Csonka a munkaügyi felügyelőségtől kért jogorvoslatot. Az eljárás során a cég vezetője meglepő módon elismerte a hátrányos megkülönböztetést.
Csonka Gyula 34 éves, budapesti roma férfi. 1996-ban szerezte meg a biztonsági őri képzettséget igazoló oklevelet, rendelkezik fegyverviselési engedéllyel, és megfelelt a pszichológiai alkalmassági vizsgán is. Csak éppen állása nem volt. Az egyik őrző-védő cég hirdetését olvasva telefonon érdeklődött, s még aznap besietett a cég irodájába, ahol egy nő ígérte, a kitöltött kérdőív értékelése után értesítik.
A roma férfi hiába várt. Eltelt másfél év, és Csonka újra talált egy álláshirdetést ugyanettől a cégtől. Ezúttal már azt se engedték, hogy kitöltse a kérdőívet. Ugyanaz a nő kijelentette: megrendelőik nem foglalkoztatnak roma származású biztonsági őröket.
Többen tanúi voltak a megalázó jelenetnek. Csonka Gyula megszégyenítve távozott, de nem adta fel. Pár hónap múlva ismét jelentkezett. Ekkor egy férfi közölte: romákat nem alkalmaznak. Csonka a munkaügyi felügyelőségtől kért jogorvoslatot. Az eljárás során a cég vezetője meglepő módon elismerte a hátrányos megkülönböztetést. Mentségére azt hozta fel, sajnálja a történteket, de megrendelői kérése miatt kényszerül elutasítani a roma jelentkezőket.
A munkaügyi felügyelőség százezer forint megfizetésére kötelezte a céget. Bírságcsökkentő körülményként értékelte, hogy a munkáltató beismerő vallomást tett, s azt, hogy a roma férfit nem érte anyagi hátrány, s a jogsértés is csak alkalmanként áll fenn.
Csonka Gyula ezután fordult a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodához, amely - Borovszky Tímea ügyvéd nyilatkozata szerint - az esélyegyenlőségi törvény alapján indított munkaügyi pert. Érvelése szerint az a tény, hogy a szóban forgó cég ellen csak egy ember tett panaszt, nem zárja ki, hogy másokkal is történt, vagy történhetett volna hasonló diszkrimináció. Teljesen értelmezhetetlen a munkaügyi felügyelőség azon indoklása, hogy a jogsértés csupán alkalmanként áll fenn - mondta az ügyvéd.
A cég tulajdonosa a bíróság előtt is elismerte, hogy romákat nem vesznek fel. A munkaügyi bíróság első és másodfokon is megállapította, hogy sérült az egyenlő bánásmód követelménye, és a céget félmillió forint nem vagyoni kár megfizetésére kötelezte. Borovszky Tímea hangsúlyozta, hogy ez az első jogerős elmarasztaló döntés, amelyet az esélyegyenlőségi törvényre hivatkozva hozott a munkaügyi bíróság.
A bíróság ítéletével elégedett Csonka Gyula lapunknak elmondta, hogy tapasztalatai szerint sok olyan őrző-védő cég működik az országban, ahol szintén elutasítják a cigányokat, de az esetek többségét nem lehet bizonyítani. A roma férfinak egyébként időközben sikerült elhelyezkednie, egy irodaházban dolgozik biztonsági őrként. Olyan elegáns helyen, amilyenről korábban álmodni sem mert. Úgy érzi, hogy szeretik és megbecsülik. Megmutattam - mondta -, hogy egy cigány ember is képes elvégezni azt a munkát, amit a nem cigányok.
