Vas Erzsébet történelem tanár, az általános iskola könyvtárosa azokat a pedagógusokat hívta össze, akik Csobánkán, illetve az ország más településein roma gyerekeket tanítanak.
Vas Erzsébet történelem tanár, az általános iskola könyvtárosa azokat a pedagógusokat hívta össze, akik Csobánkán, illetve az ország más településein roma gyerekeket tanítanak. Erre a feladatra a korábbi évtizedekben képzettségük okán természetszerűleg elsősorban a magyar pedagógusok vállakozhattak, azonban a tanulási lehetőségeket kihasználva egyre több cigány származású fiatal választja a pedagógus pályát. Munkájuk azért is különösen nehéz, mert csak igen kis mértékben motivált gyerekek szemét kell kinyitni a tudásra, s sok olyan gyerekeket kell a rendszeres munkára szoktatni, akik - a szülők munkanélkülisége következtében - maguk is rendszertelenül élnek.
A cigány értelmiség gyakran rendez Magyarországon konferenciát. Az állandó meghívottak között szerepel Choli Daróczi József, Lakatos Menyhért, Rostás Farkas György, Bogdán Béla. Õk mind író és tanító emberek, ha tetszik lámpások, akik egyfolytában azon fáradoznak, hogy mentsék a cigány értékeket s ugyanakkor közvetítsék a magyar társadalom értékrendjét.
A csobánkai konferencia önvizsgálattal kezdődött. Choli Daróczi József költő, aki maga is cigány nyelvet oktat a Cigány Kulturális Központban a roma közösségek széthullásáról beszélt, amely azt eredményezte, hogy a romák nem látják önmagukat és nem látják a közös problémáikat. A cigányok - folytatta a megkezdett gondolatot Raduly József - könnyen áldozataivá válnak a forradalmi robbanásoknak, így az időközönkénti rendszerváltozásoknak is.
A l00 tagú cigányzenekar elnöke szerint ma a cigányság Magyarországon a posványban él. Ezen kell változtatni! Arról azonban, hogy ezt miként kell megtenni, Raduly József nem beszélt. A Roma Diplomások Országos Szövetségét Náday Gyula képviselte a tanácskozáson. Nehezményezte, hogy a roma értelmiség még mindig adós a roma népismereti tankönyv elkészítésével, amelyet az elképzelések szerint minden magyarországi középiskolás tananyagába beépítenének. Õ is úgy látja, hogy a jelenleginél még több könyvtárra, illetve a pécsin kivül még több főiskolai tanszékre lenne szükség, ahhoz hogy a cigányokkal kapcsolatos ismeretek minél szélesebb körben ismertté váljanak.
A találkozó egyik legfelkavaróbb előadását a 20 éve Pécsett tanító Gidányi Orsós Erzsébettől tartotta, akit hallgatván, az volt a benyomásom, hogy a cigány gyermekek oktatásának módszere évtizedek óta jottányit nem változott. Orsós Erzsébet elmondta, hogy ezeket a gyerekeket mind a mai napig úgy kezelik, mintha fogyatékosok lennének. Magyarország déli régiójában - Baranyában - sok olyan település van, ahol az iskolában 8O% fölötti a cigány gyerekek száma. Õket nemzetiségi gyerekként kezelik, több pénz is jut a tanításukra, ám a speciális órákon leggyakrabban, a népismeret tanítása helyett, felzárkóztatás folyik.
Bogdán Béla, a Kaji Jag Nemzetiségi Szakiskola igazgatója azokról a fiatalokról szólt, akik sikeresen elvégezték az általános iskolát. Sokan lesznek közülük kőművesek, ácsok, szobafestők és mázolók, ám a Magyarországon megszerzett szakmai tudással külföldön nem mennek sokra. Ugyanis, ha hiszik, ha nem idehaza nem oktatják azokat a technológiákat, amelyekkel a szakmunkások versenyképesek lehetnek a nagyvilágban. Ez egyébként sajnos nemcsak a roma szakmunkásfiatalok esetében van így. Az új szakmák között szerepel az informatika, amelyet a Kaji Jag nevű iskolában a gyerekek jól megtanulnak. Az elhelyezkedésnél azonban a bőr színe még mindig hátrányt jelent!
Mindezt végighallgatta Mohácsi Viktória, az Oktatási Minisztérium mésfél éve kinevezett oktatási biztosa is. Õ is fontosnak tartotta, hogy a cigány gyerekeket kiemeljék a mostani szegregált környezetükből, oly módon, hogy felszámolják a cigány osztályokat. A közoktatási törvénybe nemrég bekerült egy passzus, amely megtiltja az évtizedek óta működtetett szegregált oktatást. Mohácsi Viktória elmondta, hogy fokozatosan bővítik az óvódai férőhelyeket, illetve azt, hogy az Arany János tehetséggondozó program keretén belül minden arra érdemes diákkal külön mentor foglakozik majd. A tárca nemrégiben megmérette a 6 éves gyerekek szókincsét. A felmérés szerint nem volt különbség a roma és nem roma gyerekek szókincsében, ami az oktatási biztos szerint azt sugallja, hogy a roma gyerekek képesek arra, hogy az első osztálytól kezdve a magyar gyerekekkel együtt tanuljanak.
Tudósítói munkám során számtalan roma konferencián vettem részt, mindarról, ami a hétvégén Csobánkán elhangzott, sokszor hallottam már. Egy mondat azonban, amely - ha jól emlékszem - Mohácsi Viktória szájából hangzott el, bennem is sokáig megmarad: "A madarak is vándorolnak, mégis megélnek!" Lehet, hogy ezt így kell felfogni?
