A Ciganska Mahalát 1999-ben az albánok földig rombolták, és arra hivatkozva, hogy a romák a szerbekkel szövetkeznek, elkergették őket Mitrovicából.

A koszovói Mitrovicát jelenleg északon szerbek, délen albánok lakják. 1999-ig itt élt a régió akkoriban legnagyobbnak mondott roma közössége. Mára a 8500-ból körülbelül 800-an maradtak. A háború előtt Kosovska Mitrovica jelentős ipari város volt. Korábban Mitrovicában, a Ciganska Mahala-nak nevezett területen élt a volt Jugoszlávia egyik legnagyobbnak mondott urbánus roma közössége. A Ciganska Mahala városrész egy jól kiépült terület volt, ahol ugyanúgy jelen voltak a szegénység és a gazdagság nyomai - mondta el a Roma Sajtóközpontnak Kakukk György, az ENSZ misszió mitrovicai regionális szóvivője, aki meghívott előadóként vett részt a CEU konferencián.

A Ciganska Mahalát 1999-ben az albánok földig rombolták, és arra hivatkozva, hogy a romák a szerbekkel szövetkeznek, elkergették őket Mitrovicából. Az elűzött romák nagyrésze Szerbiában telepedett le, körülbelül nyolcszázan maradtak Koszovóban, rettenetes körülmények között, ideiglenes táborokban elszállásolva. Kakukk György azt közölte: az ENSZ munkatársai próbálnak mindent megtenni, hogy a romák visszaköltözhessenek Mitrovicába, hogy újra felépülhessen a Mahala. Eredményeket elérni viszont nem könnyű, márciusban a családok visszatelepítését a Koszovón végigsöprő erőszak hullám szakította meg.

Kakukk György szerint a mitrovicai romák legnagyobb szerencsétlensége, hogy két nagy, egymással szemben álló etnikai csoport közé szorultak. A szerbek és albánok mellett ők váltak a leggyengébbé, rajtuk csattanhatott az ostor.

A romáknak Koszovóban nincs komoly politikai befolyása vagy képviselete. Sikerként könyvelhető el, hogy a helyi rádióban több mint egy éve elindult egy naponta jelentkező, romák által szerkesztett műsor. A szociális, egészségügyi, oktatási problémák azonban itt is, mint oly sok helyen, még megoldásra várnak.