A kisebbségi ombudsman a Roma Sajtóközpont tavaly tavasszal megjelent riportja után indított hivatalból vizsgálatot az egri Markoth Ferenc Kórház ellen.

A kisebbségi ombudsman a Roma Sajtóközpont tavaly tavasszal megjelent riportja után indított hivatalból vizsgálatot az egri Markoth Ferenc Kórház ellen. Ahogy arról akkor beszámoltunk az egri kórházban a nem romáktól külön kórtermekben helyezték el a szülő, vagy már megszült roma nőket, amit a kórház igazgatója, a városi és megyei orvosi kamara határozottan visszautasított. A kórház helyreigazítási pereket is kezdeményezett a szerintük valótlan közlések miatt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság azonban több érintett tanú meghallgatása után jogerősen elutasította az elkülönítésre vonatkozó kórházi kérést, mondván: "olyan egybehangzó előadások történtek, amelyek azt erősítették meg, hogy a roma kismamák ténylegesen évek óta, különösen a szülést megelőzően úgy kerülnek elhelyezésre, hogy nem kerülnek nem roma kismamákkal egy szobába". Egy későbbi helyreigazítási perben ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla szintén jogerősen kimondta: a roma kismamák néhány esetben észlelt külön kórteremben való elhelyezése nem volt folyamatos és tudatos.

A kisebbségi ombudsman a peranyagokat is felhasználta a vizsgálata során, azt idézi a jelentésében is. Az elkülönítésre panaszkodó roma nők véleményét egyébként csak a tárgyalási jegyzőkönyvekből ismerhette meg a biztos. "A vizsgálatot mindvégig nehezítette, hogy nem tudhattuk meg azoknak a kismamáknak a nevét és lakcímét, akiket 2001. és 2002. évben a kórház osztályán helyeztek el" - fogalmaz az ombudsman, aki a kórház szakemberei mellett hiába szerette volna megkérdezni a kismamákat is. "Ez a szándékunk adatvédelmi és adatkezelési akadályokba ütközött" - olvasható a dokumentumban. Az egészségügyi törvény alapján ugyanis több szervtől eltérően az ombudsman nem kaphatja meg a kezelőorvostól az érintettek adatait, ezért Kaltenbach Jenőék készítettek egy anonim tájékoztatást kérő levelet, amelyet a kórház segítségével akartak eljuttatni a szülészeti osztályra felvett asszonyoknak, ám ehhez a kórház nem járult hozzá. Ahogy a biztos írja: nem utolsósorban a jogszabályi akadályok miatt "nem volt kétséget kizáróan bizonyítható a roma kismamák jogellenes elkülönítésének szándéka, a közvetlen hátrányos megkülönböztetés ténye a kórház osztályán. Ugyanakkor kétségkívül megállapítható, hogy bizonyos időszakokban a roma és nem roma kismamák elhelyezése ténylegesen külön kórtermekben történt". Kaltenbach Jenő szerint, ha abból indulunk ki, hogy mindez pusztán véletlen, nehezen hihető, hogy ez az állapot a kórház szakszemélyzetének tudta nélkül huzamosabb időn keresztül fennállhatott. Miután azonban - folytatja a biztos - tényeket kell megállapítanunk, nem jelenthetjük ki - kétséget kizáróan -, hogy a kórház elhelyezési gyakorlata közvetett hátrányos megkülönböztetést valósított meg. "Ennek alátámasztására meg kellett volna ismernünk a roma asszonyok ezzel kapcsolatos tapasztalatait" - áll a beszámolóban. A biztos szerint egyébként a megkérdezett szülésznők és az orvosok közül többen a roma és nem roma kismamák külön kórteremben történő elhelyezése esetén nem tartottak hátrányos megkülönböztetés veszélyétől.