Teleki romaügyi államtitkár és Kállai, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma romaügyi stratégiai tanácsadója, az MSZP elnökségének tagja volt a Rádió C rendkívüli adásának a vendége.
Fátyol Tivadar:
Köszöntöm Önöket kedves rádióhallgatóim! (..) Most egy pici műsorváltozás van, hiszen két nagyon illusztris vendége van itt a Rádió C-nek: Kállai Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma romaügyi stratégiai tanácsadója, az MSZP elnökségének tagja, és Teleki László, romaügyekért felelős államtitkár. Köszöntelek benneteket a stúdióban! (..) Kati! Az MSZP-ről beszéljünk egy kicsit, hiszen a tegnapi sajtóban ugye, tele volt a sajtó, hogy lezárult a jelöltállítás. Van-e roma jelölt, lehet-e ezt már most kérdezni, vagy tudni, vagy még ez hétpecsétes titok?
Kállai Katalin:
Hát a jelöltállítás egy szakasza zárult le, hiszen az egyéni választókerületek állítottak listát, amely 176 egyéni választókerületben megtörtént, tudomásom szerint egyéni képviselőjelöltként roma nem szerepel a 176 egyéni választókerületben jelöltként, de a gyakorlathoz híven tervezzük természetesen, hogy roma származású emberek is listára fognak kerülni, de ez igazából még nem időszerű. Ezt ebben az évben valószínűleg meg tudjuk beszélni az elnökségen belül, és természetesen akkor megtesszük a megfelelő lépéseket. De úgyhogy nem vagyunk elkésve még semmivel.
Fátyol Tivadar:
Mi van az MSZP roma tagozatával?
Kállai Katalin:
A roma tagozat az működik, egység mutatkozik, és nagyon sok kezdeményezés született annak érdekében, hogy szívesen látnának a tagozat elnökének. Van is ilyen megkeresés.
Fátyol Tivadar:
Téged?
Kállai Katalin:
Igen. Van is ilyen megkeresés a szervezők, vagyis a szervezetek részéről, ebben még konkrét álláspont nem született, de ezen is gondolkodunk, mint elnökség, hogy a továbbiakban hogy legyen. Én egy nagyon nyitott és nagyon széles körű tagozatot képzelek el, és nagyon nagy öröm számomra, hogy a roma szervezetek, a roma művészvilág jeles képviselői, magánemberek, az MSZP tagjai és szimpatizánsai ott szeretnének lenni a tagozatba, és együtt kívánnak dolgozni a közös ügy érdekében. Ez számomra nagyon fontos. És szeretném még elmondani, amit a múltkori adásban is elmondtam, hogy nekem nagyon fontos a Budapest és a vidék. És hogyha erre a dologra sor kerül, hogy a tagozatot én vezethetem, akkor is meglesz a két társelnöki, úgymond személy, aki a munkámat segíti a budapesti és a vidéki területeket érintve, hiszen közösen tudjuk megoldani a magyarországi cigányság ügyét, itt Budapesten és vidéken.
Fátyol Tivadar:
Laci, te mennyire veszel részt a tagozat munkájában, annál is inkább, hogy a múltkori választásokon téged vádoltak, hogy megpróbálod egy picit befolyásolni a választásokat. Majd később itt voltál egy műsorban, és mondtad, hogy erről nincs szó. Nyilván odafigyelsz a dolgokra, ennyi az egész.
Teleki László:
Sok szeretettel köszöntöm a Rádió C hallgatóit és a Rádió C munkatársait! Azt gondolom, hogy annyira figyelek oda, mint amennyire szeretném, hogy az MSZP sikeres legyen a választás, 2006-os választásokon, és ha úgy tetszik, akkor evidenciába tartom azt, hogy a Magyar Szocialista Párt nagyon sok mindent tett az elmúlt négy évben, hogy a magyarországi romák integrációja egy kicsit fel tudjon gyorsulni. Ezért azt gondolom, hogy kötelességem is odafigyelni arra, hogy akár a tagozatba, a roma tagozatba, akár pedig egyéb más szerveződésekkor hogy tudjuk a Magyar Szocialista Pártot támogatni, és én azt gondolom, hogy ez a legfontosabb, hogy annyira figyelek erre a dologra, amennyire kell, hogy sikeresek legyünk.
Fátyol Tivadar:
Ti mind a ketten járjátok az országot. Mit tapasztaltok, a romák körében, milyen a hangulat?
Teleki László:
Hát én azt gondolom, hogy vegyes, ugyanúgy, ahogy a többségi társadalom rétegei is megosztott abban, hogy a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ kormányzása alatt milyen dolgok valósultak meg. Én azt gondolom, hogy viszont nagyon sok olyan jó példát tudok mondani, ugye, a legjobb példa most, hogy a hét régiót körbejártam, mindegyikbe tartottam egy-egy fórumot ugye, a Roma Integrációs Évtized Program társadalmi vitája kapcsán. Itt lehetett lemérni igazán, amikor 250-300 ember volt egy-egy rendezvényen, hogy mennyire elégedetlenek, és mennyire elégedettek. Szeretném mondani azt, hogy mind a kettő megtalálható volt, ezért is mondtam a felvezetőmben, hogy vegyes, mert azt gondolom, hogy egyetlen egy kormány sem tudja három év alatt azt a több száz éves lemaradást pótolni, amit a magyarországi romák bírnak akár a foglalkoztatásba, akár az egészségügybe, akár az oktatásban, vagy a lakhatás kérdésében. Ezért azt gondolom, hogy nagyon oda kell figyelnünk, hogy az a nagypolitika, a kormányzati politika, amely jó irányba indult el, az 2006 után is jó irányt próbáljon meg felvenni annak érdekében, hogy valóban még többen mondják azt, hogy ezek a kormányok már tettek valamit az új demokráciában, tettek valamit azért, hogy a romák jobban érezzék magukat itt Magyarországon. Tehát én azt gondolom, hogy valóban vegyes, de nem látom azt a nagyon nagy, nem csak kritikát, mert kritikát nagyon sokan megfogalmaznak, azt a szembenállást, amit jelenleg a kormányzat a roma ügyben megtett. Nagyon fontosnak tartják a Roma Integrációs Évtized Programot, az abszolút lejött a résztvevőknél, és egyéb más olyan dolgot, ami az integrációt erősíti és nemcsak a romaügyi programokban, hanem az általános szociális kérdéseknek a kezelésében, vagy éppen az általános oktatási kérdések kezelésében, mert valahol az összetalálkozik.
