Az Osztrák Megbékélési Alap által folyósított roma holokauszt kárpótlási csalással összefüggésben őrizetbe vette a rendőrség az Országos Cigány Önkormányzat egyik alelnökét.

Sztojka Lászlót, aki a Cigány Szervezetek Országos Szövetségének támogatásával jutott az OCÖ testületébe, üzletszerűen, bűnszövetségben és jelentős értékre elkövetett csalással gyanúsítja a rendőrség. Hortobágyi István tájékoztatása szerint a kárpótlási ügyben, a megyében folytatott nyomozás során közel félszáz gyanúsítottat hallgattak ki, és 5 főt helyeztek előzetes letartóztatásba. "A nyomozás tovább folyik és az adatok szerint, még bővülhet a gyanúsítottak köre" - tette hozzá az őrnagy.

2003 szeptemberében Vas megyében indult az első büntetőeljárás a roma holokauszt kárpótlási ügyben. Győr-Moson-Sopron megyében tavaly novemberben helyeztek előzetes letartóztatásba két férfit, köztük az Országos Cigány Önkormányzat alelnökét, Horváth Attilát, valamint a tatabányai kisebbségi önkormányzat elnökét. A két gyanúsított hat hónapot töltött előzetes letartóztatásban. A csalással gyanúsított két képviselő fogvatartását április végén szüntette meg a Győr-Moson-Sopron megyei bíróság, azóta szabadlábon védekeznek.

Zala megyében múlt év tavaszán zárult le a nyomozás a kárpótlások ügyében, az ügyészség tizenhárom személyt vádol csalással.

Bács-Kiskun megyében az idén februárban már 24 gyanúsítottja volt az Osztrák Megbékélési Alap által nyújtott kárpótlással történt visszaélések miatt indított bűnügynek.

Az osztrák és a magyar kormány között 2000-ben létrejött megállapodás alapján az Osztrák Megbékélési Alapon keresztül a második világháború idején Ausztriába hurcolt magyar állampolgárok kaphatnak kárpótlást. Az Osztrák Megbékélési Alap kárpótlási programjának keretében a Magyarországi Zsidó Örökségi Közalapítvány (MAZSÖK) közreműködésével egyszeri juttatásként 1.500-7.500 eurót kapott az a roma származású személy, akit a második világháború idején ausztriai munkatáborba hurcoltak, vagy ott született.

A MAZSÖK illetékese tavaly év elején azt közölte, hogy visszaélések gyanúja miatt összesen tízezer roma kárpótlást-igénylő lapot küldtek vissza.

Az alapítvány 2,5 milliárd forintnyi jóvátételt fizetett ki magyarországi zsidó és roma túlélőknek. Az utalások azonban 2003 végén lelassultak, amikor kiderült, hogy az eredeti, 2002 novemberi határidőn túl, kifejezetten a cigányság számára meghosszabbított jelentkezési időben igénylési boom alakult ki. Az érintetteknek ugyan dokumentumokkal kellett igazolniuk, hogy valóban megaláztatás érte őket, ezek hiányában azonban az alapítvány két tanú nyilatkozatát is elfogadta, a visszaélők ezt a kiskaput használták ki.

A történeti kutatások és különféle aránykalkulációk alapján Magyarországon legfeljebb kétezerre tették a deportálások cigányszármazású túlélőinek számát, de 2003 decemberére a hirtelen megindult igénylésözön ezt tízezerrel meghaladta.

Az ügyet az robbantotta ki, hogy az egyik megkörnyékezett nem vállalta a csalást, és bejelentést tett a rendőrségen. Hasonló ügyben az ország több megyéjében folyik nyomozás, de az eljárást eddig nem egyesítették.