2024 April 26., Friday/Ervin napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Miskolcon a legnehezebb a romákat képviselni
2004. 03. 30. 00:00

Az díjakat a Roma Polgárjogi Alapítvány kurátora, Jancsó Miklós filmrendező adta át immár kilencedik alkalommal.

Az díjakat a Roma Polgárjogi Alapítvány kurátora, Jancsó Miklós filmrendező adta át immár kilencedik alkalommal. A Magyar Rádió Cigányfélóra c. műsorának Bós Tibor ügyvéd nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogy milyen ügyben keresik meg a legtöbbször a következőt válaszolta:

- A legtöbb, az diszkriminációs, szegregációs üggyel kapcsolatos. Ezek között vannak nyílt és rejtett diszkriminációs ügyek, amelyből én sejthetem, vagy az ügyfél sejti, hogy valamilyen megkülönböztetés történt vele szemben. Előfordulhat, hogy csak úgy érzi, és nincs ilyen helyzetben abban az ügyben, de hát ha ő ezt így érzi, akkor is oda kell figyelni. Ha a közreműködésem a korrekt eljárás záloga, garanciát jelent, akkor az alapos, vagy az alaptalan ilyen érzés is egy kezelt mederbe kerül.

- Biztos vagyok benne, hogy a rejtett diszkriminációt nehéz megfogni. Vannak-e erre módszerek?

- Az én módszerem az, hogy tudomásul veszem, hogy van ilyen, és nem vagyok hajlandó a munkában erre figyelemmel lenni. Tehát nem vagyok hajlandó ezzel szembe se küzdeni, se nyilvánvalóvá tenni. Én a jogrendszert olyannak tekintem, amelynek alkalomszerűen meg kell állnia a maga lábán, és ha időnként fel is merül ilyen gyanú, akkor is elegendő szerintem a korrekt eljárásra törekedni. Mert a diszkrimináció az egy inkorrekt eljárás. Valamilyen tünete van annak, és ha ez a tünet fennáll, akkor leginkább a tünetet lehet kezelni. Magát az okot nagyon nehéz ilyen helyzetben, merthogy a jog az vétlen ebben, az, aki a jogot alkalmazza, ő az inkorrekt. De hát igazából nem is a jog területén jellemző az előítéletesség, hanem a jogon kívüli világban, az emberek között, a mindennapi kapcsolatokban. Ha azok megváltoznak, akkor az ehhez képest a jogalkalmazás is fog változni, sőt feltehetőleg a jogalkotás is ahhoz fog

idomulni. - Van-e olyan esete, amelyre egészen biztos évekig fog emlékezni, vagy esetleg sose felejti el?

- Igen több ilyen ügyem is van. Az, hogy mi teszi felejthetetlenné egy ilyen ügyet az én számomra, attól függ, hogy mi az, amit én egyedül tudtam ahhoz hozzáadni. Mintegy jelhívásként éltem meg, hogy éppen rám esett a sors választása, és ha kitérni akartam volna is, nem tehettem meg. Én a diszkriminációt egy nagyon széles skálán fogom fel. Nemcsak az etnikai alapú diszkrimináció az, ami ezt a nemzetet és ezt az országot és talán az egész világot is sújtja, hanem a fogantatásunktól, a halálunkig rengeteg lehetőség van arra, hogy beteg állapotunkban, kiszolgáltatott állapotunkban csorbát szenvedjen az emberi mivoltunk és méltóságunk. A fogantatást azért mondtam, mert attól kezdődően, ameddig nem vagyunk képesek a saját jogainkat megvédeni, addig másokra vagyunk szorulva. A fogantatástól kezdve az ember egészen addig, ameddig magatehetetlen és a halál élményét éli meg, addig nagyon nagyban változik, hogy mennyire tudja megvédeni magát, és mennyire szorul másokra. Én az életnek ezt a két legfontosabb végén lévő állapotot is nagyon fontos diszkriminációs helyzetnek élem meg. Nagyon kiszolgáltatottak vagyunk, és senki nem tudja sem a fogantatását követően, sem a halála közelében azt mondani, hogy korrigáljátok az engem ért bántást. Ha betegek vagyunk, szintén nagyon nehéz elérni, hogy korrigálják, mert egyszerűen bele is halhatunk. Ha pedig az életünk sorsát alapvetően meghatározó jogi ügybe keveredünk nagyon nehéz az utólagos korrekció. Alatta talán könnyebb, de utólag nagyon nehéz. Biztosan fellelhető megvan az élettörténetemben az az esemény, ami miatt fontosak számomra ezek a helyzetek. Azt tudom, hogy számomra ez fontosabb talán, mint másnak.

- Kapott ma egy oklevelet és egy gyűrűt, egy pecsétgyűrűt. Fogja-e hordani?

- Hát őszintén megmondva az is, hogy kaptam, az is nagyon meglepett. Engem azért hívtak ide, hogy valakit, aki nem akart eljönni azt hozzam el. Én elhoztam. Úgyhogy ez rendkívül meglepett és a barátaim azok nagyon ügyesen titkolták. Én már elég régóta nem hordok gyűrűt, most meg fogom fontolni. Azon gondolkodtam, hogy hogyan lehet úgy hordani, hogyha mégsem gyűrűként akarom, akkor hogy legyen nálam, de megtalálom a módját, nálam lesz, az biztos.