2024 March 29., Friday/Gedeon, Johanna napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Az újpesti cigányság történeti kutatása
2005. 11. 20. 00:00

Hat éve fényképezek egy fotóesszét az újpesti romák ezredvégi életéről, ennek a könyvnek a végére akartam egy történeti áttekintést.

RomNet: Milyen üzenete lehet a kutatásnak, és hogyan, miben tud segíteni - a mára nézve - a múlt feltárása?

Molnár István Gábor: Sok területen! Az oktatásban például, de a kisebbségi önkormányzati munka sem nélkülözhetné. Ha a kisebbségi önkormányzatok, cigány politikusok, és általában a helyi roma politika, a pártok köré szerveződik, akkor igazi támogatottsága - a cigányság esetén - kérdéses.A kisebbségi választójogi rendszer buktatóinak áldozatai a cigányok, hiszen az így megválasztott vezetőknek elsődleges feladata a választóik felé való képviselet. Így nem csodálkozhatunk azon, hogy ki kiket képvisel. Elmennek-e a cigányok szavazni? Most itt a városokat értem, nem a kistelepüléseket. Ha van egy olyan kutatás, ami nem a szociális helyzet, és egyéb ezzel kapcsolatos, munkahelyteremtés stb. tartja megfogható ígéreteknek, - a cigány közösség felé - mert ehhez a megválasztott vezetők és lehetőségeik igen kevesek, hanem megpróbálja a kultúra, a közös múlt alapján megszervezni önmagát, annak bizony a választásokon megváltoznak az esélyei. Ha arra gondolok, hogy a kutatás összehozta a családokat, rendszeres kapcsolatom van velük így érhető, hogy a gyűjtőmunkán túl is rejlenek - a mára kiható lehetőségei a vizsgálatnak.


RomNet: Honnan ered az újpesti cigányság történeti kutatásának ötlete?

Molnár István Gábor: Hat éve fényképezek egy fotóesszét az újpesti romák ezredvégi életéről, ennek a könyvnek a végére akartam egy történeti áttekintést. Arra gondoltam, hogy összeszedem azokat az információkat, ami fellelhető. Elkezdtem gyűjtögetni, és önálló anyag lett belőle. Aztán két olyan személyiség állt mellém, mint Csóka János képviselő, aki rengeteget mesélt a gyermekkoráról, szüleiről, a régi zenészekről, szegkovácsokról, és általában az Újpesten élő cigányokról. A másik ember: Kadlecovits Géza helytörténeti kutató, aki hatalmas szeretettel és empátiával állt az adatgyűjtés mellé, amivel megfelelő ritmust adott a kutatásnak. Szőlőssy Marianne a Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, is segíti a munkánkat, de itt fel kellene, fel lehetne sorolni rengeteg embert.

RomNet: Milyen módszerrel dolgozik a kutatás során?

Molnár István Gábor: Egy település történetében, átfogó nemzetiségi kutatási mintát - amilyet szerettem volna - nem találtam. Ezt úgy értem, hogy a cigányok szemszögéből bemutatni egy város, jelen esetben Újpest történetében játszott szerepüket. Saját tervet készítettünk munkatársaimmal, amiben alap koncepció volt, hogy ugyanolyan figyelmet érdemel a levéltári kutatás, mint a családoknál lévő anyag feldolgozása. Ha őszinte akarok lenni, olyan alázat szükséges ehhez a munkához, amit a családokkal való kapcsolatom közben szereztem meg. Emlékeket, történeteket mesélnek el a riportok során, ami óriási bizalom irántam. Egy-egy hetet van, amikor többet is el kell tölteni egy családnál, hogy az információk mellett azokat a hangulatokat, réges-régi históriákat elmeséljék, amire szükségünk van, amit dokumentálni és bemutatni szeretnénk. Szóval ez egy közös munka, a családokkal együtt.

RomNet: Milyen ritkaságok kerültek elő?

Molnár István Gábor: Mindent egyformán különlegesnek tekintek, de például a háromezer darab fénykép között, amiből kilencszázat sikerült digitalizálni, vannak olyan sorozatok, ami néprajzi szempontból is értékes anyagnak számít. Előkerült rengeteg zenekari fénykép, "gödörben" dolgozó szegkovácsok, és a város rég lebontott barakktelepéről is van eddig nem látott fotóink. Ragaszkodtam ahhoz, hogy az összes tősgyökeres cigány családhoz eljussak, ami kiegészült a mára elköltözöttekkel is. A ritka fotók többsége az elköltözöttek birtokában vannak. Ez is egy érdekesség. Van ebben az Újpestben valami! Elég, ha arra gondolok, hogy három gyerek megszületik az újpesti barakkban, fiatalon bandát alakítanak: Buga Gyula "Dudus" vezetésével a Három Dió Vendéglőben. Olyan prímások hallgatják őket meg, mint Id. Járóka Sándor és Boross Lajos. A zenekar tagjait külön - külön "elcsalják" magukhoz a bandába muzsikálni, és így bejárják a világot. Kiforrott zenészekké válnak, rengeteg lehetőséggel, hogy kinn maradjanak nyugaton, vagy hogy beköltözzenek Pestre. Egyik se megy el Újpestről. Bátvai Gyula azaz "Krajcár Gyuszi" tercprímás, Csóka József "Csunkó" bőgős és Rigó János "Kacsesz" brácsásról beszélek. Itt maradtak és ez mindennél természetesebb volt. A többi zenész és

szegkovács is így érzett a település iránt, nem negyedik kerületiek, nem budapestiek, hanem újpestiek voltak és maradtak.

RomNet: Mivel foglakoztak a szegkovácsok, és hogyan kerültek Újpestre?

Molnár István Gábor: Õk elég régi újpestiek. Valószínű, hogy a faipar és a bőrgyártás miatt kerültek nagyobb létszámban Újpestre. A bútor hátlapját tartó apró szegecsek miatt, és a bőrgyártásban elengedhetetlen dugószegek, amellyel a bőrt feszítették szintén fontos termékei a szegkovács szakmának. Idetelepülésük közel azonos időre tehető az itt gyárakat alapító zsidókkal. Erre úgy jöttünk rá, hogy ugyanonnét származnak a szegkovács nagy- és dédpapák. Reggel megnéztem az anyakönyvek születési bejegyzéseit, este olvastam a zsidók újpesti történetét és a származási hely megegyezett.

RomNet: Kik alapították Újpestet?

Molnár István Gábor: Gróf Károlyi István 1840-ben. Ha úgy teszi fel a kérdést, hogy kik, akkor azt mondom, hogy a gróf és a zsidók. Persze így sem pontos, de ha a grófról beszélünk és az Õ családjáról, akkor hagy mondjam el, hogy a Nagykárolyi Károlyi család párfogásából került ki Czinka Panna és más hírességek is. A korabeli sajtó szerint, nagy támogatója volt a cigányzenének Újpest alapítója is. Ugyanezt el tudom mondani Dr. Ugró Gyula Újpest első polgármesteréről, aki a dokumentumok szerint alapító tagja volt a Magyarországi Cigányzenészek Szövetségének.

RomNet: Mi hiányzik a kutatás befejezéséhez?

Molnár István Gábor: Egy év. Még vannak hiányzó családjaink, olyan leszármazottak, akiket feltétlenül meg szeretnénk találni. A levéltári kutatásokat is folytatnunk kell. Válogatni, szortírozni és szerkeszteni kell az anyagot, mert készítünk belőle egy könyvet, ami az újpesti cigányokról szól.


Tisztelt ROMNET olvasó!

Roma Önkormányzatunk az újpesti cigányság történeti kutatását végzi 1840.-től napjainkig. Ha van az Ön birtokában, vagy ismerősei körében városunk cigányságára vonatkozó családi- vagy munkahelyi fotó, újságcikk, egyéb dokumentum kérem, bocsássa azokat rendelkezésünkre. Az anyagok átmásolása után, hiánytalanul visszaadjuk az eredetit Önnek. Ha van olyan története, amit megosztana velünk, szívesen meghallgatjuk és a készülő könyvben közöljük. Ha van a birtokában régi újpesti kávéházról, vendéglőről készült fényképfelvétel, szintén bízunk jelentkezésében. A kutatás szempontjából igen jelentős lenne, ha az Újpesti Barakkról bármilyen képi anyaggal jelentkeznének. Az anyagokat várjuk: minden héten szerdán, 17-órától az Újpesti Roma Önkormányzat, Nyár utca 40-42 sz. irodájában. További információ: Molnár István Gábornál a 06-20-433-97-03 telefonon.

Csóka János Pál
elnök