HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

És mégis, kinek az érdekében?

betűméret csökkentése betűméret növelése
2005 Június 16    Forrás: MTV Este


Ez a cikk archív

Etnobiznisz, lajstromba vétel - fogalmak, amelyek a kisebbségi választásokhoz kapcsolódnak, mégpedig a visszásságokhoz. Volt olyan képviselő, aki egyszer a német kisebbséghez, másszor az örményhez, harmadszor pedig a romákhoz tartozónak vélte magát. A parlament a héten módosította a kisebbségi törvényt, így ez a kiskapu elméletileg megszünt.

Hirdetmény

- És mégis, kinek az érdekében? A kisebbségi törvény elfogadása után felerősödtek az ellentétek az Országos Cigány Önkormányzatban. A stúdióban vitatkozik Kolompár Orbán és Horváth Aladár.

- Mv.: Etnobiznisz, lajstromba vétel - fogalmak, amelyek a kisebbségi választásokhoz kapcsolódnak, mégpedig a visszásságokhoz. Volt olyan képviselő, aki egyszer a német kisebbséghez, másszor az örményhez, harmadszor pedig a romákhoz tartozónak vélte magát. A parlament a héten módosította a kisebbségi törvényt, így ez a kiskapu elméletileg megszünt.

- R.: Ugye ismerős képsorok? Az országos cigány önkrományzati választásokon elméletileg romák választanak, roma vezetőket. A gyakorlatban azonban előfordulhat, hogy az itt látható hölgyek és urak között vannak nem romák, merthogy a választójogi törvény némileg hiányos, illetve csak volt hiányos, ezen a héten ugyanis a T. Ház módosította. Mostantól csak az szavazhat és csak arra lehet szavazni, aki regisztráltatja magát. Csakhogy az etnikai alapú regisztrációról sokan rossz emlékeket őríznek.

- Choli Daróczi József, képviselő, Kőbányai Cigány Önkormányzat: Annak idején, 1943-tól '45-ig egyetlenegy cigány sem volt regisztrálva, mégis tudták az illetékesek, hogy kit kell elvinni.

- R.: Az urak a Kőbányai Kisebbségi Önkormányzat tagjai és cigány származásúak, ehhez kétség sem férhet. Saját hatáskörükben készséggel igazolják is bárkiről, hogy az, ha az. A baj szerintük az, hogy ezt nem nekik kell megtenniük, hanem az illetékes jegyzőnek, aki előtt még arról is nyilatkozni kell, hogy beszéljük-e a cigány nyelvet, ha képviselők akarunk lenni.

- C.D.J.: Te jó isten, de jó helyre születtem én, Magyarországra. Minden magyar településnek a jegyzője meg tudja állapítani, hogy ki, milyen nyelven beszél és milyen szinten beszéli a nyelvet. Ebből következik a cigányság esetében, hogy minden magyarországi jegyző egyben cigányul is beszél.

- R.: Amiről itt a VIII. kerületben megoszlanak a vélemények. Budapesten romák legnagyobb lélekszámban ebben a kerületben élnek és itt, ebben az önkormányzatban kellene majd regisztráltatni magukat. Forgatni ugyan nem engedtek minket, azt viszont megtudtuk, hogy itt nem beszélnek cigányul. A Nemzeti és Etnikai Hivatal vezetőjétől pedig azt tudtuk meg, hogy a híresztelésekkel ellentétben tulajdonképpen nem is kell beszélnie senkinek sem a közössége nyelvét. Én például roma származású vagyok, nem beszélem a roma nyelvet, én nem lehetnék például roma önkormányzati képviselő ezek szerint?

- Heizer Antal, elnök Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal: De igen, csak ön majd azt fogja beikszelni a jelöltállításkor, ha ön mögé beállt egy roma szervezet, ugye így indul a történet, hogy ön nem beszéli a cigány nyelvet és akkor az egyéb kérdésekre pedig megválaszolja, hogy akkor az adott szervezetben játszott aktív szerepet, egyébként tisztában van, ismeri a közösség kultúráját, hagyományait. tehát adott esetben lesz három igen iksz és egy nem iksz. És akkor a választópolgár eldöntheti, hogyha önnel párhuzamosan indul egy olyan jelölt, aki adott esetben a nyelvet is beszéli, és a közösségben is aktív, hogy arra szavaz, vagy önre fog szavazni.

