HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

"Átfésüljük, átdolgozzuk az oktatásügyet"

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  Mohácsi, Viktória, interjú
2003 április 07    Forrás: RomNet


Ez a cikk archív

Mi a feladata az Oktatási Minisztérium romaügyi miniszteri biztosának? Milyen eszközei vannak a roma és hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének megteremtésére? Erről kérdeztük Mohácsi Viktóriát.


Hirdetmény

ROMNET: Mi a feladata az Oktatási Minisztérium romaügyi miniszteri biztosának?

MOHÁCSI VIKTÓRIA: A miniszteri biztost azért nevezik ki, hogy megoldja azt a célfeladatot, amit egy miniszter - a mi esetünkben Magyar Bálint - fontosnak tart. Posztja és megbízatása addig tart, amíg ezt a célfeladatot el nem végzi. Az én megbízatásom Magyar Bálint miniszterségének idejére szól, mert ő csak minisztersége idejére tud értem és a célért garanciát vállalni. Így van ez még akkor is, ha tudjuk, egyáltalán nem biztos, hogy ez a probléma egy ciklus, vagy akár újraválasztása esetén, két ciklus alatt megoldható.

A feladatunk az, hogy az oktatásügyben egészen az óvodás kortól a felnőtt képzésig minden területet átfésüljünk és átdolgozzunk. Ebbe beletartoznak az óvodai programok, de ide tarozik a faji illetve szociális alapon történő általános iskolai szegregáció kérdése is. Eddig ugyanis az iskolai felzárkóztató normatívákat felhasználva, a felzárkóztatás ürügyén hoztak létre szegregált osztályokat. Emellé szorosan kapcsolódik a fogyatékosok problémaköre. Mondok egy nagyon megdöbbentő adatot: az európai uniós országokban a fogyatékosok aránya 2,5 százalék, míg Magyarországon 5,6 százalék. Ez az összehasonlítás is jelzi, hogy mindenképp kell tennünk valamit ebben az ügyben. Törvényeket, rendeleteket módosítunk, ha kell új rendeleteket, új törvényeket hozunk annak érdekében, hogy a romákkal kapcsolatos oktatási problémák minél hamarabb, ha lehet, rövidtávon megoldódjanak.

Az általunk megteremtett szükséges jogszabályi háttér az alapja annak a gyakorlati munkának, amelyet háttérszervezetünk, az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) végez. Az OOIH az az intézmény, amelyik végigjárja az egyes megyéket, kistérségeket, és céljaink gyakorlati megvalósításával foglalkozik. Egyúttal megfelelő partnereket is keres a feladatok végrehajtásához.

ROMNET: Említetted, hogy az európai uniós államok és Magyarország között milyen nagy a különbség a fogyatékosok aránya között. Szerinted mitől ilyen magas Magyarországon a fogyatékos gyerekek aránya az oktatásban?

MOHÁCSI VIKTÓRIA: Attól, hogy a közoktatási törvényben a fogyatékosokra vonatkozó passzusokat túl széles körre terjesztették ki. A törvény a hiperaktív gyerekektől a díszgráfiás gyerekekig mindenkit besorol a fogyatékos kategóriába. Egyszerű és szigorú párhuzamot lehet vonni a fogyatékos normatíva emelkedése és a fogyatékos gyerekek számának növekedése közt. Ahogy nő a fogyatékos gyermekek után járó normatíva, úgy nő a fogyatékos gyerekek száma a magyar oktatásban. Pontosan azért, mert ha egy gyerek - egyszerűen mondva - "rossz", akkor speciális iskolába lehet küldeni. Ezért van nálunk olyan sok fogyatékos gyermek. Míg 2000-ben 3,5 százalék volt Magyarországon a fogyatékos gyermekek aránya, addig 2002-re már ez a szám 5,6 százalékra nőtt. Nyilván a fenntartóknak - mivel nem dúskálnak a pénzeszközökben - érdekük, hogy minél több helyről, minél több pénzt fordítsanak az oktatásra, a megyék és az önkormányzatok fenntartására.

ROMNET: Sokan azt állítják, hogy az oktatásban a fogyatékosok magas aránya az óvodába járás hiányával is magyarázható. Mi a véleményed erről?

