HÍRDETÉS


JEGYZETEK
vissza

Hidvégi-B. Attila: Kellenek a bátrak, mint falat kenyér!

betűméret csökkentése betűméret növelése
 
2019 Augusztus 21    Forrás: RomNetgaléria megtekintése
Hirdetmény

Kellenek a bátrak, mint falat kenyér!

 

Lassan vége a nyári szabadságolásnak, a nyaralásnak, túl vagyunk az augusztus 20-i ünnepen, a tűzijátékokon, a romanapokon, így talán kicsit érdemes lenne összegezni az elmúlt hetek, hónapok és napok dolgait, mert fontos feladat és munka, döntéshozatal előtt áll a nemzet, és benne a romák is. Mert a romák is a nemzet részei, még akkor is, ha azt néha állami vezetők, politikusok, vagy közszereplők megkérdőjelezik is.

 

„Te is a nemzet része vagy!”

Egy évvel ezelőtt ezzel a jelszóval indult az összetartozást erősítő, egységre hívó és öntudatébresztő kezdeményezés, de a skandálás, a büszke menetelés dobja nem rengette meg a cigánytelepek köré épülő látható és láthatatlan falakat, kerítéseket. Hiába volt a majdnem egységes kiállás, az egyéni érdekek ismét erősebbnek bizonyultak, a parázs pedig idővel kihunyt. A 2018-as országgyűlési választások kudarcai nem ébresztették fel a politikai elit lelkiismeretét, a tenni és győzni akarását, így az uniós választások alkalmával is - ahogy az elmúlt negyedszázadban - újra csak szavazógépnek, nem pedig partnernek tekintették a romákat. Egyetlen politikai tömörülés sem gondolta fontosnak, hogy az ország 10 százalékából merítsen egy kanállal, és megmutassa: nem csak szavakban tűzik zászlójukra az egységesítést.

 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából beszédében úgy fogalmazott: „Egy kis létszámú nemzet számára csak akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni”, mert „mindannyian az egyetemes magyarság örökösei és hordozói vagyunk”.

 

Érdemes kicsit megrágni ezt a gondolamenetet: a cigányság lehet-e nemzet, ha már nemzetiségi jogállásától megfosztották, és ismét etnikumként jelölik? Ország nélküli népként szülőföldjéről kitaszítva, kiutálva mire lehet igazán büszke a cigány? A hétköznapokban tapasztalható minden területet átszövő diszkriminációra? A kiszolgáltatottságra és kilátástalanságra? Vajon milyen örökséget hordozhat és adhat tovább, ha generációk nőnek fel létbizonytalanságban, egyre romló minőségű oktatásban részesülve, és egyre szűkebb a lehetőség, hogy a romák kineveljék, felneveljék a jövő nemzedékét, akik valóban építik majd az országot, ahogyan több mint ezer éve Szent István tehette? Vajon mikor áll ki a teljes politikai elit politikai hovatartozástól függetlenül, és bizonyítja egységesen, hogy a romák is a magyar nemzethez tartoznak, és sem kiszólásokkal, sem pedig kettős beszédekkel nem élesztgetik a kirekesztő, faji alapon szelektáló politikát?

 

Egy nemzet akkor marad meg, és akkor lesz erős, ha politikusok, államférfiak és civilek egymás kezét megfogva, igaz szívvel és lélekkel eltapossák a történelem szemétdombjára hajított eszme pislákoló parazsát, nem pedig leheletükkel élesztgetik azt. Ha csak az „idegen, barbár eszmék kitessékelésében” látja a jövőt az ország vezetése, akkor ne démonizáljon, ne keltsen félelmet és gyűlöletet ismeretlen emberek és kultúrák iránt, hanem inkább a már éveken, évtizedeken át megtapasztalt rossznak, a nyomorúság újbóli eljövetelének szabjon gátat! Jöjjön az a fenyegetés akár keletről, akár nyugatról, akár az ország belsejéből! George Orwell disztópiája valósul meg abban, ahogy bántalmaznak cigány fiatal házaspárt egy bevásárlóközpont előtt, megtámadnak szivárvány színű táskát, vagy fejkendőt viselő nőket, rendőrt hívnak önkéntesként dolgozó egyetemista fiatalokra. De nem fest pozitív jövőképet országunkra az sem, ha egy marginalizált csoport reprezentánsa ültet félelmet emberekbe, és riogat pusztán azért, hogy ebből pillanatnyi egyéni hasznot szerezzen, vagy aki próbálja elbagatellizálni az ifjú nemzedék, vagy egyén törekvéseit, tetteit, eredményeit.