- R.: Ahhoz tehát, hogy valaki kisebbségi választó akarjon lenni, esetleg meg is akarja magát választatni, nem kell más, mint, hogy magyar állampolgár legyen. Minden másról elég nyilatkozni, méghozzá a jegyző előtt, aki ennek a valóságtartalmát nem tudja ellenőrízni. A képviselőjelöltek esetében azonban ezek az adatok nyilvánosak, a döntés a választó kezében van. Az úr a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, aki szintén nagyon fontosnak tartja a választók meggyőzését, ez esetben azonban lehetetlennek.

- Heinek Ottó, elnök, Német Kisebbségi Önkormányzat: Teljesen önkéntes feliratkozás van, gyakorlatilag, aki választójoggal rendelkezik és magyar állampolgár, azt fel kell venni a névjegyzékbe, a névjegyzék ráadásul titkos, tehát nem fogjuk tudni, hogy kik vannak a névjegyzéken, csak azt fogjuk tudni, hogy hányan vannak a névjegyzéken, így elég nehéz lesz majd megpróbálni kampányolni, meggyőzni az embereket. - R.: Az ugyanis közel sem biztos, hogy ugyanazok fognak szavazni a kisebbségi jelöltekre, akik eddig is tették. Azt nem lehet előre megmondani, hogy kinek lesz kedve regisztráltatni magát és kinek nem.

- Mv.: A Szerda Este vendégei Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, jó estét kívánok, és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke, jó estét kívánok! Ön az ÖCO elnökeként üdvözölte a kisebbségi törvényt, mondván, hogy elindulhat egy tisztulási folyamat a roma közéletben és politikában, ön pedig éppen a törvény egyes passzusai miatt lépett ki az ÖCO-ból. Ezek szerint most jó vagy rossz ez a törvény?

- Kolompár Orbán, elnök, Országos Cigány Önkormányzat: Én azt gondolom, hogy a roma társadalom számára midenféleképpen egy előrelépés, a korábban hatályban lévő törvénytől eltérően, ugyanis én azt látom, hogy kiélezzük, kiélezik a választói névjegyzékre, tehát kimondottan a kisebbségi önkormányzat választására, megválasztására a kisebbségi törvény módosítását és nem az általános működésre helyezik a hangsúlyt, ugyanis az Országos Önkormányzat szempontjából sokkalta fontosabb az, hogy egy kisebbségi önkormányzat, az önkormányzat működési keretei milyen formában vannak biztosítva. A választói névjegyzék nagyon fontos, hiszen korábban roma politikusok hangsúlyozták azt, hogy a romák válasszák meg a maguk roma képviselőjét és gyakorlatilag, ha ők választják meg, ettől lesznek legitimek.

- Mv.: Önnek ezzel mi a baja?

- Horváth Aladár, elnök, Roma Polgárjogi Mozgalom: Alapvetően az, hogy ez nem ad semmilyen megoldást a felvetődött problémákra, továbbra is bárki jelölhető és bárki szavazhat és azt gondolom, hogy az egész rendszer megreformálhatatlan, ez ugyanúgy rossz megoldás, mint az eddigi volt. Az egész cigány önkormányzati rendszer kilóg a magyar közigazgatási és politikai struktúrából, véleményem szerint megreformálhatatlan és ezért megszüntetni kell. A cigányok csak kárát látják ennek az egésznek, semmifajta előnyük, semmifajta előbbrelépésük nem volt az elmúlt 10 évben a cigány önkormányzatiságból, tovább növekedett a kirekesztettségük, a megvetettségük, nem különben az Országos Cigány Önkormányzat szégyenteljes tevékenységének.

- K.O.: Én azt gondolom, hogy nem tudok egyetérteni avval a kijelentésével Horváth Aladárnak, hogy meg kell szüntetni a kisebbségi önkormányzati rendszert, ugyanis, ha az elmúlt 10 év roma érdekképviseletet nézzük, nincs más, nem volt más, aki helyben, országos szinten, valamint megyei szinten, a megyei szövetségeken keresztül meg tudta volna testesíteni a roma társadalom hatékony érdekképviseletét. Ezt azért mondom, mert a roma civil szféra nem tudta ellátni ama feladatát, amit felvállalt a megalakulásakor. És éppen ezért a roma társadalomnak az utolsó szalmaszál az érdekképviselete megtartása, illetve megteretmése érdekében a kisebbségi önkormányzati rendszer megtartása, annak megreformálása és gyakorlatilag folyamatos és zökkenőmentes működése.