MOHÁCSI VIKTÓRIA: Az európai uniós országokban azért nem ilyen magas a fogyatékosok és a nem fogyatékosok számaránya, mert ők fejleszthető problémának tartják például a díszgráfiát is. Ezekben az országokban azt mondják, hogy "fejlesztő pedagógust rendelek a gyerek mellé, arra koncentrálok legfőképp, hogy a finommechanikus mozgások kifejlődjenek, hogy a gyereknek második iskolaévében ez már ne legyen probléma". Céljuk, hogy a gyerekek tökéletesen tudjanak írni, számolni, olvasni. Magyarországon azt mondják, hogy "ezzel a problémával én nem szeretnék foglalkozni, hiszen akkor az úgynevezett elit gyerekeket hátráltatják a tanulásban. Éppen ezért inkább szegregált osztályba, szegregált iskolába küldöm őket, mert ott úgyis van speciális oktató, gyógypedagógus, logopédus, aki ezeket a problémákat meg tudja oldani". Csak egyetlen nagy buktatója van ennek a dolognak. Mégpedig az, hogy az 1-2 ezreléket sem éri el azoknak a száma, akik kisegítő iskolákból bizonyos felkészítés után átkerültek a normál tagozatokra. Tehát nagyrészük ott marad, és ebből a körből termelődik ki a munkanélküliek nagy hányada.

Nyilván származhat egy gyermeknek hátránya abból, ha nem járt óvodába, vagy épp járt, de nem készítették fel az iskolai életre. Ugyanakkor ez a probléma az első és második osztályban még orvosolható. Nem feltétlenül annak a gyakorlatnak kell érvényesülnie, hogy a gyerekeket speciális iskolába küldik.

Nyilván az óvodákra is oda kell figyelnünk. Pontosan azért, hogy a gyerekek felkészülten kezdhessék az iskolát. Csak remélni tudjuk, hogy az ingyenes étkeztetéssel több gyerek fog majd óvodába járni. Ugyanakkor vannak felméréseink arra vonatkozóan is, hogy némely kisebb településen a kis befogadóképességű óvodák visszautasítják a hátrányos helyzetű gyerekek felvételi kérelmét, mondván, hogy "a te anyukád úgyis otthon van a többi gyerekkel, vagy éppen munkanélküli, így ő jobban tud majd a felügyeletedről gondoskodni". Tehát az ingyenes étkeztetésen túl a kormány feladata az is, hogy a férőhelyeket - ott ahol indokolt - bővítse, vagy új óvodákat építsen.

ROMNET: Az eddig elhangzottakon túl, milyen eszközeitek, vannak még a probléma kezelésére?

MOHÁCSI VIKTÓRIA: Bevezettünk egy új normatívát, amit integrációs normatívának neveztünk el. Ennek az összege háromszor nagyobb, mint a felzárkóztató normatívának. A felzárkóztató normatíva évente tizenhétezer forint gyerekenként, míg az integrációs normatíva ötvenegyezer forintot tesz ki. Az integrációs normatíva arra ösztönzi az iskolákat, hogy megteremtsék annak feltételét, hogy a felzárkóztató osztályokban tanuló gyerekek minél előbb normál osztályokba kerüljenek: ha az iskola rövid időn belül normál osztályokba integrálja a szociális hátrányuk és képességük kifejletlensége miatt felzárkóztató osztályokba került gyerekeket, háromszor annyi pénzt kap. Ezt időarányosan kell megoldani. Hiszünk abban, hogy így a felzárkóztató osztályok idővel teljesen megszűnnek, mert ezek teljesen diszfunkcionálisak.

Tudjuk, hogy ez nehéz feladat. De úgy gondoljuk, hogy pénzzel, mint motiváló erővel a pedagógusokat és intézményeket rávehetjük arra, hogy hátrányos helyzetű gyerekeket minél hamarabb tegyék át normál osztályokba.

ROMNET: Hogy tudjátok ellenőrizni a kiegészítő normatíva helyes, célszerinti felhasználását?

MOHÁCSI VIKTÓRIA: Ez nehéz kérdés, mert sok iskola panaszkodik arra, hogy a teljes normatíva - amit az iskola a fenntartója által igényel - nem jut el teljes egészében az iskolákhoz. Mert például a szegényebb önkormányzatoknál gyakran megesik, hogy az iskolai képzésre kapott pénzt útépítésre fordítják. Ezért kitaláltuk, hogy időarányosan kell a gyerekeket integrálni az osztályokba. Évente legalább a gyerekek tíz százalékát kell integrálni a szegregált osztályból az úgynevezett normál osztályokba. Ha ezt a tízszázalékos arányt egy évben nem sikerül produkálni az iskolának, akkor a következő évben ezt a normatívát nem igényelheti meg. Innentől kezdve teljesen mindegy, hogy a kiegészítő normatívát az önkormányzatok mire használják fel, ha az integrálást nem teszik meg, elesnek a támogatástól.

ROMNET: Mikortól igényelhető a kiegészítő normatíva?

MOHÁCSI VIKTÓRIA: Ezt a költségvetési törvény és egy rendelet szabályozza. Ezt a rendeletet tavaly novemberében hoztuk meg, és a 2003-as költségvetési törvényben jelenik meg. Legelőször most szeptemberben kerülhet felhasználásra.

