A Tárki felmérése szerint a múlt évben fölgyorsult a roma népesség vándorlása: számuk 2003-ban jelentősen növekedett Közép-Magyarországon.
A Tárki felmérése szerint a múlt évben fölgyorsult a roma népesség vándorlása: számuk 2003-ban jelentősen növekedett Közép-Magyarországon, illetve azokon a - zömükben észak-alföldi és észak-magyarországi - településeken, amelyek lélekszáma nem haladja meg az ezret. Ezzel egyidejűleg a roma lakosság fogyásáról számoltak be a dunántúli régiók önkormányzatai. Õk ezt a folyamatot elsősorban az elvándorlással magyarázzák.
A Tárki kutatási adataiból elsősorban arra lehet következtetni, hogy a közép- és a nyugat-dunántúli régió ipartelepein már nemigen foglalkoztatnak romákat. Korábban egy-egy nagyobb cég, például a székesfehérvári IBM romákat is alkalmazott bedolgozó munkásként - ezért a lehetőségért érdemes volt időlegesen letelepedni -, de ezek a társaságok idővel új alapokra helyezték tevékenységüket. Valódi munkalehetőség tehát arrafelé nincs, az élet viszont a Dunántúlon meglehetősen drága. Nehezíti a romák helyzetét az előítéletesség is, elég csak a hírhedt székesfehérvári Rádió úti, többségében romák lakta épületben élők sorsát felidézni.
A romák jelentős része Budapesten, illetve a budapesti agglomerációban próbál lehetőségeket keresni. Ezzel is magyarázható, hogy számuk a közép-magyarországi régióban jelentősen növekedett. Többnyire alkalmi munkalehetőségekben bízhatnak, leginkább építkezéseken alkalmazzák őket. Ez a stratégia ideig-óráig eredményes is lehet, hiszen a budapesti agglomerációban új és új lakónegyedek épülnek a semmiből, alkalmi - és jobbára illegális - munkát biztosítva sok embernek.
A romák vándorlása komolyan érinti az egyébként is nagyon súlyos gondokkal küzdő észak-alföldi és észak-magyarországi régiót. Az oda települő romák gyakorlatilag föladják annak lehetőségét, hogy munkát kapjanak. A Bükk és a Zempléni-hegység által határolt Cserehátban olyan gettósodó mikrorégió alakult ki, amely - miként azt a lapunknak korábban nyilatkozó Ladányi István szociológus állította - példátlan Magyarország történetében. E térségben egyre fogynak a nem cigányok által lakott falvak, ezzel párhuzamosan gyorsan és folyamatosan emelkedik a cigányok száma. Rejtély, hogy ezek a romák miből élnek, mert közel és távol nincs munkahely. Ladányi István ugyanakkor attól tart, hogy ezek a települések előbb-utóbb teljesen ellehetetlenülnek, és az ott élők elvándorolnak a városokba. Ennek viszont - állítja - beláthatatlan következményei lehetnek.