- Mv.: Ön előbb szégyenteljesnek nevezte az OCÖ tevékenységét, de azért ön is volt ennek a szervezetnek elnöke.

- H.A.: Igen, én valóban vállaltam, annak ellenére, hogy a parlamntben nemmel szavaztam és folyamatosan bíráltam ezt a rendszert, olyan rossznak ítéltem meg a cigányok helyzetét, hogy kötelességemnek éreztem, hogy elinduljak a választásokon, és eléggé fényes győzelmet is arattam, de úgy tűnik, hogy 8 általános fölött és büntetlen előélettel nem lehet az ember OCÖ-elnök, itt van egy olyan félelmetesen rossz hagyomány, hogy úgy mondjam, ami arról szól, hogy néhány cigány politikus számár megfelelő megélhetést biztosíthat az OCÖ és cserében nem politizálnak, cserébe lemondanak a politikáról,

- Mv.: de most kiről beszél konkrétan?

- H.A.: az lmúlt 10 év OCÖ vezetése, ez egy kontraszelektált vezetői garnitúra és az a probléma, hogy miután az ország egyharmada, egynegyede tartja magát egy népszámláláson cigánynak, még kevesebb ember fogja cigánynak tartani magát akkor, ha fel kell iratkoznia. Várhatóan azok, akik a legszegényebbek és a legkiszolgáltatottabbak, akikre rá lehet kényszeríteni azt, hogy cigánynak tartsák magukat, vagy éppen ne tartsák magukat cigánynak. És azt gondolom, hogy ez olyan rossz pályán mozog, annyira kényszerpályán van ez az egész történet, hogy nekem az volt a dolgom, hogy megpróbáljam ezt visszahozni egy normális demokratikus működésbe, hogy megértessem az emberekkel, hogy politizálni a települési önkormányzatban kell, a pártokban kell, a parlamentben kell, ez a cigány önkormányzati rendszer, ha mi ugyanolyan nemzetiség lennénk, mint a többi, akinek anyaországa van, amelyiknek van egy nemzeti kisebbségi léte, akkor természetesen alkalmas lenne, ha nem szociális és gazdasági problémáink lennének, de azok vannak, és ezt a települési önkormányzatok, a pártok, a kormánynak kell megoldani, a cigányok ebben az országban magyraként akarnak élni és nem pedig valami törzsi háborúk dúlta ázsiai nomád népként.

- Mv.: Elég sok minden elhangzott, úgyhogy ezekre mind tud reagálni.

- K.O.: Én azt gondolom, hogy én, mint Kolompár Orbán, mint roma ember romaként akarok élni ebben az országban, és másodízben akarok magyarként élni, meg akarom tartani az identitástudtomat, hiszen én a roma ügyhöz ragaszkodok. Az, amit Horváth Aladár képviselőtársam felvázol, én azt gondolom, hogy furcsa és számomra érthetetlen és ebből adódóan fel is lehet tenni pár költői kérdést. Horváth Aladár azt mondja, most már idestova 15 éve, hogy meg kell szüntetni a kisebbségi önkormányzati rendszert. '94-ben nem szavazta meg a parlamentben a kisebbségi törvény módosítását,

- H.A.: '93-ban,

- K.O.: '93-ban, nem szavazta meg a kisebbségi törvényt a parlamentben, majd végig azt kommunikálta, hogy nem legitim a kisebbségi önkormányzati rendszer, mert nem a romák választották meg. Most, amikor végre az ő akaratát, a mindenkori kormány, a parlament nagyon nagy többséggel megszavaz, akkor meg azt mondja, hogy ez nem jó. És igazából feltehető a a kérdés is, hogy ki, mit tett le és ki, mit tehetett volna azért, hogy az a törvény úgy alakuljon, hogy ez roma társadalom, illetve a kisebbségi szervezetek, illetve a 13 nemzetiség számára elfogadható legyen. Hát ki más, ha nem Horváth Aladár?