Kállai Katalin:
Én is úgy látom, amikor vidékre megyek, azért vannak pozitív és negatív visszajelzések, de számomra azért több a pozitív. Lehet, hogy ez abból is adódik, hogy én a kulturális tárca romaügyi stratégiai főtanácsadója vagyok, és kulturális területen nagyon sok pozitívdolog történt az elmúlt időszakban, és bizakodva várják igazából az emberek azt, hogy mi lesz az MSZP programja, és ők ebbe hogyan kapcsolódhatnak majd bele. Mindenik azt várja tőlem, hogy dolgozhasson. Ez számomra öröm, hiszen én úgy látom, hogy egyedül nem lehet megoldani dolgokat. Személyek, egy személyben semmiféle képen nem juthatnak előre, csak úgy hogyha közösen, minden régiót, minden települést megszólítunk, és ez a folyamat, ez elkezdődött, és én nagyon szeretném, hogyha az MSZP roma tagozata is így működne. Nagyon szeretném, hogy minden megyének lenne képviselője, aki az adott megyében a sajátos problémákat, elképzeléseket tudja vázolni, és megoldási javaslatokat is tesz annak érdekében, hogy hogyan lehetne az adott problémákat megoldani, és ezt mi a tagozat révén tudjuk továbbítani a kormányzat felé. Van egyfajta együttműködés, és természetesen látom azt a várakozást, ami egy kis bizonytalanság is és én azt gondolom, hogy ez természetes jelenség, így választások előtt meg főleg, de azt látni kell, hogy a romák 85-90 százaléka, lehet mondani a 95 százaléka baloldali érzelmű, és itt vannak velünk. Egy egységet szeretnének, és igazából ezt várják tőlünk, legalábbis tőlem, és valószínűleg a Lacitól is, és nekünk a feladatunk az, hogy mi ezt közösen koordináljuk. Én mindent megteszek annak érdekében, hogy ez a koordináció közösen, együttműködve tudjon fellépni, és természetesen ezen dolgozunk én is, és a Laci is.
Fátyol Tivadar:
Az együttműködésről, a koordinációról, te ugye, mint az elnökség tagja, te mint politikai államtitkár, hogy tudjátok összeegyeztetni a programjaitokat, illetve hogy tudjátok ezt úgy közvetíteni a romák felé, hogy ez elfogadható legyen? Annál is inkább, mert sokan azt fogalmazzák meg, hogy egy picit késtek a programok, hiszen most eltelt három év, idáig még nem igazán történt semmi, lehet mondani, hogy tavasztól felgyorsultak az események itt most szűk kis hazánkban, és egyre több olyan program van, nyílván ez nektek lesz majd egy kicsit fárasztó, mert egyre több munka van vele.
Kállai Katalin:
Én hagy válaszoljak erre! Én azt gondolom, hogy a programok azok folyamatában működnek, és nem az a jó, hogyha valaki egy nap alatt előáll egy programmal, hanem az elő van készítve. Szokták mondani, hogy a jó munkához idő kell, hát mi próbálunk ezen a területen dolgozni. A programokat meg az úgymond azokat a hátrányokat, amelyeket igazából felrónak, most én a saját területemről szeretnék beszélni, mondjuk a kultúráról. Nekem is felrótták, és azt mondták: nincs színház, nincs múzeum, és én meg médiumokon, médiákon keresztül is megkérdeztem, hogy én tehetek e fel kérdést ezzel az üggyel kapcsolatban, hogy azok az emberek, akik 15-20 évvel ebbe a területbe dolgoztak, mi a fenét csináltak eddig, hogy ezt tőlem kérik számon? Én másfél éve vagyok ott, és mindenhol elmondom, hogy elindult ez a folyamat, és valószínűleg lesz múzeumunk, és lesz színházunk. És igazából azok a szólamok, amik mindig a negatívumot hozzák ki, azokból az emberekből jön, akik sértődöttek. Na most sértődött emberek meg vannak, ezt meg nekünk politikusoknak meg tudomásul kell venni.
Teleki László:
Én azt gondolom, hogy nagyon sok olyan dolog történ, amely talán történelmi, és azt nagyon sokszor azt mondák erre, amikor én ezt mondtam, hogy Teleki László nem mond igazat, valótlanságot állít. De mégis egyetlen egy dolgot hagy emeljek ki a számtalan nagyon fontos ügy miatt, de inkább kettőt, mert az gondolom, hogy a két dologról kell beszélnünk: az oktatásról és a diszkriminációról. Az oktatásban megtörtént azért, amit egyetlen egy kormány sem lépett meg, hogy térítésmentessé tette az óvodai ellátást a rászorultaknak. Ugye, most már ismerjük a statisztikai adatokat, és látjuk, hogy a romák körében hány százalékot érint. Nyugodtan mondhatjuk, hogy 30 százaléka, közel 30 százalékkal megemelkedett a 3 éves korban beíratott gyerekeknek száma az óvodában, és ebből mintegy 70-80 százalék roma származású. Tehát azt gondolom, hogyha azt az elvet valljuk, hogy minden gyermek egyforma számunkra és ez a kormánynak egy nagyon fontos jelmondata, akkor be is bizonyítottuk azzal, hogy 2003-tól térítésmentesítettük az óvodai ellátást. Tehát én szeretném azt is mondani, hogy ez egy nagyon fontos lépés volt. A másik: egyetlen egy kormány sem tudta meglépni az Egyenlő Bánásmód Hatóságának a felállítását, és a törvényi elfogadását. Érdekes módon, a Gyurcsány-kormány ezt meg tudta tenni, és ez a hivatal felállt, ahol nemcsak a romák számára, hanem egyik-más esélytelenek számára ad lehetőséget arra, hogy hatósági jogkörrel felruházott hivatal, amely ad arra lehetőséget, hogy akár szankciókat is alkalmazzon akkor, hogyha diszkrimináció éri ebben az esetben mondjuk a romákat. Tehát ez a két olyan dolog, amit hirtelen mondhatnék, de számtalan olyan van, ami azt gondolom főleg a kulturális tárcán, ugye Roma Kulturális Alap jött létre 2002 óta, azelőtt soha nem volt Roma Kulturális Alap, amikor nagyon nagy igény volt, akkor sem volt. Lehet utána mondani utána, hogy az ösztöndíjprogram közel háromszorosára nőtte ki magát, mert 270 millió forint volt a Fidesz kormányzat alatt, most pedig közel egymilliárdot fizetünk ki az ösztöndíjakra. Egy milliárdot. 11 ezer gyerek volt akkor, akit támogattak, ma pedig 26 ezer diákot támogatunk ebből az ösztöndíjból. És megint visszakanyarodnék talán az első részben elmondottakhoz: persze, még mindig sok minden nincs megoldva, és van amikor jogos elégedetlenség van, hogy felgyorsítsuk a folyamatokat, de azt gondolom, hogy tényleg idő kérdése, és idő kell ahhoz, hogy ezeket a kormányzat a pénzügyi döntéseit, a politikai döntéseit meghozza, és azért kell hogy mi ott legyünk ebben a döntéshozatali mechanizmusban, hogy fel tudjuk gyorsítani ezt a folyamatot, mert ahogy mondta Kati is, hogy azért nem lehetett látni az elmúlt időszakban, az elmúlt évtizedekben ilyen gyors ütemű fejlődést a romák körében, most pedig elindult valami. Persze. Még egyszer mondom: az elégedetlenséget még sok minden okozza, és ezért tennünk kell nekünk, különben azt gondolom, hogy munkánk se lenne. Tehát ma azt látom, hogy komoly szándék van, politikai szándék van arra, hogy az az integráció elindult, azt egy középtávú és egy hosszú távú programmal próbáljuk meg megfogalmazni, és ezért is tartom fontosnak, újra elmondom a Roma Integráció Évtized Programját.
