2024 March 29., Friday/Gedeon, Johanna napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Horváth Aladár tagad
2005. 04. 14. 00:00

Szerkesztőségünk az alábbi közlemény kiadására kapott felkérést: A Blikk 2005. április 12-13-ai , családja ingatlan-vásárlásával kapcsolatos cikkeivel kapcsolatban.

Igen, Horváth tagad! Tagadom, a Blikk sugallatával ellentétben, hogy törvénybe ütköző módon vettem meg, és adtam el a lakásomat, nem egyéb, mint valós tények hamis színben történő feltüntetése nagy nyilvánosság előtt!

Nem tagadtam, hogy 864.405 Ft-ért vettem meg az ingatlant az önkormányzattól, és azt sem, hogy 16,5 millió Ft-ért adtam el a Rév8 Rt-nek.

Az újság, nem újság. A szerkesztők is tudják, hogy a lerobbant önkormányzati lakásállomány értékesítésével kapcsolatban a helyi rendeletek azért adnak kedvezményt bent lakó, vételre jogosult bérlők számára, mert az ingatlanokra az állam nem költött évtizedekig, illetve lakottan történik az értékesítés. Ebből következik, hogy rajtam ugyanaz számon kérhető, amely bármely más állampolgáron, vagyis az ingatlanvásárlással kapcsolatos helyi rendelet, árképzés szabályainak betartása.

A Józsefvárosi Önkormányzat erre vonatkozó helyi 42/2003. (VII.11.) ök. sz. rendeletének 36.§-a szerint az ingatlant a beköltözhető forgalmi érték 15 %-ban megállapított áron lehet megvásárolni minden vételre jogosultnak, így a bent lakó bérlőnek. A 43. §-a alapján, ha a részletfizetési kedvezményre jogosult a vételárat egy összegben, vagy a rendeletben, illetve az adásvételi szerződésben meghatározott részletfizetés időtartamánál rövidebb idő alatt fizeti meg, vételár-engedményre jogosult. A vételár engedmény mértéke a vételár 55 %-a, ha a vevő a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben megfizeti.

Nem akarom a további, kedvezményeket a rendeletből idézni, de ezekből is látható, hogy a jogalkotót milyen szándék vezérelte az önkormányzati lakásoknak bérlők javára történő elidegentésekor.

A szerkesztők félreértettek. Nem a szerződéskötéskor megállapított árat vitattam, hanem azt, hogy nekem ez a lakás nem ennyibe került. Miskolci ingatlanomat elcseréltem értékkülönbözettel egy pestire, majd azt, ugyancsak értékkülönbözettel a Teleki térire. Az értékkülönbözetek összege: több mint hárommillió Ft. És én erre utaltam.

Az ingatlan eladásakor nem volt a lakáson tartozás, különben nem vehettem volna meg.

Az önkormányzati lakások, így ennek a lakásnak a forgalmi értékét is becsülni lehet. Ennek alapján megvettük a lakást családom támogatásával.

Bármely magyar állampolgár az ekként megvásárolt ingatlant értékesítheti a szabad piaci forgalomban, amely így természetesen jelentős árkülönbözetet eredményezhet. Hiszen a forgalmi érték 15 %-án, és ennek további, akár 50 %-os kedvezménnyel megvásárolt ingatlan egy statikus állapotban, igen kedvezményes vétel. De eladáskor az én vevőmnek én miért nyújtsak kedvezményt hasonlóképpen? Az egyik egy közjogilag meghatározott eljárás keretében történt eladás. Amikor pedig én és családom adtuk el az ingatlant, akkor az egy szabadpiaci értékesítés. És ebben nem különböztem a szomszédaimtól, és másoktól sem. Valóban, a nekem tett ajánlaton nem adtam el az ingatlant, hanem alkudtam a Rév8 Rt-vel, és az elérhető legmagasabb forgalmi érték, és a még elfogadható legalacsonyabb forgalmi érték középarányosán, 170.000 Ft/nm áron adtuk el a lakásunkat, és vettünk egy családi házat vidéken.

A Blikk valóban bizonyított: semmi sem drága, és semmi sem olcsó… Nekik!