- Mv.: Ön egyébként, az OCÖ elnökeként mindent elkövetett azért, hogy úgy alakuljon,

- K.O.: igen, pontosan így van, az Országso Cigány Önkormányzat következetesen képviselte azt a határozatát, amit elfogadott tavaly szeptemberben. Mi azt mondtuk a névjegyzékre, hogy igen, kell a névjegyzék, az etnobiznisz visszaszorítása érdekében, de kellenek melléje olyan törvényi garanciák, hogy ne kerüljön a választói névjegyzék idegen kézbe. Gyakorlatilag, hogy ezt a kormány, vagy a pártok külön megalkudtak ebben és nem kérték ki gyakorlatilag e vonatkozásban az Országos Önkormányzat álláspontját, én erről nem tehetek, ez az ő felelősségük. De gyakorlatilag, ha visszatérek az előbbi mondandómhoz, akkor pontosan lehet látni, - H.A.: ez most idegen kézbe kerül?

- K.O.: már micsoda?

- H.A.: idegen kézbe kerül,

- K.O.: nem, a választási bizottság kezében marad és gyakorlatilag megsemmisítésre kerül, én bízom abban, hogy akár egy belügyi, vagy akár egy BM-rendelettel lehet majd kiegészíteni azt, hogy a jegyző mellé akármilyen roma számrazású, vagy kisebbséghez tartozó ott legyen és felügyelje azt, hogy gyakorlatilag kikéri a felvételét a névjegyzékben egyébként,

- Mv.: tehát tulajdonképpen ezt most bárki kérheti, hiszen, aki romának vallja magát, illetve egy adott kisebbséghez tartozónak, azt a jegyző köteles felvenni a névjegyzékbe.

- H.A.: Természetesen nem oldja meg az úgynevezett etnobiznisz problémáját, mert bárki jelentkezhet a jegyzőnél, tehát a jászladányi polgármester felesége odamegy a falu jegyzőjéhez és azt mondja, hogy én szeretnék cigány önkormányzatot ugyanúgy, mint négy évvel ezelőtt, akkor nyilván nem fogja elutasítani, mert ő, a jegyző előtt magát cigánynak tartja. Tehát azt mondom, hogy egy teljesen torz pályán, teljesen kényszerpályán mozog ez az egész történet, a cigányemberek nem látnak semmit ebből, hogy előnyt kovácsolhatna számukra, a sorsuk javításában, egyetlenegy értelmes előterjesztés, javaslat, egyetlenegy normálisan működő cigány intézmény nem jött létre, tehát nemcsak a szociális problémáik enyhítése tekintetében, hanem mondjuk a cigány kultúra, az identitás kérdésében, amire létrejött ez az egész, abban sincs semmi előrelépés.

- Mv.: Ezt ön gondolom nem így látja.

- K.O.: Én nem így látom, én azt gondolom, hogy a roma ügy az egy kicsit előremozdult, nyilvánvalóan elsősorban az érdekképviselet területén. Azért azt nem lehet méltatni és senkinek nincs jog megkérdőjelezni, hogy a kistelepüléseken az 1000 roma önkormányzat nem látja el a feladatát. Pontosan ellátják a feladatukat, mindamellett, hogy olyan kiszolgáltatott helyzetben vannak, ami a korábbi törvényből adódóan rájuk rótt, mint feladatot,

- H.A.:magukra hagyottan vannak,

- K.O.: és most ez törvény pontosan szabályozza azt, végre helyére teszi a kisebbségi önkormányzatok, illetve települési önkormányzatok jogviszonyát, létrejön megyei szint, végre a települési önkormányzatokba be tudnak menni a kiebbségi önkormányzatok szavazati joggal, nem teheti meg a jegyző, hogy kiküldi őket a zárt ülésről, mert nem szavazati joggal vesznek részt az ülésen, és, ami talán az egyik legfontosabb, végre tisztázódik a kisebbségi önkormányzatok finanszírozása, nem szabhatja meg a kisebbségi önkormányzatoknak a jegyző, vagy éppen egy osztályvezető, hogy mire használhatja fel a kormány által számára biztosított költségvetést. És még egy mondat, tehát gyakorlatilag, hogy ki, mit tett le a törvény vonatkozásában. Én azt gondolom, hogy pontosan Horváth Aladár kellett volna, hogy legyen az, aki a legtöbbet teszi le törvény módosítása kapcsán, ugyanis ő a Fővárosi Roma Önkormányzat elnökhelyettese,