Fátyol Tivadar:
Az Egyenlő Bánásmód Hatóságra egy picit visszatérnék. Ugye ott volt két roma jelölt. Sajnos egyik se jutott úgymond, nem lett megválasztva. Ezt sérelmezték is. Nagyon sok civil szervezet volt az, aki Horváth Aladárt és Kozma Blankát jelölte. Nem érzitek úgy, hogy illő lett volna, hogyha valamelyik jelölt netalán bejut ide az intézménybe, és hát köztudott, hogy elég sok olyan probléma megy oda, ami romákkal kapcsolatos.
Teleki László:
Én azt gondolom, hogy ezek a döntések is olyan szakmai alapokon voltak meghozva, amelyet nem lehet megkérdőjelezni. Én a magam részéről, persze szívesen látnék ott romát, de az azt gondolom, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság pontosan az a testület, ahol nem kellene arról beszélni, hogy ki ül ott, és akkor esetleg őt diszkriminálják, hogyha egy roma ügyben történik valamilyen kivizsgálás. Tehát én azt gondolom, hogy szakmai testület állt fel, ami én azt gondolom, hogy jól is fog működni.
Fátyol Tivadar:
(.) Most egy picit zenéljünk (.)
Fátyol Tivadar:
Folytatjuk a beszélgetést Kállai Katalinnal és Teleki Lászlóval, de itt a kollégám int, hogy van egy telefon. Halló! (.) Igen, tessék parancsolni!
Telefonáló:
Jó napot kívánok, Tasi Tibor vagyok, és a politikai államtitkár úrhoz lenne egy kérdésem: itt még megkérdezném, hogy mit szól ön ahhoz, politikai államtitkár úr, hogy az esetleges ön menesztése ellen az ön egyik közvetlen munkatársa, Boros Mátyás neves művészektől aláírásokat gyűjt ahhoz, hogy mégse legyen ön menesztve a politikai államtitkári székből?
Teleki László:
Én azt gondolom, hogy, köszönöm szépen a kérdését, én azt gondolom, hogy ezzel nem foglalkozom, mert nem kértem senkit arra, hogy esetleg ilyet tegyen, mert nem látom értelmét, mert olyan rágalmak, amik nem történtek meg, nem szoktak reagálni. Tehát én azt gondolom, hogy ...
Telefonáló:
Tehát valamilyen szinten csak igaz lehet, hogyha, akkor miért kezdett az ön közvetlen munkatársa aláírásokat gyűjteni, hogyha ez a dolog még írmagja sincs?
Teleki László:
Ezt talán tőle kellene megkérdezni nem tőlem.
Telefonáló:
Nem az ön közvetlen munkatársa?
Teleki László:
Abszolút nem. Szakértőként dolgozik, egyáltalán nem közvetlen munkatársam.
Telefonáló:
Jó. Köszönöm szépen, viszont hallásra!
Fátyol Tivadar:
Köszönjük szépen! Nos, hát megválaszoltad. Inkább szerintem arról beszéljünk, hogy tegnap itt volt nálam Bogdán János, Ifj. Bogdán János, a Lungo Drom alelnöke. Ugye a sajtóban felröppent a hír, hogy megszólította az öt nagy szervezetet, egy összefogásra szólította fel a romákat. Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke, ő azt mondta, hogy nyílván mint magánember, de ez nem így működik, hogy alelnök vagyok és magánemberként. Ö ugyanarra hivatkozott, hogy vidéken járt, és igazán főleg a Dél-dunántúli részen voltak a romák, azok, akik őt megkérték, egyfajta összefogás legyen, talán párt alapítás, mert tegnap itt az itt az is elhangzott, és hogy valami olyan egységbe szerveződjenek a romák, hogy érezzék azt, hogy itt ők is szeretnének valamit tenni. És hát ti, mint politikusok mit szóltok ehhez?
Teleki László:
Akkor kezdeném. Én azt gondolom, hogy minden kezdeményezés annyit ér, ami megvalósul ezekből a dolgokból. Ugye Bogdán János a Lungo Dromnak a tagja kezdeményezte ezt a dolgot. Én azt gondolom, hogy a jobboldali szervezeteknek az összekovácsolásáról van szó, és nem arról, hogy újabb és újabb emberek menjenek, mert ahogy.
Fátyol Tivadar:
Nem a jobboldaliak, mert ahogy lejött a RomNeten is, itt elküldte a levelet Zsigó Jenőnek, Osztojkán Bélának, Dógi Jánosnak, Kolompár Orbánnak, és Farkas Flóriánnak.
