A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaburán, ahol a helybéliek több mint fele cigány származású, a legtöbb roma örömmel venné, ha komfort nélküli lakásából modernebb otthonba költözhetne.
Hozzátette: véleménye szerint nem megszüntetni kellene a cigánytelepeket, hanem fejleszteni, lakhatóvá tenni azokat. Elmondta, hogy Eger lakosságának tíz százaléka lakik a városban található három cigánytelepen. Az úgynevezett Béketelepen például még ivóvízvezeték sincsen, az ott élők az utcákon lévő artézi kutakhoz járnak vízért. Nincs gáz-, és szennyvízcsatorna sem. A lakások nem alkalmasak arra, hogy emberek éljenek bennük - fogalmazott a kisebbségi vezető. A települési és a cigánykisebbségi önkormányzat Egerben pályázatot nyújtott be uniós alapokhoz a Béketelep rendezésére: 180 millió forintot szeretnének kapni, amelyből aszfaltozott utakat, víz-, gáz- és szennyvízvezetéket építenének. Balogh Gyula szerint a telepen kellene új lakásokat biztosítani az odavalósi romák számára, úgy, hogy az otthonteremtésbe az érintetteket is bevonják. A kisebbségi vezető hangsúlyozta: a cigány lakosok véleményét is ki kellene kérni, amikor megoldást keresnek sorsukra.
Farkas Tibor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei roma kisebbségi önkormányzatok szövetségének elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a cigánytelepek felszámolásának programjáról a közelmúltban a romaügyi államtitkárság egyik osztályvezetője Nyíregyházán tájékoztatót adott. Arról azonban nem kaptak információt, hogy ez a program jövőre érinti-e Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét. A szabolcsi roma önkormányzatok támogatják a kezdeményezést, és szeretnék elérni, hogy a megye már az induláskor csatlakozhasson a programhoz. Farkas Tibor hozzátette: Szabolcsban megközelítőleg húszezer roma él méltatlan körülmények között, mintegy 3700 lakásban. Megjegyezte: húsz községben vagy városban van olyan cigánytelep, ahol alig jobbak a viszonyok, mint a putriban voltak: az egyszobás épületek többnyire lakhatatlan állapotban vannak. Farkas Tibor tájékoztatása szerint 1500-ra tehető az úgynevezett "Cs", azaz csökkentett értékű lakások száma, amelyeket az 1960-as évektől a putrik helyére építettek. Ezek a házak teljesen lelakott állapotban vannak, gyakori, hogy a nyílászárókat itt is műanyag fólia pótolja. A lakások többségébe nincs bevezetve a víz. Szintén 1500-ra a tehető az úgynevezett "szocpolos" házak száma. Ezek az épületek ugyan az elmúlt 15 évben épültek, többségük azonban felújításra vagy befejezésre szorul. A szocpolos épületekben - amelyeket általában kétszobás, konyhás, fürdőszobás házaknak terveztek - a fürdőszobáknak többnyire csak a falai készültek el, de például burkolat, vízvezeték nincs bennük.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaburán, ahol a helybéliek több mint fele cigány származású, a legtöbb roma örömmel venné, ha komfort nélküli lakásából modernebb otthonba költözhetne - mondta Farkas László, a település polgármestere, a Fiatal Romák Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette: a cigánytelepek felszámolása nem feltétlenül jár együtt a házak teljes elbontásával, mivel vannak gazdaságosan felújítható ingatlanok. A polgármester szavai szerint Tiszaburán már elkezdődött a régi cigánytelepek felszámolása: az önkormányzat egyes külterületi földeket építési teleknek nyilvánított, ezeket a falu költségén látják majd el a közművekkel, s kedvezményes áron kínálják a tiszaburaiaknak.
Botos Ernő, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei romaügyi tanács elnöke, a kunmadarasi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője azt mondta: mielőtt a cigánytelepek felszámolására sor kerülne, találkozni szeretne az OCÖ vezetőivel, illetve Teleki László romaügyi államtitkárral, hogy erről a tervről pontos információkat szerezzen. Jelenleg ugyanis még arról sem tud, hogyan áll majd fel az a mentorhálózat, amely - az államtitkár nyilatkozata szerint - segítene a romáknak a lakásváltás okozta nehézségek csökkentésében.
