Farkas Flórián, a Lungodrom elnöke a Stopnak az Amnesty-jelentés kapcsán elmondta, hogy ahol megkülönböztetés van, ott mindenütt a szegénység és a nyomor váltja ki azt.
Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője lapunk kérdésére elmondta, hogy ebben a kérdésben legfontosabbnak az oktatást tartja. Mint mondta, ebben a kormányzati ciklusban a liberális vezetésű oktatási tárca komoly antiszegregációs jogalkotást folytatott, a közoktatási törvény módosításával. Gusztos úgy véli, az, hogy sok helyütt szegregált az oktatás, sem a kisebbségi sorban élő romáknak, sem a többségben élőkőknek nem jó, és ezt mindenképp fel kell számolni. Guszos Péter leszögezte, az Amnesty jelentései mindig kritikusak, és nagyon fontos tudni, hogy nem csak Magyarországgal szemben fogalmaz meg kritikát. "Az Amnestynek ez a feladata. A politikának és a társadalomnak pedig az a dolga, hogy szembe nézzen ezzel a jelentéssel. Sajnálom, hogy mikor kijön egy ilyen jelentés, a politikusok és a döntéshozók egy része tagadja az alapvető állításait." A rasszizmus jelenségei - ugyanúgy, mint máshol - a mindennapi élet szintjén vannak jelen Magyarországon. Mikor valaki arról beszél, hogy a rasszizmus jelen van Magyarországon, akkor ezzel nem az országnak akar ártani, hanem egyszerűen ezzel szembe kell nézni. Sajnos a rasszizmus létezik a munkavállalásnál, a bankhitelezésnél, a szórakozóhelyekre történő beengedésnél, az egészségügyben, az oktatásban. Mint Gusztos elmondta, a politika két dolgot tehet: alkosson törvényt, de ezt be is kell tudni tartatni. Másrészt mindenki a személyes példájával igyekezzen példát mutatni - tette hozzá az SZDSZ ügyvivője.
Farkas Flórián, a Lungodrom elnöke a Stopnak az Amnesty-jelentés kapcsán elmondta, hogy ahol megkülönböztetés van, ott mindenütt a szegénység és a nyomor váltja ki azt. Az elnök kiemelte: a kormányzat sajnos leállította a középtávú cselekvési programot, igaz, hogy most elindította a Roma Évtized Programot, de nincs mellérendelve költségvetési fejezet.
Mint mondta, az oktatás és a foglalkoztatás egy tőről fakad. Nem lehet hatékony tanulmányi eredményeket elvárni olyan családoktól, ahol a három gyerekből kettő éhezik. Ezt azok nem érzik, akik nem cigányok, vagy még soha nem voltak szegények. Ha a tanulásra biztosítunk lehetőséget, akkor már lehet dolgozni, ezt a kettőt együtt kell elindítani. Az elnök úgy véli, "kell egy nagyon komoly foglalkoztatási program, nem megalázó közmunkában és közhasznú munkában kellene gondolkodni. Gyurcsány Ferenc 100 lépés programjában tehetne egyet a cigányság felé" - tette hozzá az elnök.
Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa lapunk megkeresésére elmondta, hogy a kérdésben egyetért Herényi Károllyal, aki szerdán arról beszélt a Parlamentben, hogy végre rá kellene jönni arra, ebben a kérdésben félre kell tenni a pártpolitikai, a választási szempontokat, és kizárólag magára a problémára kellene koncentrálni, mégpedig nemzeti összefogással. Mindazokkal, akik tenni akarnak azért, hogy egy konszolidált, békés, prosperáló Magyarország jöjjön létre. Az ombudsman szerint nyilvánvaló, ha a lakosság 5-8 százalékát kitevő csoport olyan siralmas helyzetben van, mint amilyenben most, akkor nem beszélhetünk nyugodt kiegyensúlyozott országról.
Az ombudsman leszögezte, rasszizmustól egyik ország sem mentes, mindenütt vannak olyan csoportok, akikkel szemben előítéletek élnek. "Tennivalója mindenkinek van, a maga helyén"- tette hozzá Kaltenbach.
Csemer Géza cigány író szerint már az is komoly probléma, hogy nincs elegendő komoly hivatalban dolgozó roma. Roma származású fő közjogi méltóság soha nem volt Magyarországon, ami igencsak hozzájárul a cigányság hátrányos helyzetéhez.
- Már Mária Terézia idején is problémáink voltak azáltal, hogy az uralkodónő nem engedte, hogy nyelvünket használjuk - mondja az író, aki szerint a mai cigányságot a megosztottság is sújtja.
- A konzervatív értékrendet szinte csak a 100 Tagú Cigányzenekar képviseli kulturális szinten - panaszolja és hozzáteszi: ha nagyobb teret kapnának a cigány kulturális értékek, jobb lehetne a cigányság megítélése Magyarországon.
A cigány körökben köztiszteletnek örvendő személyiség hangsúlyozza: a romungrók már nem beszélik a cigány nyelvet, ami bizonyos környezetekben szintén megosztja a hazánkban élő roma népcsoportokat.
Csemer Géza meggyőződése, hogy a jobb munkahelyeken csak a bújtatott cigányok juthatnak pozícióhoz. Bújtatott cigányok alatt érti azokat a személyeket, akik már inkább magyarságukat hangoztatják, és kevesen tudják róluk valódi származásukat.
Az író fájdalmát fejezi ki, amiért a hátrányos megkülönböztetés bizonyos romákból a motiváltságot is kiöli. Gyakori eset, hogy a cigány gyermekek nem ismerik meg kellő időben közelebbről a könyv fogalmát, ami láncreakciót indít el.