Teleki László:
Így van, pontosan, de viszont én azt gondolom, hogy ezért mondtam, annyit fog érni, mint amennyi megvalósul belőle, de ez a kezdeményezés azt látjuk, hogy politikai kezdeményezés. Tehát én azt gondolom, hogy semmiképpen nem egy olyan civil szervezet kezdeményezése, amely valóban teret adna arra, hogy valóban azok a roma tömegek, akik ma azt mondják, hogy valóban szeretnének tenni valamit azért, hogy a romáknak jobb legyen a sorsa Magyarországon, azokat szólítja meg, akkor azt gondolom, hogy rendbe van, és tökéletes ez a felvetés, annak ellenére, hogy mi ezt a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége ezt már megtette körülbelül két hónapja Pécsett, ahol ugye, és Kolompár Orbán is megtette Pécsett ugyanezt a felhívást, hogy a roma közéletet megmozdítsa, és tényleg megpróbálja kezelni ezt az ügyet. Én várom a végét. Egyetlen egy biztos, hogy a Magyar Szocialista Párthoz tartozók, és ahogy Kállai Katalin mondta, elég nagy tömegben vannak jelen, akik a baloldali érzelműhez tartoznak közel, ők biztos, hogy ebbe a folyamatba nem tudnak bekapcsolódni azért, mert nem látják, hogy politikamentes lenne ez a dolog. Mert hogyha valóban az lenne, akkor biztosan jobban megmozgatná a tömeget. Még a baloldalon én azt gondolom, hogy mi ahogy megszólítottuk, és jómagam is megszólítottam a romákat, én azt gondolom, hogy korrektül kell megszólítani most s, hogy akik a baloldal érzelemhez közelebb állnak, azokat nagyon szívesen várjuk és látjuk, és együtt kívánunk velük dolgozni, mert most hiába mondjuk azt, hogy akik jelen pillanatban is a jobb oldalon vannak és azt mondják, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Fidesz győzzön, azokkal biztos, hogy nem tudunk nagyon együtt dolgozni, illetve ha tudunk is, roma ügyben együtt kellene dolgoznunk, az egy fontosa dolog lenne, és egy fontos küldetés lenne, hogy tegyük félre ezt a politikai nézetet, ezért hirdettük mi meg a nemzeti összefogást, a roma nemzeti összefogást, mintegy másfél hónapja, hogy ebben lehessen érzékelni, hogy ebben mindenkinek helye és szerepe van, mert egy szakmai felhívás volt, hogy a Roma Integrációs Évtized Programhoz csatlakozzanak. És mivel 10 éves program, ez által sokkal jobban és célszerűbben tudnánk kezelni azt az ügyet, hogyha minden rétegből ott lennének azok, aki kellenének, de megtartanánk a saját maguk identitását, a politikai identitását, vagy éppen a kultúrájukat, vagy az ideológiai, amit én nem tudok elfogadni nagyon, tehát az ideológiájukat belevinnék ebbe a dologba, de egyetlen egy fontos, hogy szakmai munka mögé legyen odacsoportosulva ez a nemzeti egység, és roma nemzeti egység, és akkor lehet látni azt, hogy egy szakmai munkán belül hova akarunk eljutni, honnan indulunk, és hova akarunk eljutni, akkor fel lehet sorakoztatni. De ha nincs cél, és nincs egy olyan lehetőség, ami, és csak politikát látok ebbe, akkor azt gondolom, hogy nem lesz egy sikeres rendezvény.
Fátyol Tivadar:
Te el tudod képzeli azt, hogy a 2006-os választások után, hogyha győz az MSZP, akkor mondjuk lungo dromos, vagy úgymond jobboldali szakemberekkel tudsz dolgozni?
Teleki László:
Én ma is tudok dolgozni jobboldali, baloldali, vagy éppen független személyekkel, és ma is szeretek velük dolgozni, mert azt gondolom, hogy fontos megkérdezni a véleményüket, és szeretnék újra visszautalni arra, hogy nem válogattunk, és nem szelektáltunk abban, hogy ebben a társadalmi vitában, amit említettem, abban kik vegyenek részt. A Lungo Dromot ugyanúgy megszólítottam, ahogy megszólítottam a Cigány Szervezetek Országos Szövetségét, vagy éppen az Országos Cigány Önkormányzatot, ahogy megszólítottam, tehát ebből fakadóan egyértelmű, hogy ahogy most is és a jövőben is ezt kívánom tenni, hogy ezt nem lehet, mert a pártpolitikus párt döntéseket hozzon és politikai döntéseket hozzon, viszont vannak szakmai kérdések, amelybe én azt gondolom félre kellene tenni a politikai nézeteket, majd a politikai döntéshozatali rendszerbe kell olyan lobbit elindítani, amely a szakmát tudja támogatni.
Fátyol Tivadar:
Kati?
Kállai Katalin:
Van véleményem természetesen. Hát, mint pártpolitikus mondanám: én azt gondolom, hogy ezek a kezdeményezések, hogy pártot szeretnének alakítani személyek vagy éppen szervezetek. Ez nem új keletű dolog.
Fátyol Tivadar:
Vannak már pártok.
