Mint kiderült: a támogatás kevés, és a program több helyen nem jelent telepfelszámolást, csupán a lepusztult viskók renoválását. Ez pedig még évekre konzerválhatja a helyzetet.
Kutatási adatok szerint ma a magyarországi romák tizenhat százaléka, csaknem százezer ember él - nyomortelepi körülmények közt - az ország félezernyi romatelepén. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) helyzetük javítására hirdette meg februárban a "Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modell programja" pályázatot. Bár az igények milliárdos nagyságrendűek lennének, az idén osztható pályázati keret mindössze 680 millió forint. Dr. Ürmös Andor az ICSSZEM Roma Integrációs Főosztályának vezetője erre azt mondja: tavaly egyetlen fillér sem volt a kasszában e célra. Az idei pályázat első fordulójában negyven település indult, a másodikba huszonkettő jutott, végül kilenc település kapott ötvenöt és kilencvenegy millió forint közötti összegeket, az igényelt pénzeknek általában durván a felét. A tárca honlapja szerint a program áldásait csaknem ötezren élvezhetik. Ez azt jelenti, hogy a százezer telepen élő közül minden huszadik ember, a telepi romák öt százaléka. Bár a távlati cél a telepek felszámolása, a most nyertes települések felében nem költöztetik új helyre a romákat.
Ahol mégis, az például a Somogy megyei Táska, ahol az önkormányzat tizenegy bérlakást épít a telepen élő ötvenöt romának. Ott tehát teljes telepfelszámolás lesz, a Zala megyei Galambokon azonban már nem. "Negyven százalékkal csökkentették a költségvetést, és új építési terveket is kellett készíteni - meséli Dr. Bohár Józsefné körjegyző, aki szerint azért utasították el a terveket, mert a szaktárca túl nagynak tartotta az építendő lakásokat. Az önkormányzat építésügyi főelőadójától megtudtuk: eredetileg a hat-hét fős családoknak 90-120 négyzetméteres házakat terveztek, de végül 46-90 négyzetméteresek épülnek. A faluban háromszáz roma él, a temető melletti viskókban lakó hat család kap majd új lakást, amelyek öt évig az önkormányzat tulajdonában maradnak. A körjegyző szerint máris vitáznak a romák, hogy csak a viskólakóknak jut a pénzből.
A mindössze háromszáz lelkes Szabolcs megyei Uszka lakóinak mintegy nyolcvan százaléka roma, negyedük telepszerű környezetben él. A falu hat darab szociális bérlakást épít a kapott pályázati pénzből, a telepszerű lakásokat pedig felújítják - közölte a polgármester, aki épp egy falugyűlést tartott erről, amikor felhívtuk. A hangzavarból ítélve itt sem lesz egyszerű a pénz elosztása.
A Szolnok megyei Tiszabő a pályázati kiírásban meghirdetett legnagyobb összegre, 169 millió forintra nyújtott be igényt, de csak nyolcvannyolcmilliót kaptak. Ebből nem futja házépítésekre. Ehelyett lakásonként nyolcvan-százhetvenezer forintig terjedő összegben újítják fel a romák otthonait. Ahol kell, ott vakolnak, tetőt javítanak, vagy épp fürdőszobát építenek, megszervezik a szemétszállítást, és a rágcsálóirtást is a telepen.
A Hajdú-Bihar megyei Hencidán száznégy milliót kértek a szaktárcától, de csak a felét kapták meg. "Sok eladó ház kellene elérhető áron a felszámoláshoz, azonban a korábban elindult Fészekrakó program felverte az árakat - magyarázza Dr. Gacsályi Csaba körjegyző. A megnyert pénzből Hencidán 50-60 ház feljavítására futja. Ez lakásonként nagyjából háromszázezer forintot jelent. "Ennyi pénzből nem nagyon lehet ugrálni"- vonja le a következtetést a körjegyző, aki hozzáteszi: a kapott összeg leginkább a házak állagának megóvására elegendő, amelyet közhasznú munkában végeznek majd a romák, akik így mondhatni megdolgoznak majd a jobb körülményeikért. Hencidán a lakásokra a rájuk fordított pénzösszeg erejéig jelzálogot jegyeztet be az önkormányzat, az elidegenítési tilalom öt évre szól. Gacsályi elismeri, hogy ezzel akarják elejét venni, hogy a romák a felújítás után eladják házaikat. Így azonban öt évre biztos konzerválódik a telepi szegregáció.
A Baranya megyei Dencsháza körjegyzősége Szentgállal közösen pályázott, a kért százhetvenmillió forintból kilencvenegymilliót kaptak. Ebből főleg a településektől több kilométernyi távolságra eső három cigánytelep infrastruktúráját fejlesztik: megcsináltatják a telepekhez vezető utakat, korszerűsítik az ivóvízhálózatot, és a közvilágítást is. Házvásárlásra itt sem futja, két telepen részlegesen bevakolják a házak homlokzatait, és huszonöt család otthonában fürdőszobát alakítanak ki. Kobra Ottó polgármester szerint a telepek felszámolása és nem a "feljavítása" volna a megoldás, hiszen így a romák szegregációja még évekre megmarad a telepeken.
Dr. Ürmös Andor erre azt mondja: "azt szerettük volna megmutatni, hogy modelleket lehet kidolgozni az integrációra." A főosztályvezető most abban bízik: a program számottevő minőségi ugrást hoz majd az adott településeken lakók életében. Ugyanakkor elismerte: "kikerülhetetlen a továbblépés." Dr. Ürmös reményei szerint jövőre újabb pályázat lesz, és az Európa Unió is talán támogatja majd a programot.