 

Fogadjuk meg Semjén Zsolt teológus-politikus intelmét: legyenek a romák is a saját helyükön kis Szent Istvánok, és váljanak országépítővé!

 

Áder János az állami ünnepen Deák Ferenc szavaival zárva beszédét: “csak a szabadság képes tiszta és állandó boldogságot nyújtani”, (…) “a szabadság másokkal is megosztva nem fogy, hanem erősödik, s annál bizonyosabban áll, minél többen lehetnek részesei”. (Ha teljes egészében ismernék az emberek a Haza bölcsének gondolatmenetét, amit a mostani államfő idézett, akkor tudnák, hogy Deák Ferenc 1833-ban – az 1848- forradalom és szabadságharc előtt másfél évtizeddel - a jobbágyok birtokképességéről szóló országgyűlési vitában mondta mindezt. Deák Ferenc akkor azt kérte, hogy töröljék el azt a rendelkezést, ami szerint a jobbágyok nem szerezhetnek tulajdont, felhívva a figyelmet arra, hogy a 400 ezer földesúr mellett 8 millió ember él jobbágysorban, akik a hazát szintén vérükkel és életükkel védték, mégsem kaphatják meg tulajdonba még a jobbágytelkeket sem. A rabszolgák felszabadításukkor földet kaptak, amit soha nem vehettek el tőlük, míg ezen jogok a jobbágyokra nem vonatkoznak, holott a jobbágyok nem rabszolgák – mondta a vitában Deák Ferenc. „Törvényes függetlenség nélkül nincs valóságos polgári szabadság, pedig csak a szabadság képes tiszta és állandó boldogságot nyújtani” – így hangzott a teljes mondat 186 évvel ezelőtt. Ugye, hogy azért egy kicsit másképp cseng kizsigerelve a gondolat? És most vetítsük ki mindezt a romákra!)

 

Ha megértjük a Haza bölcsének gondolatmenetét, amit a mostani államfő részben idézett, akkor most nekünk romáknak, a szabadságért kell küzdeni. A gondolat szabadságéért. Hogy azokból tettek születhessenek, és erős, biztos lábon állva erősödjünk! Cselekvésre van szükség! El kell jönnie a megtisztulásnak, le kell rombolnunk a közöny falait, felrázni a szunyadókat! El kell tüntetni a roma közéletből az alkalmatlan, önjelöt vezetőket, kápóskodókat, bőrkereskedőket! Meg kell gátolni, hogy iskolázatlan, félanalfabéták képviseljék, vezessék tévútra a cigány népet, hogy büntetőeljárások alatt álló emberek bírhassanak képviselői mandátummal! Meg kell vonni a bizalmat azoktól, akik hosszú éveken, évtizedeken át árucikként kezelték a romákat, a szavazataikat, akik soha nem tartottak kapcsolatot saját választóikkal, akik esküszegők lettek, akik némaságukkal, tétlenségükkel tűrték a megbélyegző törvények elfogadását! Kerüljenek a sötétre azok, akik évtizedekig, vagy örökre sötétben tartanák a cigányságot! Ne feledjük, a sötétséget a fény hiánya okozza!

 

Eljött az ideje az eszmélésnek és a világosságnak!