Kállai Katalin:
Vannak pártok, itt én inkább egy, részemről ez próbálkozás. Próbálkozás arra vonatkozóan, hogy ezek az emberek talán helyzetbe kerüljenek, mert lehet, hogy a jobb oldalnál már meg van az a pár ember, aki helyzetbe van, és a másik vonulat is szeretne helyzetbe kerülni, és ha ott nem tud, akkor létrehoznak egy pártot. Ezt is el tudom képzeli. De nekem, mint pártpolitikusnak, a lényeg az, hogy az MSZP, ahogy mondtad, lehet hogy győz, szerintem biztos, hogy győzni fog, mert meg van hozzá az az emberanyag, aki ezen a területen dolgozik. A magyarországi cigány szervezetek közül, ahogy az előbb is mondtam, 80 százaléka az itt van velünk, és együtt kíván velünk dolgozni. Ez lefedi a szervezetek 80 százalékát, és én azt gondolom, hogy itt az erőviszonyok, ahogy látszanak, természetesen vannak kezdeményezések a másik oldalról, ami nem bűn, egy verseny van, de nagyon sok lungo dromos személy és szervezetvezető jelentkezett már, hogy jönnének ide, mert itt látják biztosítva azt a programot, amely igazából az ő érdeküket szolgálja, a magyarországi cigányság integrációját. És ezt a programot közösen kívánják velünk megoldani. Látni kell azt is: a cigány ember, aki nem politikus, az végül is várja azt a hívó szót, aki megszólítja őket, és ahol látják a programot, ahol látják a reményt arra, hogy nekik jobb lesz a helyzetük, akkor természetesen odaállnak. És ezt a reményt itt látják, a szocialista pártnál. A szocialista párt a pártok közül a legszociálisabban érzékeny eddig is, és most is. Én azt gondolom, hogy amikor Laci végigment az országon a Roma Évtized Programmal, vagy én a szocialista párt elképzeléseivel, mint politikus, elmegyek közösségekbe, akkor ugyanezt tapasztaljuk és bíznak bennünk az emberek. Ahogy a Laci mondta, vannak hiányosságok, mert hogyha minden jól működne, akkor igazából nem lenne mit tenni. De nagyon sok még a tennivaló, és ezek az emberek azt látják, hogy mi vagyunk képesek arra, hogy ezt meg tudjuk oldani, és mi azon leszünk, hogy megoldjuk. Most az, hogy vannak ezek a kezdeményezések, hát uram bocsá' hát legyen, én ezzel nem tudok igazából mit kezdeni, én az én térfelemet intézem, és mindenki söpörjön a háza táján, és mindenki úgy helyezkedik, ahogy akar. Szeretném viszont elmondani azt, hogy a szocialista pártnak fontos a romaügy. Nem azért, mert most én elnökségi tag vagyok, roma származásúként kerültem elnökségi tagnak az elnökségbe, de ha nem lennék roma származású, valószínűleg akkor is bekerültem volna. De hogy én ott vagyok, ez azt is jelenti, és hogy a Laci ott van, mint politikai államtitkár ebben a kormányban, ebben a pártban, igenis fontos, hogy ilyen szinten vannak roma emberek, akik politikusként végzik a munkát. Szeretnék elmondani egy dolgot: a holokauszt emlékmű avatáson az Országos Cigány Önkormányzatnál én képviseltem a szocialista pártot a politikusok sorában. Én azt gondolom, hogy ez is egy jelzésérték a szocialista párt részéről, hogy nem egy alelnök, nem egy országgyűlési képviselő, nem konkrétan a párt elnöke, vagy nem a házelnök, vagy a elnökhelyettes, bocsánat az elnökhelyettes, hanem én képviseltem a szocialista pártot, engem kértek fel rá, mert a roma politikáért felelős elnökségi tag vagyok. Ez is egy jelzésérték, és ezek a jelzésértékek adják azt, hogy kinek, mi az üzenete. És ezek üzenetek, és ezt az emberek nagyon jól veszik, mert az egyszerű emberek én azt gondolom, hogy nagyon bölcsek, és nagyon okosak. Tudják, hogy kitől mit várhatnak, és ezért mit kell nekik tenni.
Fátyol Tivadar:
Ez mind rendbe van. Van politikai államtitkárunk, van elnökségi tagunk, elmondtátok. De az egyszerű roma ember ebből mit érez? Mivel lesz őneki most per pillanat jobb az élete, a mindennapjai, hogy ti képviselitek a kormányzó párt felé a romaügyet?
Teleki László:
Én azt gondolom, hogy ezt már megfogalmaztam, de akkor egy kicsit jobban kifejteném, hogy mivel lesz jobb ma, vagy holnap, vagy holnapután, mert azért azt látni kell, hogy mind a ketten már elmondtuk többször, hogy nem lehet, hogy máról holnapra mindenkinek meg tudjuk változtatni pozitív irányba az életét, de ez a szándékunk, hogy minél hamarabb, és amikor azt mondtam, hogy fel kell gyorsítanunk ezt az integrációt, akkor arra gondoltam pontosan, hogy minél rövidebb idő alatt érjük el azt, hogy a többségi társadalomnak a gazdasági szintjére tudjon elérni minden roma. Ez azt jelenti pontosan, hogy ezért a szociálpolitikai intézkedések, amelyeket a szaktárcánk képvisel a kormányzaton belül, mindenképpen ügyel arra, hogy akár a száz lépés programban nagyon sokszor megfogalmazódott, hogy a száz lépés programban van-e olyan roma elem, amelyen a roma integrációt lehet érzékelni. Akkor azt kell mondanom, hogy igen van, ami nem azt jelenti, hogy mindegyik egyes programban ott van, hogy a cigányoknak külön van kiírva ez a program, hanem a szociálpolitikai intézkedések összességében megtalálható az a lehetőség, ahol romákat is érintheti a szociálpolitikai intézkedések sorozata. Amikor arról beszéltem, hogy az oktatásban mennyire fontos dolgok történtek, nem mondtam el, hogy a plusz normatívák, amelyeket le lehet igényelni, azok is nagyon fontos ügyet szolgálhatnak, mivel hogy azt gondolom, hogy nagyon sokszor volt az, hogy diszkriminálták a romákat és nagyon sokszor lehetett látni, hogy nem egyenlően bánnak a gyerekekkel, ezért ugye ezt a plusz normatívát elindítottuk, hogy ott ahol nem diszkriminálnak, ahol egységesen járatják a gyerekeket, ott kapják meg ezt a normatívát. Tehát ez nagyon fontos üzenet szintén, mert a szegregációt ezzel is fel szerettük volna számolni. Ezen kívül említettem az oktatásban a számokat is mondtam, hogy az ösztöndíjak azok hogy néztek ki, és a szünetben rá is kérdeztél, hogy hogy is alakultak ezek a számok és mikor változtak, azt gondolom, hogy valóban talán személyhez és talán névhez lehetne kötni azt, hogy amikor én 2002-ben kezdtem a kormányzatban ezt a munkát, amit most betöltök, tehát a politikai államtitkársági feladatomat, az első kormány-előterjesztés, amit készítettem az első héten, az arról szólt, hogy az általános tartalékból kérjek 400 millió forintot a roma gyermekek ösztöndíjához. Így emelkedett meg mindjárt közel 700 millió forintra abban az évben a roma gyerekeknek az ösztöndíj. Tehát ezek mind azt gondolom, hogy tények, amelyekkel nem lehet vitatkozni és nem lehet szembenézni, mert ezeket látják, és ezeket érezzük, hogy ezek több, ezek valóban megtörténtek ezek a dolgok. De a foglalkoztatásnál, és akkor megállnék egy pillanatra, hogyha erre kérdeztél rá. Ugye az Európai Szociális Alapot szeretném felhozni példaként. A tavalyi évben több mint 7 milliárd forintot osztottak ki romák, és halmozottan hátrányos helyzetűek foglalkoztatására. 