ROMNET: Mi kell ahhoz, hogy a tanulás valóban megnyissa az érvényesülés útját a diplomázott romák előtt?

MOHÁCSI VIKTÓRIA: A verseny nagy. Nagyon sok a munkanélküli. Tudjuk, hogy a romák köréből sokkal nagyobb számban kerülnek ki munkanélküliek, mint a nem romák köréből. Azt is tudjuk, hogy sokkal több nem roma ember van, akinek diplomája van, és mégis munkanélküli. Ha mondjuk egy állást meghirdetnek, és arra száz fő jelentkezik, akik közül tíz cigány, a nem cigány ember nagyobb valószínűséggel kapja meg az állást, mint egy cigány ember. Ezért is kell nekünk az antidiszkriminációs törvény.

ROMNET: Mint cigány értelmiséginek mi a véleményed az OCÖ választásról?

MOHÁCSI VIKTÓRIA: Természetes, hogy azok között, akik bejutottak az Országos Cigány Önkormányzat testületébe csoporton belüli nézetkülönbségek is lehetnek. A politikai pártok is sokat vitatkoznak azon, hogy egy párt hány embert jelöljön a miniszterelnöki posztra. Itt is természetes, hogy vitatkoznak arról, hogy egy roma szerveződésen belül a három jelölt közül ki legyen az egyik, aki az elnöki posztot viszi.

ROMNET: Mi a véleményed az etnobizniszről?

MOHÁCSI VIKTÓRIA: Ez főként a választási törvény hibája. Ha a törvény megengedi, hogy bárki annak vallja magát, aminek akarja, akkor ezt is meg teheti. A hozzám eljutott információk alapján ez nem olyan gengszterizmus, mint ahogy az annak fel van tüntetve.

ROMNET: És mi a véleményed a különböző paternalizáló civil szervezetekről, amelyek a roma jelzőt használva különböző forrásokból tartják fenn magukat?

MOHÁCSI VIKTÓRIA: Sajnálatosnak tartom, hogy ezeket a civil szervezeteket nem roma emberek képviselik, ha képviselik. Megint csak felmerül a kérdés ezek után, hogy ha már nem roma ember vezeti a szervezetet, akkor megfelelően érvényesíti-e a romák érdekeit vagy sem. Ha megfelelően érvényesíti a romák érdekeit, akkor nyilván kevesebb probléma van a szervezettel és a vezetővel, mintha ezt nem tenné. De ha nem teszi, akkor ez egy óriási bűn, óriási probléma. Nyilván ezt jogosan lehet etnobiznisznek nevezni. Közben ennek százféle aspektusa van. A nagy pályázati pénzekért vívott harcokban, az az ügyesebb, aki mondjuk beszél három nyelvet és három nyelven meg tudja írni a pályázatot három különböző országba. Az az ügyesebb, az a jobb lobbysta, aki a magyar kormányzati pénzeket civil pénzzé tudja formálni úgy, hogy a kapcsolati tőkéje nagyon nagy. A jó kapcsolati tőkével rendelkező ember nyilván több pénzt tud szerezni. Neki nyilván több lehetősége van, mint egy olyan romának, akinek bár a gondolatai nagyon jók, aki a saját közösségét nagyon jól tudja képviselni, de közben nem beszél három nyelvet, nem ismer egyetlenegy kormánytisztviselőt, parlamenti képviselőt sem. Ezért alakult ki szinte már egy harc a romák és a nem romák, és persze a romák és romák között is. Aki elkezdte tizenöt évvel ezelőtt az önszerveződést, az nyilván feltérképezte már a lehetőségeket. Tudja, hogy ha a források kimerülnek az egyik helyen, hol nyílnak meg újabb lehetőségek. Sajnálom, ha az új kezdeményezések - amik még jók is lennének - nem tudnak megvalósulni. De be kell állnunk a sorba, fel kell vennünk a versenyt, vagy pedig a pénzosztókat kell rávenni arra, hogy csak romáknak adják oda a romák integrációjára szánt pénzeket. Persze akkor sem biztos, hogy ezek a pénzek jól lesznek felhasználva. Erre is láttunk már példát.

ROMNET: Köszönjük, hogy válaszoltál kérdéseinkre.




Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2020 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930    
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Összegzés az Első Országos Roma Ifjúsági Kongresszusról

  • A Dikh TV november elejéig kódolatlanul elérhető

  • Farkas Flórián nagy feltámadása: újra bevetik listavezetőként

  • Csoda, hogy egyáltalán létezik

  • Az ellenzék adhatja az ORÖ-elnökét, Flóri nagyot bukhat!



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt