Megalakult szerdán a holokauszt roma áldozatainak nemzetközi és hazai kárpótlását vizsgáló parlamenti bizottság.

Emellett a bizottság feladata a kárpótlási folyamatok felgyorsítása, a visszásságok kivizsgálása, a visszaélések megakadályozása, valamint a holokauszt roma áldozatainak segítése.

A bizottságot létrehozó országgyűlési határozat 24 kérdés megválaszolását adta feladatul, például, hogy vizsgálják meg hány személy nyújtotta be kárpótlási igényét és hány igénylő lett kielégítve, mely roma szervezeteket terheli felelősség az átláthatatlan és kezelhetetlen magyarországi roma kárpótlásért, és alkalmas-e a kárpótlási rendszer az erkölcsi elégtétel megadására.

Rubovszky György (Fidesz), a bizottság ellenzéki társelnöke kifejezte reményét, hogy "nem politikai töltetű bizottságról van szó".

Gusztos Péter emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés a holokauszt emléknapján politikai nyilatkozatot fogadott el, amely külön megemlítette a zsidó áldozatok mellett a roma áldozatokat is. "Másrészt pedig azt mondja ez az országgyűlési határozat, hogy a holokauszt a magyar nemzet tragédiája volt" - jelentette ki.

Gusztos Péter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a holokauszttal való szembenézés nem lehet teljes anélkül, hogy a holokauszt áldozatainak és leszármazottaiknak a kárpótlása megfelelően meg ne történne. Hozzátette, a bizottság munkája azt is szolgálja, hogy "sikerüljön szembenéznünk a holokauszttal ebben a tekintetben is".

Az Országgyűlés decemberben döntött a bizottság felállításáról, a nyolctagú bizottságba három-három tagot az MSZP és a Fidesz, egy-egy tagot pedig az SZDSZ és az MDF képviselőcsoportja delegált. A bizottságnak két társelnöke van, ők ülésenként váltva vezetik a bizottságot.