7 milliárd forint. Egyetlen egy rendszerből, ez az Európai Szociális Alap pályázati rendszere. Itt azt gondolom, hogy megint nagyon sok roma embert érintett, akik lent településen nap mint nap azzal a gonddal küszködtek, hogy nincsen munkájuk, nem tudnak elhelyezkedni, és a mi nagyon fontos, hogy esetleg, hogyha közmunkában volt munkájuk, akkor az 3 hónap múlva megszűnik, és nincs tovább. Ez a program 18 hónapig adott laufot arra, hogy bent legyen az első munkaerőpiacon, illetve ezt követően a továbbfoglalkoztatását kellett egy bizonyos százalékban megtennie a nyertes önkormányzatoknak. És ami nagyon fontos: nem kértünk önrészt ehhez a pályázati rendszerhez, mert tudtuk, hogy azok a települések pályáznak, azok a kistérségiek, akiknek nincs annyi pénzük, mert ha hátrányos helyzetű településekről, régiókról van szó, akik nem tudják ezt az önrészt finanszírozni, vagy pedig az előfinanszírozást meg tudják tenni, ezért ettől is eltekintetünk. Tehát lehetne sorolni a tárat, és akkor a másik verzió, és akkor it van, hogy mit akarunk ebbe még tenni: nagyon szeretném azt, ha az oktatásban el tudnánk érni azt, hogy a speciális iskolában minél kevesebben jussanak be csak azért mert romák, vagy mert romának születtek. Szakmai alapokra kell, még nagyobb szakmai alapokra kell lehelyezni ezt a kérdést. Az oktatásban a főiskolán el szeretnénk érni, hogy minél több roma fiatal legyen. A szakképzésben újra legyen érték a szakmunkás bizonyítvány, mert ma azt látjuk a legújabb statisztikai adatokból, hogy a szakmunkásoknak, nincsen szakmunkás az országban, holott nagyon sok kellene. Azt gondolom a roma fiatalokra, akikre tényleg igaz az, hogy nagyon kreatívak, újra el kell indítani egy hullámot, ahol a szakma megszerzéséért indítunk egy harcot. Ezt ugye a száz lépés programban meg is hirdettük szintén, ez már kézzel fogható ez a kérdés. Tehát a kormány erre gondolt. De lehetne másik témában is, hogy mit szeretnénk. Egyetlen egy biztos: az a négy terület, amit kiemelten kezel a Magyar Szocialista Párt prioritásként a roma ügyben, és a kormányzat is ez által egyértelműen, az oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és az egészségügy. Erre, mind a négyre erősen próbál hangsúlyt fektetni, amely politikai döntések és gazdasági döntések szinkronját jelenthetik ebben az esetben. És azt gondolom, hogy ezeket lehet látni most ebben a pillanatban, hogy ezek már egy folyamat elindult, ezért is fontos nagyon a 2006-os év, és talán most már úgy is tűnik, hogy kampány íze van a dolognak. A folyamatosság nagyon fontos lenne és a folytonosság, mert akkor lehetne igazán lemérni, hogy a négy év után újra valaki bizalmat kap, nyolc év alatt mi az amit be tud fejezni, és mi az amit tud tenni annak érdekében, amely egy elinduló folyamatnak a biztos továbblépési lehetőségét biztosíthatja.
Fátyol Tivadar:
Hát ezek a négy nagy problémák nemcsak a romákat érintik, hanem az egész országot, hiszen az egészségügyben súlyos gondok vannak, amik napról napra próbálnak kirajzolódni, hogy mennyire lesz ez a későbbiek folyamán mérhető, hogy mennyire profi módon lett elindítva ez, csak később lehet lemérni.
Teleki László:
Csak egy gondolatot ehhez azért! Annyiban nem értek egyet, hogy ugyanez a problémája a többségi társadalomnak. Valóban ezek a problémák egyébként megvannak, de nálunk azért, ha ezt a szót lehet használni, halmozottan hátrányosak vagyunk ebben a helyzetben, mert akkor nem lett volna Heves megyében a kórházban tiltakozás, hogy nem úgy fektették be a roma asszonyt, aki szült, ahogy kellett volna, tehát nekünk azért is kel harcolni, hogy az egyenlő esélyek meglegyenek.
Fátyol Tivadar:
A fejekben kellene tisztán tenni, és az oktatással kapcsolatban is ez az én kérdésem, hogy szerinted meg lehet-e váltani pénzzel ezt a szemléletet, amit most az iskolákban, sajnos nagyon sok iskolában alkalmaznak? Van telefon. Halló, bocsáss meg! Halló!
Telefonáló:
Halló! Jó napot kívánok, elnézést, hogy újra visszatelefonáltam, Tasi Tibor vagyok ismét. Én azért konkrétan megkérdezném Kállai Katalint és a Teleki László urat, hogy mit tettek azért, hogy társadalmilag a romák másképp legyenek megítélve. Nem össztársadalmilag. Akkor most megkérdezném: az MSZP-n belül el tudták-e azt érni, hogy azok a pártpolitikusok burkoltan, vagy nyíltan, ne legyenek cigányellenesek, akik az MSZP pártján belül vannak. Mondok konkrét esetet. Egy évvel ezelőtt bevittem a Teleki László úrnak egy anyagot, mely jegyzőkönyvben az állt: azért nem szavaznak meg az MSZP-s politikusok egy szociális csomagot, mert ezzel azok szaporodnának, akik amúgy sem kellene, hogy szaporodjanak. Ez egy MSZP-s politikus szájából hangzott el. Megkérdezném, hogy a politikai államtitkár úr azóta sem válaszolt, hogy mit tett ebben a konkrét esetben, ebbe az ügyben?
Fátyol Tivadar:
Várjuk akkor a választ!
Kállai Katalin:
Válaszolnék is a kedves úr kérdésére. Én és a Laci ott ülünk, ahol jelenleg vagyunk, és ebből a szempontból látható, hogy az MSZP-nek, a Magyar Szocialista Párnak nincs abszolút, úgymond cigányellenessége. Ezt mondtam az előbb is. Én roma származásúként kerültem az elnökségbe, mint elnökségi tag, a Laci pedig romaügyi politikai államtitkár, roma származású. Itt én azt gondolom, hogy ez a megkülönböztetés abszolút nem állja meg a helyét, a párton belül egyáltalán nincs megkülönböztetés velünk szembe, hogy romák lennénk, és azt gondolom, egyenlő partnerként kezelnek bennünket.
Telefonáló:
Bocsánat! Én nem azt kérdeztem, hogy önöket úgy kezelik-e hogy cigány, vagy nem cigány, hanem a cigányokat.
