Túllépte hatáskörét az oktatási miniszter, amikor 2002-ben megtagadta a jászladányi alapítványi általános iskola elindulásához szükséges engedélyt - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság.
Túllépte hatáskörét az oktatási miniszter, amikor 2002-ben megtagadta a jászladányi alapítványi általános iskola elindulásához szükséges engedélyt - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A minisztérium elismerte, hogy hibázott, amikor a közigazgatási államtitkár helyett a miniszter szignálta a papírt, de ma is helyesnek tartja, hogy fellépett a szegény és roma gyerekeket hátrányos helyzetbe hozó magániskola ellen. Igaz, annak idején konkrét törvényhely híján csak a működési engedély hiányára, nem pedig a történet érdemi részére hivatkozhatott. (Népszabadság) Az rendben van, ha valaki alapítványi iskolát hoz létre, az viszont problémás, ha ezt a közpénzből fenntartott önkormányzati iskola épületében teszi. Lehet tandíjat kérni, és speciális házirendet elfogadtatni, de csak akkor, ha a feltételek révén nem szorulnak ki egyes csoportok az oktatásból. Ezt ugyanis közvetett diszkriminációnak hívják, és az esélyegyenlőségi és közoktatási törvény értelmében ma már büntethető.
Jászladány csak azért vált szimbólummá, mert a település vezetése többször is kijátszotta a kiskapukat (például amikor nem romákat ültetett a cigány önkormányzatba), a helyi roma vezető pedig nem egy könnyű pórázon tartható díszcigány. Nem mintha nem tudnánk számtalan kis Jászladányról: hétszáznál több C osztály virágzik, nem egy helyen külön épületben, külön tányérból esznek, és külön vécére járnak a romák. A megkülönböztetést nehéz tetten érni: csak a külön ballagtató tiszavasvári iskola ügyében mondta ki jogerősen a bíróság az oktatási diszkrimináció tényét. Ráadásul az egész nemcsak pénzkérdés: a hátrányos helyzetűekre szánt hazai és uniós összegek nem mindig érnek célba, az iskolák gyakran kisebbségi oktatás és egyéb címszavak alatt gettósítják a romákat.
Az általános iskolás népesség tíz százalékát jelentő roma iskolások több mint egyharmada cigány többségű osztályba jár; minden ötödik általános iskolás roma gyereket pedig minimum enyhe értelmi fogyatékosnak minősítenek.
Az oktatási kormányzat integrációt díjazó politikája miatt valószínűsíthető, hogy a nyílt apartheidszerű fellépések helyét elegánsabb kirekesztési metódusok (tipp: magántanulóvá nyilvánítás) veszik át. Nem mintha a kiszolgáltatott romák-gonosz iskolák dichotómiájára kívánnánk leegyszerűsíteni a problémát: az oktatási rendszerek csak a többségi társadalom szociális és kulturális rendszerének hű lenyomatai, azaz a többségi normákat konzerválják és termelik újra. A romák totális társadalmi marginalizációját csak gyermekeik megfelelő iskoláztatásával lehet megállítani. Ebben pedig kulcsszerepet játszanak a tanárok, akiknek tisztában kell lenniük a roma gyerekek többségének szociális viszonyaival, hogy ne egy ismeretlen és számukra láthatatlan kultúrától való idegenkedés irányítsa őket. Más kérdés, hogy a tanároknak muszáj produkálniuk: teljesítményüket a továbbtanulók száma, nem pedig a hátrányos helyzetű gyerekek sikerei alapján ítélik meg. Nem vitatható a nem roma szülők elvárása, hogy az iskola gyermekük számára megfelelő oktatást nyújtson; ám az intézmény szakmai elégtelenségére utal, ha ezt nem képes különböző helyzetű gyermekekkel együtt biztosítani. Az elégedetlen nem roma szülők gyakran időt és benzint nem kímélve inkább a szomszéd települési iskolába szállíttatják a gyermeket, ezzel pedig beindul a verkli: a gyerekelvándorlás miatt egyre nő a roma gyerekek aránya a helyi iskolában, ezért kevesebb jól képzett pedagógus megy oda tanítani, tehát tovább csökken a tanítás színvonala.
Nem állítjuk, hogy a jelenlegi (és bizonyos tekintetben az előző) oktatási kormányzat törekvései oda vezetnek, hogy a települési ügyvéd fia padtársaként a gettóból érkező roma gyereket látná szívesen. De a mostani helyzetnél már akkor is beljebb vagyunk, ha a nyolc éven át az angol vécé meg a kés-villa használatát tanító kisegítő osztályok helyett a romák is megfelelő színvonalú osztályban tanulhatnak. Mint azok, akiknek történetesen világosabb a bőre.
