HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Gyerekként és aggastyánként együtt kell élnünk

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  Teleki, László, interjú
2002 November 16    Forrás: RomNet


Ez a cikk archív

Mi a feladata a Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekért felelős politikai államtitkárának? Hogy áll az antidiszkriminációs törvény? Mi a véleménye a jászladányi eseményekről Teleki Lászlónak?


Hirdetmény

RomNet: Mint a Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekért felelős politikai államtitkárnak mi az ön feladata?

Teleki László: Egy olyan középtávú intézkedési tervnek a kidolgozása és megvalósítása, amely növeli a cigányság integrálódási esélyét és az, hogy ezt minél több vidéki helyszínen tudjuk megvalósítani. Akár a telepek felszámolása akár az infrastruktúra fejlesztése akár a szegreált oktatás akár a foglalkoztatás esélyének növelése. Ez az elsődleges feladatom. Tehát egyszóval a magyarországi cigányság integrációjának a felgyorsítása.

RomNet: Ön mit gondol miért pont önre esett a miniszterelnök választása?

Teleki László: Az elmúlt nyolc évben szisztematikusan felépített munkastruktúrát kezdtem el kidolgozni. A miniszterelnök láthatta, hogy Nagykanizsán illetve Zala megyében valamennyire kiépült egy olyan struktúra, amiben vannak eredmények, valós eredményeket lehet kimutatni, és ezeket az eredményeket nagyon nehezen lehet felmutatni más régióban és más településeken. Én úgy gondolom, hogy az elsődleges mindenképpen az, hogy láttak olyan eredményeket, amelyeket máshol nem lehet felmutatni. Láttak egy olyan személyt, aki minden egyes pillanatában azzal a kérdéssel van elfoglalva, hogy a cigányok hogyan kerülhetnének jobb élethelyzetbe. Ez az, ami megfoghatta a Magyar Szocialista Pártot, és amiért megkaphattam ezt a pozíciót.

RomNet: Önt kinevezése előtt több olyan roma szervezet vezetője is bírálta, akiket ön utóbb felkért a közös munkára. Gondolja, hogy tudnak együtt dolgozni?

Teleki László: Nemcsak a kinevezésem előtt, hanem még utána is nagyon sok kritikát kaptam. Folyamatosan kapom a kritikákat, teljesen mindegy, hogy baloldali roma tömörüléshez tartoznak, vagy akár jobboldali tömörüléshez. Én azt gondolom, hogy egy értékrend-struktúrát kell saját maguknak felállítani. Gyakran ezek az emberek olyan kritikákat fogalmaznak meg, amelyeket saját maguk sem tudják, hogy mit tartalmaznak. Három hónap alatt nem lehet egy ilyen jellegű munkában eredményeket felmutatni. Ők az elmúlt nyolc éves munkásságommal soha nem azonosultak és nem ismerik azt, ennek ellenére kritikákat fogalmaztak meg. Én az emberi gyarlósággal nem szeretnék hadakozni. Igaztalan kritikáik ellenére megpróbálok velük a szakmai irányelveket szem előtt tartva tárgyalóasztalhoz ülni, és a tárgyalóasztal mellett a roma ügyeket úgy lekezelni, hogy az mindegyikük számára elfogadható legyen. Érzékelniük kell azt, hogy abban az esetben, ha nem szakmai munkát fejtenek ki, hanem fellángolt érzelmekkel közelítik meg a problémákat, akkor Teleki László nem lehet a partnerük.

RomNet: Ön hat tárcánál kezdeményezte roma miniszteri biztosok kinevezését, valamint minden tárcánál roma származású referenseket. Mi célból? Mi lesz az ő feladatuk?

Teleki László: A legfontosabb célja az, hogy a romáknak az államigazgatásban és a közigazgatásban legyen olyan gyakorlatuk, amelyekkel soha nem voltak felruházva. Emellett a középtávú intézkedési csomagok végrehajtásánál mindenféleképpen bele kell hogy tekintsenek a szaktárcák munkájába azok a roma emberek, akik gyakorlattal rendelkeznek és autentikus gondolkodásmóddal bírnak.

A másik célom az, hogy egyfajta arculatot teremtsek a magyarországi cigányságnak. Mégpedig azért, hogy ne pártoktól és ne kormányzati tényezőktől függjön az, hogy van-e szakértő, akár a Miniszterelnöki Hivatalban, vagy államtitkári székben, akár pedig más minisztériumban, hanem a szaktudás érvényesüljön egy-egy tárcánál. Akkor talán a politikai váltások nem fogják behatárolni a roma integrációs politikát.