Kállai Katalin:
Az ügyet se kezelik úgy, én azt gondolom, ezért hozták létre az Egyenlő Bánásmód Hivatalt, ezért van a minisztériumokban miniszteri biztos, ezért vannak referensek a minisztériumokban., hogy ezeket az ügyeket kezeljük. Itt a cigánykérdés én nem gondolom, hogy az MSZP-t érintené. A cigánykérdés általában benne van a társadalomban, és ezért küzdünk, hogy ez csökkenjen.
Telefonáló:
Bocsánat! Én nem azt kérdeztem, hogy minősítsük már az esélyegyenlőség bánásmódjának az intézményét, hanem most feltettem egy konkrét kérdést a Teleki úrhoz, hogy jelen esetben tett-e valamilyen lépést?
Teleki László:
Nézze! Én azt gondolom, hogy amire ön rákérdezett, az azt gondolom, hogy egy társadalmon belül ma egy kardinális kérdés. Én azt gondolom, hogy Katalinnal abban egyet kell értenem, hogy két részre kell bontani ezt a dolgot: az egyik a személyi kérdések, amely mint roma származásúak bent vagyunk a szocialista párton belül én nem is csak mint politikai államtitkár, hanem mint országgyűlési képviselő, és azt gondolom, hogy ez egy jelzés a Magyar Szocialista Párt részéről, hogy a személyi kérdéseknél figyelembe veszi, hogy a legnagyobb magyarországi kisebbség ott legyen. Tehát ebből adódóan egyértelműen bizonyítottá válik, hogy a felső vezetőség, az elnökség, és az elnökséghez közel álló munkacsoportoknak nem lehet kérdés, hogy ezt a kérdést kezelni kell és nem tartja napirenden azt, hogy valamilyen szinten is legyen rasszizmus a Magyar Szocialista Pártban, vagy előítélet. A másik kérdés felére, amit kérdezett, hogy mit tettünk, mit teszünk konkrétan ilyen dolgokban: elhatárolódunk minden egyes ilyen helyzetben, mert azt gondolom, hogy nem lehet azonosulni azzal a véleménnyel, hogyha valaki ilyet tesz, teljesen mindegy, hogy a Magyar Szocialista Párthoz tartozik-e, vagy éppen a Fideszhez, vagy bármelyik más párthoz. De mint magánemberrel sem tudok azonosulni, hogyha ilyet tett. Tehát én messzemenőkig elítélem, aki ilyet tett, de szeretném azt kifejteni, hogy a Magyar Szocialista Párt az a párt, amely a szociálpolitikai intézkedésekben a legtöbbet tett ebben a sorozatban, és mint a hogy felvezetőmben is mondtam, bizonyára hallgatta, hogy nem azt nézte, hogy ki milyen csoporthoz tartoztak akár vallásilag, akár etnikailag, hanem azt próbálta meg, hogy az országban a lemaradást, a hátrányos helyzetűeknek az esélykiegyenlítését próbálja meg megteremteni. És itt nem nézte, hogy cigány, vagy más kisebbséghez, vagy többséghez tartozik, hanem a szociális különbségeket próbálta kezelni. Tehát én azt gondolom, hogy ez az a válasz, amit tudok adni, hogy elítélem akkor, hogyha ilyen történik valóban, viszont a Magyar Szocialista Párton belül nem a mundér becsületét védve, hanem komolyan gondolom, nincsen ilyen hang, és nem is lehet ilyen hang, mert a frakción belül, én ugye heti ülésezésünk van, ami azt jelenti, hogy hetente többször találkozom a Magyar Szocialista Párt frakciójával, illetve az elnökségével, semmi olyan negatív nincs. Én mindig azt mondtam: büszke vagyok arra a pártra, amelyben bent vagyok. Ezt komolyan gondolom, mert befogadó párt. Nagyon sokszor azt sajnálom, hogy olyan üléseken, ami nem sajtónyilvános, miért nincs ott a sajtó, mert nagyon sokszor láthatná azt, hogy egy nagyon komoly, felkészült, demokratikus párt, a legnagyobb párt ma Magyarországon, amely mindenképpen nyit minden irányba, és azért teszi meg, mert fontosnak tartja a diszkrimináció visszaszorítását és az esélyegyenlőség megteremtését.
Telefonáló:
Politikai államtitkár úr, ön mióta van az MSZP pártján belül?
Teleki László:
Én 2001. decembere óta.
Telefonáló:
Értem. Akkor 2001-ben jött önnek az a megvilágosodás, hogy az MSZP egy befogadó párt. Konkrét kérdésem volt, azt hiszem ön sem fogja megvitatni, hogy ez egy képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet adtam én annak idején a kezébe. Akkor feltenném másképp a kérdésemet: van-e az MSZP-nek, mint pártnak egy etikai kódexe arra vonatkozólag, hogyha egy cigányellenes ember bekerül és képviselő lesz az MSZP színein belül, hogy kizárják? Van ilyen etikai kódex?
Teleki László:
Zuschlag János, aki nem romákat sértett meg, hanem egy más...
Telefonáló:
Az egy más réteg volt, egy más társadalmi réteg volt..
Teleki László:
Egyetlen egy párt sem tette meg azelőtt, hogy valakit kizárjon a frakcióból, vagy éppen a Parlamentből, Parlamenti frakcióból, vagy a testületből. Az MSZP megtette. Ez az egyik. A másik: arra a kérdésre, hogy én mióta vagyok bent, én erre gondoltam, az országos testületre. Egyébként tessék megnézni Nagykanizsán, a Magyar Szocialista Párt képviselő frakciójában csoportjában ültem bent, mint települési önkormányzati képviselő. Tehát nem akkor volt a felvilágosulásom, amikor én 2001-ben bekerültem ebbe a kormány közeli Magyar Szocialista Párt országos elnökségi rendszerébe, nem voltam tagja hozzáteszem. Én azok előtt is a Magyar Szocialista Pártot támogattam, mint települési önkormányzati képviselő.
Fátyol Tivadar:
Jó, köszönjük szépen! Ne haragudjon, de lassan lejár a műsoridőnk és..
Telefonáló:
Jó, de fölkérték-e lemondásra ezt az urat, aki cigányellenes kijelentést tett?
Fátyol Tivadar:
Hogy fölkérték-e lemondásra ezt az urat, aki cigányellenes lemondást tett?
Telefonáló:
Igen, akinek volt ez az enyhén cigányellenes kirohanása, hogy ne szavazzuk meg a csomagot, mert ezzel azok szaporodnának, akiknek amúgy sem kellene már, hogy szaporodjanak.
Teleki László:
Nézze ezt senki nem igazolta vissza, innentől azt gondolom, hogy nem is lehetne mit tenni. Egyébként ki lett vizsgálva ez az ügy többször is, ilyen nem történt. Tehát valami...
Telefonáló:
Ha megtennék azt, mint beterjesztőnek, hogy erről majd egy, a vizsgálatról egy két sort írnának, és ez lett az eredménye...
Teleki László:
Ha a szerkesztőségben meghagyja a címet, nagyon szívesen.
Telefonáló:
Köszönöm szépen!
Teleki László:
Én is! Telefonáló:
Viszont hallásra!
Fátyol Tivadar:
Köszönöm szépen! Nem tudom, hogy mire gondol az úr, tényleg valamikor egy hónapja a sajtóban is megjelent, hogy valami megyei, azt hiszem Fejér megyei és akkor ott a sajtón keresztül is sokan válaszoltatok, emlékszem te is, és többen válaszoltatok. Hát nyilván ez az MSZP-nek a belső ügye, és amit majd meg kell vitatni. Hát nagyon megy a műsoridő, azért még egy kérdést: hogyan tovább? Most ugye azért egy kicsi pihi van azért mert nyár van, de most innen rögtön mentek ki a Szigetre, és hát eljön a szeptember, amikor általában az emberek gőzerővel munkába állnak. Van-e nektek is valami olyan nagy gőzerő, amit azt mondjátok, hogy ezt most sürgősen meg kell oldani?
Kállai Katalin:
Hát én szeretném elmondani, hogy én most is szabadságon vagyok, és attól függetlenül minden nap dolgozom, úgyhogy nekem ez a szabadság annyira nem szabadság, de örülök, hogy dolgozom, hiszen van min dolgozni. És ahogy mondtad, szeptembertől tényleg beindul a nagyüzem. Az én feladatom, mint elnökségi tagnak, hogy ezt a tagozatot normálisan működtetve beindítani. Beindítani azokat a programokat, amelyeket közösen fogunk eljuttatni az emberekhez, és a tagozat működését szeretném olyan normális módon kezelni, hogy az mindenféleképpen eredményes legyen. Nagyon szeretném, hogyha a megyékben a megfelelő ember kerülne az elnökségbe, mármint a tagozat elnökségébe. Igazából mindenki egyformán fontos számomra. Az is, aki párttag, az is aki szimpatizáns. Mindenkire számítok, mindenki felé nyitott vagyok, és közösen képzelem el a munkát. Közösen képzelem el a programot is megírni, ami már jelenleg megvan, de mindenkinek a véleményére nagyon nagy szükségem van, és én ezt fogom továbbítani az elnökség felé, és én nagyon remélem, hogy a 2006-os választások után a Magyar Szocialista Párt több roma származású képviselővel büszkélkedhet majd a frakcióban, és erre vonatkozóan, mint elnökségi tag, természetesen megteszem a kezdeményezéseket, jelöléseket, és ezért ebben a tagozatnak is nagyon nagy szerepe lesz. És hát én nagyon szeretném, hogyha szakmailag felkészült emberek kerülnének ebbe a körbe, akik leendő képviselő-jelöltként indulhatnának, hiszen ez a párt nyitott, és szeretném azt is elmondani, hogy azok a jelöltek, akik igazából képviselőké válhatnak, nem lehet gátja a dolognak, hogy ő roma. De ne azért legyen képviselő mert roma. Azért legyen képviselő, mert felkészült, kommunikatív, lehet rá számítani szakmaisággal bír, és a közös programot közösen meg tudjuk vele oldani. Ez az én álláspontom, és azt gondolom, hogy ezt majd Lacival közösen előterjesztjük az elnökség felé, és közösen meghatározzuk ezeket a dolgokat, és én nem egy-két személyben gondolkodom, hanem ettől sokkal többe, hiszen nagyon sok felkészült roma ember van, aki alkalmas arra, hogy képviselő legyen.
Fátyol Tivadar:
Laci!
Teleki László:
Én két részre bontanám. Az egyik a szakmai munka, ami a napokban is ránk nehezedik. Itt mivel a minisztérium saját hatáskörbe fogja kiírni a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány eddigi ösztöndíjpályázatot, ezen dolgozunk most gőzerővel, hogy jövő héten már ez ki is menjen a pályázati felhívás.
Fátyol Tivadar:
Hát ezt jogilag is meg kell még oldani, nem? Jogilag is egy picit tisztába kell tenni.
Teleki László:
Az teljesen rendbe van, tisztába. Jogilag semmilyen, tehát az szakmai kiírás kell hogy legyen. Ez a pénzügyi költségvetés nálunk, tehát a minisztériumnál van, ennek a pályázati kiírást reméljük a héten lezárjuk és a jövő héten már meg tudjuk jelentetni. Tehát ez egy gőzerővel folyó munka, ami most a minisztériumnál van. A másik szakmai munka pedig a Roma Integráció Évtized programjába, a társadalmi vitát, mivel említettem, hogy lezártuk, két lépést szeretnénk tenni: az egyik, hogy a kormány fogadja el asz őszi kormányülések valamelyikén ezt a Roma Integráció Évtized Programot, illetve Parlament elé szeretnénk vinni még ebben az évben ezt a Roma Integráció Évtizedet, hogy egy hosszú folyamatú munkát lássunk. Az utolsó pedig a politikai része, gondolok itt a másik részére. Igen, elkezdjük a kampányt 2005. szeptemberétől, és azt gondolom, hogy korrekt, nagyon becsületes kampányt szeretnénk indítani, a tényekre próbálunk ráfókuszálni, és minél több olyan személyt szeretnénk ehhez a munkához, amely szakmai munkával ötvözve azt gondolom, hogy elérheti célját, hogy Magyarországon a romáknak a társadalmi beilleszkedésbe sokkal nagyobb esélyük legyen, mint valaha, ehhez kívánok egy becsületes, normális kampányt elindítani.
Fátyol Tivadar:
Hát én meg nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttetek ide hozzánk, és reméljük, hogy minél sűrűbben fogtok jönni, hiszen van érdeklődés, és sokan szeretnének kérdezni tőletek, és jelzik, hogy most is van telefon, de a műsoridőnk sajnos az lejárt. Köszönöm még egyszer, hogy itt voltatok, kívánok nektek jó egészséget, és sok sikert, és hát remélem, hogy rövidesen találkozunk.
Teleki László:
Köszönöm én is
Kállai Katalin:
Én is köszönöm.
