztatása. A családok azóta alkalmi munkából, jövedelempótló támogatásokból és szociális segélyekből élnek.

Aranyi János polgármestertől megtudtuk: a községben már évek óta jelentős közmunkaprogramot bonyolítanak le - a foglalkoztatottak télen burkolóköveket öntenek, tavasztól őszig pedig a közterületeket gondozzák -, de ez nem kínált lehetőséget a munkanélküliség hosszú távú megoldására. Aranyi János úgy látta, hogy azok a munkanélküliek, akik valaha téeszekben dolgoztak, ha van a környezetükben föld, akkor azt a termésért cserébe megművelik. A polgármester e tapasztalatai alapján bízott meg egy szakértői csapatot, amely felmérte a romák földigényeit, kidolgozta a működtetés lehetőségeit, a termelési struktúrát, valamint a szociális földprogram jogi hátterét. A részletesen kidolgozott programmal az önkormányzat a Nemzeti Földalaphoz fordult, igényelve első lépcsőben mintegy harminc hektár termőföldet a település térségében lévő állami ingatlanokból.

Aranyi János elmondta: először kis parcellákon kezdenék meg a gazdálkodást, főként alapvető élelmiszereket, burgonyát, babféléket, paprikát vetnének, a magvak, növényvédő szerek közös beszerzését pedig az önkormányzat segítené, akárcsak - ha az eredmények ezt indokolják -, a szövetkezést. Hozzátette: a helyi kisebbségi önkormányzat előzetes felmérései szerint a romák többsége igényt tartana a földre, és a gazdálkodás rendszerét is meg tudnák maguk között szervezni.

Megtudtuk: a Nemzeti Földalap a napokban arról tájékoztatta a szalkszentmártoni önkormányzatot, hogy a település határában 5-10 hektár olyan egybefüggő földterület van, amely nincs bérbe adva. További földigény esetén a bérlőkkel kell megegyeznie az önkormányzatnak.

Györgye Oszkár, a szalkszentmártoni cigány kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta: több mint harminc család szeretne már évek óta földet kapni, hogy ne a másét, hanem a saját földjét művelhesse meg. Véleménye szerint indulásnak elegendő lenne, ha a jelzett szabad földterületeket megkaphatná az államtól az önkormányzat, ezeket maguk között felosztanák, hogy megtapasztalhassák, a gyakorlatban miként működik a program.

Hozzátette: a legfontosabb a mindennapi táplálék megtermelése, ha ez sikerül, akkor gondolkodhatnak további termőföldigénylésről, illetve terményértékesítésről vagy árucseréről.