Szükség van a bátrakra, mint egy falat kenyérre! Olyanokra, akik példát mutatnak, akik lerázzák a béklyókat, akik ledöntik a falakat, akik szembe szállnak azokkal, akiknek létfontosságú érdekük az elnyomás, a rezervátumokban tartás, vagy abba való kényszerítés.  Szükség van a hangra, hogy felébressze csipkerózsika álmából a tíz-, és százezreket, hogy kimondják mások helyett is azt, amit sokan nem mernek még suttogni sem. Olyanok kellenek, akik távolabb látnak a mától, akik fel mernek vázolni egy jövőképet, akik bátran képesek harcolni az igazságért, egy népért, egy országért, egy nemzetért!

 

Földbe hullott búzaszemekként tekintsünk most azokra a fiatalokra, akik most úgy döntöttek, hogy vállalnak minden megpróbáltatást, szembe mennek politikai akarattal, hatalmukat, befolyásukat és egzisztenciájukat féltőkkel, korrupt és aljas gazemberekkel, barnabőr-kereskedőkkel, és az október 13-ai helyhatósági választáson megmutatják: igen, itt van az új generáció, a jövő nemzedéke, aki bele akar szólni saját sorsa alakításába. Szükség van olyanokra, akik nem csak eleve győztes meccsekbe mernek beleállni, akik nem félnek attól, hogy megmérettetésükkor könnyűnek találtatnak, és ezzel elveszítik befolyásukat, hitelesnek gondolt felépített szerepüket. Elképzelhető, hogy a polgármesternek, önkormányzati és nemzetiségi képviselőnek induló fiatalok egyedül maradnak, nem érnek el sikert, nem nyernek mandátumot, de ahogy Jézus tanította, ezek a „földbe hullt és elhalt búzaszemek sok termést hoznak majd”. Mert a most elvetett néhány tucat mag idővel több száz kalászt hoz, és termés mindannyiunk gyarapodását szolgálja majd. Hitet, erőt és reményt adhatnak a valódi generációváltáshoz. Aki pedig az irigység, vagy a féltékenység miatt támadja ezeket a bátrakat, mert azt gondolja csak ő lehet a bölcs és okos egyedül, és csak az a jó, amit ő képvisel, vagy csak az az út járható, amit számára is mások kijelöltek, ne feledje a mondást: az üres kalász fenn hordja a fejét, a teli meghajol.

 

Hiszem, hogy ez a helyes út, mert annak kell lennie! Csak akkor valósul meg a változás, ha mindannyian cselekvővé válunk. Mindannyian, együtt, egyszerre, egy közös célért. „Én azt akarom, hogy ennek a népnek országa legyen!” – mondja a királlyá koronázott István, az egyik legnépszerűbb magyar rockoperában. Én pedig azt akarom, hogy Magyarország olyan otthona, olyan hazája legyen romáknak és nem romáknak is, ahol a gondolat és a cselekvés szabadságában egy kiszámítható, reményteljes jövőt látva lehet élni. Mert így lesz erős és egységes a nemzetünk.

 

Deák Ferenc majd 200 évvel ezelőtt megfogalmazta: „Sok kincsekkel áldotta meg a természet hazánkat, de az irigy sors megtagadta tőlünk legszebb áldását, a közértelmet és egyetértést. Talán azért, hogy a magyar soha virágzó nagyságra ne emelkedhessék, soha igazán szabad és független ne lehessen. Nem is a külső erőszak fog egykor minket elnyomni, hanem belső egyenetlenség, mely a közerőt és közlelkesedést kifejleni nem engedi, s polgári szabadságunk éltető gyökerein rágódva, dúlja fel végre nemzeti létünket”.

 

Tegyünk róla, hogy ne így legyen!

Hidvégi-B. Attila

Budapest, 2019. augusztus 21.

 



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Farkas Flórián fércmunkának tartja a Sargentini-jelentést

  • Magyar roma nőről ír az Independent, aki a brit cigányság jogaiért küzd

  • „Te is a nemzet része vagy” – megtartották a 6. Roma Büszkeség Napját

  • Megtartották a Roma Büszkeség Napját, de Járóka Líviát nem hívták meg

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt