A reklám kizárólag üzlet. Nem művészfilm, nem társadalmi szerepvállalás, nincs kulturális felelőssége.
A reklám kizárólag üzlet. Nem művészfilm, nem társadalmi szerepvállalás, nincs kulturális felelőssége. Katona Éva, a Kreatív magazin főszerkesztője ugyan megpróbált ellentmondani, de a marketingszakma gyakorló képviselői leszavazták. Szerintük nem tőlük kell várni a roma integráció elősegítését, ők csak a társadalmi változások nyomában haladnak - megelőzni nem tudják őket.
Le vagyunk maradva - kint minden bőrszín piacképes Az ÖT (Összetartó Társadalom) szalon pénteki háttérbeszélgetése zavarba ejtően indult, és úgy is végződött: magyarázkodással, egymásra mutogatással, a felelősség elhárításával. Dr. Nagy Bálinton kívül - aki a Magyar Telecom marketing igazgatója - senki sem gondolta, hogy a kérdés felvetése (Miért zárkózik el a magyar hirdetési piac a roma modellek szerepeltetésétől?) jogos. Elmondásuk szerint eszükbe sem jut elzárkózni.
Igaz, az sem, hogy szerepeltessék őket.
Danks Emese, a Tesco Global Áruházak kommunikációs igazgatója rögtön világossá tette, hogy mennyire jó volna, ha a másság nem volna téma, ha mind egyetértésben élnénk. Úgy látszik, a Rádió C jelenlévő riportere csak erre várt, mert rögtön nekiszegezte a kérdés: akkor miért utasította el szponzorációra vonatkozó megkeresésüket tavaly decemberben, ráadásul azzal az indokkal, hogy a Rádió C közönsége nem az ő célcsoportjuk.
Hosszas magyarázkodás után végül arra jutottak, hogy a Rádió C rosszkor jött az ajánlattal, kis közönséghez jut el, és különben is: épp arról van szó, hogy a romákat ne külön szólítsuk meg, hanem a többiekkel együtt.
Szeretnek szerepelni - Forrás: Program ÖT, Fotópályázat
A reklámpiac fontos személyiségei ezután azon tanakodtak, hogy a cigányság képez-e külön célcsoportot. Mert a reklámozó szempontjából csakis ez az érdekes. Ha külön célcsoportot képeznének, akkor érdemes lenne szerepeltetni őket a hirdetésekben, hiszen egy roma tudná legjobban megszólítani a romákat.
Gondáné Fischer Zsófia, a Raiffeisen Bank Rt. marketing igazgatója arra buzdított (nem tudni, kit), hogy készüljenek felmérések arról, hogy mennyi ellenérzést váltana ki a többségi társadalomban, ha roma modellek szerepelnének a reklámban (eszerint a cégek maguk nem készítenek ilyen felméréseket). Megosztott a hallgatósággal egy saját példát: cége egyik reklámjában kerekesszékben ülő modell szerepelt, és róla egyértelműen kiderült, hogy ellenérzést váltott ki a közönségükből. Romák tehát csak a támogatott programjaikban szerepelnek - iskoláztatásukat és zenei tehetségeiket gondozzák.
A roma háziasszony elsősorban roma, csak aztán háziasszony? Baráth Péter, a Publicis reklámügynökség igazgatóhelyettese beismerte: a reklámok egyszerű sémákból építkeznek, archetípusokat mutatnak be. Egy bevásárlást intéző háziasszony már csak azért sem lehet roma, mert egy roma szereplő elsősorban a romákat szimbolizálja.
Szerencsére a Raiffeisen marketing igazgatója úgy vélekedett, hogy már úgyis sok szőke, kék szemű banktisztviselő kisasszony szerepelt a reklámjaikban, ha a szereplőválogatást intéző ügynökség legközelebb egy szép és értelmes tekintetű roma lányt mutat nekik, ők fenntartás nélkül kiválasztják a szerepre.
Az egyetlen, aki ezt már meg is tette, az a Magyar Telecom, melynek már volt, és még lesz is romákat bemutató reklámfilmje. Marketing igazgatója, Dr. Nagy Bálint szerint egy ilyen kezdeményezés kockázatát épp azok a cégek vállalhatják, amelynek a termékeit széles közönségnek szánják. És addig is, míg más nem követi a példájukat, fogadjuk el eredménynek, hogy ez a beszélgetés létrejött, és magyarázkodni kellett. Ez is valami.
