Szombaton délután temetik a rendőri intézkedés közben elhunyt Jakab Richárdot. A fiút az oláh cigány hagyományoknak megfelelően helyezik végső nyugovóra.
A Roma Sajtóközpont a családtól megtudta: az előzetes sajtóhíresztelésekkel ellentétben nem üvegkoporsóban, hanem fehér fakoporsóban, fehér ruhában, tambura zenekari kísérettel, az oláh cigány hagyományoknak megfelelően temetik el Richárdot. Az azonban még kétséges, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyezi -e, hogy a temetés előtt otthon ravatalozzák fel a holttestet.
A magyarországi cigányok mintegy harmadát kitevő cigány anyanyelvű oláh cigányoknál ugyanis a halotti kultusz kötelező része a halott melletti - lehetőleg a házában tartott - virrasztás, amely több éjszakán át, egészen a temetésig tart. A halottnak megadandó végtisztesség teljesítése még a szerényebb temetések esetében is nagy anyagi terheket ró a családra. A család tekintélyének megóvása azonban megköveteli az elhunyt "tisztességes" eltemettetését, kiváltképp, ha fiatalról van szó. A temettetés pedig a romáknál csak úgy lehet "tisztességes", ha hagyományok szerint történik: zenés kísérettel, lovas gyászkocsival, otthoni felravatalozással. Ha fiatalon "megy el" valaki, erőteljesebb a gyász.
Az oláh cigány hagyományok szerint a másvilágon a halottak ugyanúgy élnek tovább, mint a földön: esznek, isznak, dohányoznak, s ugyanazzal foglalkoznak, mint életükben. Ezért szoktak a romák "szobát" berendezni az elhunytnak: a sírgödröt csempével fedik le, és szőnyeget helyeznek az aljára. Fogas, és asztal is lekerül a gödörbe, előbbire rakják az elhunyt ruháit, utóbbira pedig a kávét, az italt, a cigarettát és hamutartót. Az oláh cigány hagyomány szerint a szentkép mellett papírpénzt, sőt, aprót is helyeznek az elhunyt zsebeibe, hogy legyen mivel vámot fizetnie a túlvilágon. Alapszabály, hogy nem szabad letakarni az elhunyt arcát, mert nyitott arccal kell felmennie a mennybe, és, hogy csak a kedvenc nótájára helyezhetik a földbe. Másik fontos szabály, hogy kizárólag csak lassú nótákat énekelhetnek a gyászolók, de csak akkor, ha az elhunyt is velük van, mert nem maguknak, hanem az elhunytnak dalolnak. Ha halott van egy háznál, a földre kell löttyinteni egy kevés italt, csak azután szabad inni belőle.
Jakab Richárd dosszié:
2004. július 25-én a rendőrök elöl menekülve halt meg a 19 éves Jakab Richárd Kecskeméten. A szökésben lévő Richárdot egy helyi bevásárló központban ismerte fel egy civil ruhás rendőr: vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt egy év, fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében letöltendő szabadságvesztésre ítélte el a fiút a bíróság. A Budapesti Rendőr-főkapitányság igazságügyi orvos-szakértői még aznap éjjel felboncolták a fiatalembert, és az előzetes szakértői véleményük szerint a szívbetegsége mellett a meneküléssel fellépő fokozott fizikai és pszichikai megterhelés, és a leszorítással járó mozgáskorlátozottság is hozzájárult a fiatalember halálához.
A Kecskeméti Megyei Rendőrkapitányság vezetője azonnal felfüggesztette állásából az elfogást végrehajtó rendőrt, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Nyomozóhivatala pedig elkezdte az ügy kivizsgálását. Két nappal később gondatlanságból elkövetett emberölés gyanúja miatt indítottak eljárást az ügyben A megyei rendőrfőkapitány az előzetes orvos-szakértői véleményre hivatkozva július 29.-én szolgálatba helyezte azt a rendőrt, akinek a kezei között halt meg a fiatalember: a rendőr az óta is betegállományban van. Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlés biztosának általános helyettese és a kisebbségi ombudsman egyaránt vizsgálatot indítottak az ügyben, Dr. Gyury József, az elhunyt fiú családjának a jogi képviselője pedig azt indítványozta a legfőbb ügyésznél: az eljáró nyomozóhivatal helyett jelöljön ki egy másik hivatalt az ügy elfogulatlan elbírása érdekében, és a tanúk befolyásolását elkerülendő helyezzék előzetes letartóztatásba a fiú elfogásában részt vevő három rendőrt.
A megyei ügyészségi nyomozó hivatalhoz benyújtott beadványában pedig azt kezdeményezte az ügyvéd, hogy a gondatlanságból elkövetett emberölés vétségét minősítsék át foglalkoztatás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntettére, továbbá, hogy civil orvos szakértőket, és egy szívspecialistát vonjanak be az ügybe. Augusztus elsején a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) és a Kecskeméti Cigány Kisebbségi Önkormányzat békés megemlékezést szervezett a városi rendőr-főkapitányság épülete elé, melyet a városi piarista templomban tartott szentmise követett.
Augusztus 18.-án készült el a fiú halálnak okait vizsgáló végleges boncolási jegyzőkönyv, amely lényegében megerősítette az előzetes jelentésben megállapítottakat. Augusztus 24.-én a Horváth Aladár vezette RPA nyílt levélben kérte Lampert Mónika belügyminiszter asszonyt, hogy intézkedjen az ügy körülményeinek pártatlan és teljes körű kivizsgálása érdekében.
A holttest az eltelt csaknem öt- hét alatt bomlásnak indult a megyei kórház patológiáján. A kórház igazgatója ugyancsak augusztus 24-én értesítette a város jegyzőjét, hogy lejárt a temetést megelőző harminc napos határidő. Ekkor döntött úgy a család, hogy lemond a másodszori boncolásról, de az általuk kért újabb, független szakértői vizsgálatról nem.