Szeretném, ha referensek munkája leképződne az egyes régiókra, legyűrűződne a megyei munkaügyi központokba, városi kirendeltségekre, polgármesteri hivatalokba. Ha alulról kezdünk el építkezni, akkor nagyon nehezen tudunk felérni a minisztériumi szintig, ezért visszafelé kell gondolkodnunk. A felső politikai akaratnak érvényesülnie kell, és úgy gondolom, hogy akkor a települések is sokkal jobban meg fognak nyílni, sokkal több lehetőséget adnak a romák számára.

RomNet: Mi a helyzet a Roma Koordinációs Tanáccsal?

Teleki László: Megvalósult, a kormány vita nélkül elfogadta, és 2002. október 30-án fel is állt a huszonegy tagú Romaügyi Tanács. A tanács összetétele 60 százalékban roma, 40 százalékban nem roma származású személyekből áll. Medgyessy Péter miniszterelnök úr a tanács elnöke, én pedig a helyettese vagyok. A roma programokat érintő tartalmi, szakmai kérdésekben véleménynyilvánítási lehetőséget kell biztosítani a roma civil szervezetek képviselői számára a Romaügyi Tanácsban.

RomNet: A romák jobb foglalkoztatási helyzetének megteremtése érdekében milyen lépéseket akarnak tenni?

Teleki László: Én úgy gondolom, hogy három irányba kell elindulni. Olyan struktúrát kell kialakítanunk, hogy a szakmai munkát meg tudják valósítani a minisztériumokon belül. Van már egy Esélyegyenlőségi Főigazgatóság a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumon belül, ahol már van két roma származású személy, akiket a mi javaslatunkra kértek fel, hogy dolgozzanak a minisztériumban. Az ő munkájuk elsősorban arra irányul, hogy a tartós foglalkoztatás megteremtését tegyék lehetővé. Ezt úgy gondoljuk el, hogy különböző cégekkel és üzemekkel megállapodunk abban, hogy például adócsökkentés fejében foglalkoztassanak romákat. A másik, ami fontos, hogy a képzéseket illetve átképzéseket új alapokra kell helyezni. Nem szabad az előző évek gyakorlatához hasonlóan olyan szakképzéseket végezni, mint például ács, kőműves stb. Az Európai Unióhoz kell alkalmazkodnunk, és olyan szakmákat kell képeznünk, amelyek az Európai Unióban is megállják a helyünket. Ehhez kell nekünk képzéseket, átképzéseket elindítani. Emellett fel kell ajánlanunk az átképzésben részt vevő roma személyeknek a lehetőséget, hogy érettségi bizonyítványt is szerezhetnek a szakma mellé. Nem igaz, hogy a romák nem akarnak tanulni. Ha már részt vesznek a képzésben, egy szélesebb távlat nyílik meg előttük, és lehetőségük nyílik arra, hogy esetleg egy érettségi bizonyítványt is kapjanak. Sokkal nagyobb lesz az esélye arra, hogy másképp lássa a világot, mint most. Ezért én azt szorgalmazom, hogy a képzés mellé párosuljon az érettségi bizonyítvány megszerzésének a lehetősége is. Ez a program olyan stádiumban van, hogy jelenpillanatban négy minisztériummal közösen próbáljuk ezt a programot kialakítani. Ezek az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és a Minisztériumelnöki Hivatal. Én úgy gondolom, hogy ez mérföldkő lehet a romák integrációjának tekintetében.

RomNet: A munkahelyi diszkrimináció ellen milyen stratégiát fognak kidolgozni?

Teleki László: Az átfogó Antidiszkriminációs Törvény június elején fog a parlament elé kerülni. Tehát van egy olyan megállapodás a titkárságunk és a kormányzat között, hogy júniusi határidővel be fogjuk fejezni a törvény előkészítését, és kezelni fogja ezt a kérdést. Nem lehet megtenni azt, hogy valaki a diszkriminációból adódóan ne engedje meg a romáknak azt, hogy dolgozzanak.

RomNet: Tizenkét év alatt az Antidiszkriminációs Törvény-tervezetet többször terjesztették már az országgyűlés elé. A törvényjavaslatot eddig még soha nem fogadták el. Mi az esélye annak, hogy most ez nem így lesz?

Teleki László: Kétharmados törvényről van szó. Az MSZP és az SZDSZ el szeretné fogadni. Ehhez természetesen kell az ellenzéknek az igenlése is a parlamentben. Én úgy gondolom lesz konszenzus ebben a kérdésben.