- H.A.: meg is tettük,

- K.O.: a Romaügyi Tanács tagja, Gyurcsány Ferenc személyi tanácsadója, kinek lett volna lehetősége, ha nem neki a legtöbbet letenni annak érdekében, hiszen ő van napi kapcsolatban a miniszterelnökkel, a Magyar Szocialista Párt frakciójával, tehát én azt gondolom, és megkérdezhető, hogy ugyan bizony megtettünk-e mindent annak érdekében, hogy ez a törvény a romák számára elfogadható legyen.

- Mv.: Erre egy mondatban tud még reagálni, mert lassan kifutottunk az időből,

- K.O.: még egy megjegyzést tessék nekem megengedni, Lajosmizsén voltam és tájékoztattam a romákat, pont az aláírásgyűjtés kapcsán, és, amikor elmondtam, hogy végre a romák szavazzák meg majd a roma kisebbségi ökormányzatok képviselői, tapsoltak örömükben.

- Mv.: Egyetlenegy mondatban tud reagálni az előbbiekre.

- H.A.: Természetesen évek óta megfogalmaztam a regisztrációval szembeni ellenérzéseimet, ellenérveimet, erről tudnak a parlamenti pártok, tud természetesen a miniszterelnök úr is, azonban az OCÖ volt az, amelyik 19:17 arányban, tehát egy kisebbségi többséggel, hiszen 53 főből csak 19-en szavazták meg, az OCÖ megszavazta a regisztrációt, így beszállt ebbe játékba, ahol a német önkormányzattal és a német politikusokkal közösen elfogadták ezt a regisztrációt, amihez még egyszer mondom a cigányonak semmi köze, ami teljesen kártékony lesz, hiszen nagyon kevesen fogják igénybe venni és így továbbra is ebbe a torz pályára fogja vezetni a cigányok sorsát, amivel,

- Mv.: már többször mondta, de most egy mondatban mondja el, hogy ön szerint miért lesz ez kártékony? - H.A.: azért, mert a cigányemberek ebben az országban szeretnének jobb lakást, szeretnének megfelelő iskolát, szeretnének munkahelyet,

- Mv.: ezt mondjuk mindenki szeretné ebben az országban,

- H.A.: mindenki és pontosan tudják, hogy ez a magyar állampolgársághoz kötődő jogaikon keresztül mehet, és cigányjogként, kisebbségi jogként soha. Ez a kisebbségi önkormányzati rendszer viszont bebetonoz, egy elkülönült kisebbségi intézményrendszert, ahol az ő problémáik kisebbségi problémaként jelentkeznek, az ő problémájuk pedig a többség problémája.

- K.O.: Én egyetlen mondatot, azt, hogy az Országos Önkormányzat megszavazta 19:17 arányban, sajnálom, hogy Horváth Aladár és a többi kollégája nem vett részt azon a közgyűlésen, ahol ezt a témát tárgyaltuk, egyébként, hogy én értem Horváth Aladár aggályát, és azt is értem, hogy kilépett az Országos Cigány Önkormányzatból, hiszen egy olyan rendszernek akart vagy volt a vezetője, amit egyébként nem akart. Számomra ez egyértelmű és gyakorlatilag visszatérve még arra, hogy az országos önkormányzat, én bízom benne, hogy az Országos Cigány Önkormányzat mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy minden településen, ahol a romák ezt igénylik, létre tudjon jönni a kisebbségi önkormányzat és mindent meg fogunk tudni tenni annak érdekében, hogy minél nagyobb létszámban a romák benne legyenek a települési, illetve a megyei közgyűlésekben.

- Mv.: Köszönöm szépen, hogy itt voltak nálunk.




Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Október   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Ösztöndíj a cigány értelmiségért

  • A romák is a Fidesz-KDNP jelöltjeit fogják támogatni

  • Romagyilkosságok - Tíz éve történt a nagycsécsi támadás

  • A SOMNAKAJ NOVEMBERBEN UTOLJÁRA A NEMZETI SZÍNHÁZBAN

  • Ösztöndíj pályázat roma fiataloknak



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt