Mint bátyja Karl kepein, Ceija Stojka vásznai is szélsőséges hangulatot látszanak tükrözni egyszer a széles mezők színpompás virágai nyűgözik le a szemlelőt, másszor pedig a haláltáborok rettenetes emlékeinek a leplezetlensége. Ceija Stojka munkait mind Ausztriában, mind külföldön, kiemelkedő művészeti alkotásokként kezelik.
Utolsó kiállítása, a „Ceija Stojka Leben!” a bécsi Zsidó Múzeumban kapott helyet. (2005 januárja-márciusa között)
Ceija Stojka tíz éves sem volt, amikor családjával együtt az Auschwitz-Birkenau-i haláltáborba deportálták. Az ausztriai roma családot pár nappal az után hurcolták el hazulról, hogy hírét vették a családfő halálának. Ceija Stojka a Z 6393 lágerszámot viselte.
Ceija édesapja a dachaui koncentrációs táborban halt meg, hét éves öccse Auschwitz-Birkenauban veszett oda. Innen a kislányt, a nővérét és az anyját előbb a ravensbrücki, majd a bergen-belseni koncentrációs táborba vitték. Itt érte őket a felszabadulás. Több mint negyven évvel deportálásuk után az asszony könyvet írt az emlékeiről és az egyik legismertebb roma írónő lett Ausztriában.