RomNet: Jászladány. Erről rögtön a szabad iskolaalapítás jogának gyakorlata és "konfliktusa" jut eszembe. Önnek a Jászladányi Cigány Önkormányzat és az alapítványi iskola között kialakult "feszültségről" mi a véleménye?

Teleki László: A kérdés az, hogy jónak tartjuk-e, vagy nem tartjuk jónak az alapítványi iskolák létrejöttét, mert hogy ha egy alapítványi iskola létrejön, akkor a szegregációt magában hordozhatja, de nem minden esetben. Ezt alá kell húznunk, és ki kell vastagítanom. Én a magam részéről nem tartom bajnak, hogy vannak alapítványi iskolák. Inkább azt tartom veszélyesnek és elfogadhatatlannak, hogy egy önkormányzati vagy állami területen úgy próbálnak meg alapítványi iskolát elindítani, hogy önkormányzati illetve állami tulajdonban van az épület és a terület is. Abban az esetben, hogy ha mondjuk a szülőkre terhelnék az alapítványi iskola épületének felépítését vagy az építési telek megvásárlását, kérdés az, hogy vállalná-e ezt a terhet a lakosság. Ha igen, akkor meg kell adni az esélyt, de ebben az esetben is teljesen átjárható kell legyen az iskola. Olyan átjárható jogszabályokat kell hozni, hogy nemre, fajra, bőrszínre való tekintet nélkül bárki, aki meg tudja fizetni, az menjen be a rendszerbe. Emellett én úgy gondolom, hogy az állami rendszerben kellene megteremteni azokat a kereteket -- megfelelő szakmai felkészültséget és szakmai hozzáállást -, amelyek minden egyes magyar állampolgár gyerekének egyenlő esélyt és lehetőséget adnak arra, hogy iskolázott legyen. Akik azért akarnak kivonulni egy magán alapítványi iskola irányába, mert meg akarnak szabadulni egy etnikai csoporttól, azok nem teszik jól, mert együtt fogunk élni Magyarországon akkor is, amikor az a gyerek felnő, akkor is, amikor öreg lesz, és akkor is, amikor aggastyán lesz. Ezt az életet, mi emberek kedvezőbbé tudjuk tenni, ha megpróbálunk együtt úgy felzárkózni, hogy az mindenkinek elfogadható legyen.

RomNet: Mi a véleménye a kisebbségi törvényről?

Teleki László: Nagyon sok új elemet kell tartalmaznia ahhoz, hogy továbbra is fenn lehessen tartani a kisebbségi önkormányzati választójogi törvényt. Egyszerűen botrányos, hogy most, amikor már a harmadik ciklust kezdjük el, ennyien indulnak nem kisebbségiként egy kisebbség színeiben a kisebbségi választásokon, s ezt nem is főként anyagi, hanem erkölcstelen megfontolásból teszik. Ezt a következő ciklusra rendeznie kell a parlamentnek. El kell fogadni azt az új törvényjavaslatot, amit az Emberi Jogi Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság és a parlament különböző bizottságai már nagyon régóta feszegetnek, és amely biztosítja, hogy nem indulhat el bárki bármilyen kisebbségi színekben.

RomNet: Mi alapján döntenék el, hogy ki milyen kisebbséghez tartozik?

Teleki László: Biztos nem nyelvhez kötném, mert a nyelvet meg lehet tanulni, és abszolút le lehet képezni bármilyen szinten. Jelenpillanatban több módja van annak, hogy be lehessen határolni, hogy ki cigány és ki nem. Elsősorban úgy, hogy a kisebbség saját maga választja meg a kisebbségi képviseltét. Akkor talán sokkal jobban kidomborodik a kisebbségi önkormányzatok kisebbségi jellege. Én magam is azt mondom, hogy ha valóban el tudnánk érni a választójogi törvényben, hogy ne mindenki szavazhasson a kisebbségekre, akkor ki lehetne küszöbölni a visszaéléseket, mert egy adott településen élő romák biztosan nem választanának meg egy nem romát még akkor sem, ha az szimpatikus lenne nekik.

RomNet: Ön szerint hogyan lehet eldönteni azt, hogy ki számít cigánynak és ki nem cigánynak?

Ennek eldöntését a kisebbségi választások kapcsán a választópolgárokra kellene rábízni. Nem ugyanazon a napon, nem ugyanabban az időben kellene tartani a választásokat, mint a települési önkormányzati választásokat.

RomNet: Nagykanizsán indult a cigány kisebbségi önkormányzati választáson. Nem vonja el ez a figyelmét és energiáját a politikai államtitkári teendőitől?

Teleki László: Egyetlenegy dolgot nem hagytam abba az államtitkári kinevezésem után, és ez a Nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Most sem teszem meg, ha a választók bizalmát élvezem. Mindig kell egy olyan alap, amiről tud az ember újra indulni, tud az ember mindig egy olyan helyzetet teremteni, hogy egy biztos hátteret teremtsen magának. Az én otthonom Nagykanizsán van, és úgy gondolom, hogy tovább kell vinnem azt az eszmeiséget, amit ott megteremtettem. Nem gondolom, hogy azért, mert pozícióban vagyok most ott kéne hagyni azt a Nagykanizsát, amelyet ha úgy tetszik, közösen a romákkal "építettünk fel". Természetesen úgy építettük fel jelképesen, hogy van egy olyan kapcsolat a cigányság és nem cigányság közt, ami pozitív irányba indult el.

RomNet: Vannak-e tervei az Országos Cigány Önkormányzattal kapcsolatosan?

Teleki László: Természetesen vannak. Meghatározó lehet az Országos Cigány Önkormányzat a roma politika alakulásában, ezért ez kardinális kérdés számomra és a Baloldali Tömörülés számára.

RomNet: A Nemzeti Fejlesztési Terv megalkotásánál milyen mértékben érvényesülnek a romaintegráció szempontjai?

Teleki László: A mai délelőtt során semmi másról nem szólt az életem, mint a Nemzeti Fejlesztési Tervről. Kolléganőmtől, Berki Judittól illetve munkatársaimtól olyan jelentést kaptam, ami most már teljesen elfogadható számunkra. Szó szerint úgy szól, hogy horizontálisan és vertikálisan a roma kérdés benne szerepel a Nemzeti Fejlesztési Tervben. Minden programban, alprogramban benne van a romakérdés kezelése. Ez két dologból áll. Az egyik blokk, ami az első lépcső, 2005-ig szól. Ezt idén december 31-ig kell elfogadnia a kormánynak. Január 15-ig kell Brüsszelnek átadni ezt a csomagot, ami 2005-ig meghatározza a fejlesztését az országnak. Majd ezt követően 2005-től 2007-ig van egy újabb program.

RomNet: A RomNet tudomására jutott az, hogy ezermilliárd euro támogatás felhasználásáért komoly lobbi folyik a kormányban. Ön szerint e jelentős összegnek hány százalékát fordítják roma programok támogatására?

Teleki László: Az informátort kellene megkérdezni, ő biztosan többet tudna mondani. Én egyetlenegy dolgot tudok, hogy most két Phare programunk indul el még ebben a hónapban. Ebből a pénzből elsősorban a magyarországi cigányokkal szembeni diszkriminációt próbáljuk csökkenteni. Tehát egy pozitív arculatteremtést próbálunk kialakítani. Itt ebben a média nagyon nagy szerepet fog kapni.

RomNet: Közelgő vitafórumunk egyik fő témája az "etnobiznisz". Önnek erről mi a véleménye?

Teleki László: Ez egy nagyon szép, hangzatos kifejezés, amit én személy szerint nem szeretek használni. Hogy létezik-e, hogy egy roma ember meg tud élni ebből? Én úgy gondolom, hogy nem voltunk úgy a piacon és nem is voltunk olyan magas pozíciókba beosztva, hogy azt tudjuk mondani, hogy azért tettük ezt, mert ezért kaptunk egy olyan fizetést, amit egyébként a banki szférában osztogatnak. Tehát az, hogy egy pályázati programnál esetleg kap egy program támogatást, azt nem tartom etnobiznisznek, és megélhetési politizálásnak sem tartom. Azt viszont már elítélem, hogyha valaki programok nélkül próbál meg pénzekhez jutni, és ha hozzájut, azt nem fordítja vissza a közösségének a fejlesztésére. Viszont nálunk romáknál még nagyon sokan azt várják el, hogy végezzünk munkát 10-12 órában naponta, és ne kapjunk érte fizetést. Ezt végre el kellene felejteni. Én azt gondolom, hogy aki ma dolgozik, annak valamiből meg kell élnie, és ha meg akar élni, akkor abból, amit csinál profitálnia kell.




Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 November   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Lemezbemutató koncertre készül a Parno Graszt

  • Mit éreznek a romák az elmúlt évek növekedéséből?

  • Forgács István: A cigányság felzárkózása gazdasági kérdés

  • Segítségnyújtás a kárpátaljai magyar közösségnek

  • Cigány magyar - csapatépítő tréning a Jurányiban



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt