HÍRDETÉS


JEGYZETEK
vissza

Herceg Károly: „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok” –

betűméret csökkentése betűméret növelése
2011 Július 22    Forrás: oroszhirek.hu


Ez a cikk archív

Szerettem volna a Facebook-on egy posztban köszönetet mondani a 22 évvel ezelőtti események kapcsán az erdélyi cigányságnak, akik a magyarok mellett verekedtek a román vadállatok ellen, de ahogy egyre csak írtam és írtam, rájöttem: posztnak egy túl hosszú, és gondoltam: miért is ne tehetnénk ki ide, az oroszhirek.hu –ra. Úgyhogy továbbírtam a történetet, és íme megszületett a cikk:Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!” — ezt a szállóigévé vált mondatot kiabálták huszonegy évvel ezelőtt Marosvásárhelyen, a város minden pontjáról összesereglő magyar cigányok, kik a magyarok felmentésére indultak - sokszor puszta kézzel-, a felfegyverzett, részeg, agresszív, román csőcselék ellen.

Hirdetmény

A soviniszta, magyarellenes tüntetések egyre erőteljesebbé váltak, március 19-én a Vatra Romaneasca már buszokkal szállított Marosvásárhelyre ittas, felheccelt tüntetőket a közeli falvakból. Polgárháborús helyzet alakult ki, a csőcselék letépte a magyar feliratokat, a magyar nyelvű rádióadás beszüntetését követelte. A felbőszült csőcselék egy magyar csoportosulásra támadt, ahol épp Sütő András beszélt az emberekhez.

 

A magyarok az RMDSZ közeli székházába menekültek. A tömeg rájuk törte az ajtót, felszorította őket a padlásra, az épület berendezését darabokra törte. A magyar vezetők és polgárok – 79 fő – elbarikádozták magukat, és ismét a román kormány segítségét kérték. A katonaság épp akkor érkezett, amikor a magyarokra akarták gyújtani a padlást.

 

Jon Judea ezredes a csőcselék megfékezését és szabad elvonulást ígért Sütőéknek. Ahogy azonban a magyarok kiléptek az utcára, a román tömeg láncokkal, botokkal esett nekik, Sütő András életveszélyes sérüléseket szenvedett. A katonaság mindezt tétlenül nézte, egyre nőtt a románok túlereje.

 

Az eseményekről értesülve harcba szálltak a marosszentgyörgyi és környékbeli magyar cigányok is. 40-50 fős csoportokban törtek be a főtérre, és elhangzott a legendás kiáltás: „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!”

 

A 2009-ben Magyarországon elhunyt Puczi Béla egyikevolt annak a hat embernek - hárman közülük cigányok-, akiket a huszonegy évvel ezelőtti marosvásárhelyi összecsapások után őrizetbe vettek a román hatóságok. Puczi Bélát kilenc hónapi előzetes letartóztatás után, utcai huliganizmus vádjával több mint másfél év börtönbüntetésre ítélték. Nemzetközi szervezetek és az RMDSZ nyomására azonban az ítélet végrehajtásáig feltételes szabadlábra helyezték. Puczi azonban a börtöntől és a megtorlástól félve Magyarországra, hogy itt befogadják, hiszen magyar ajkú cigány, de csak majd tíz év után kapott politikai menekült státuszt.

 

Magyarországon egy évig a Roma Sajtóközpont (RSK) akkori lakás-irodájának egyik szobájában lakott, az RSK munkatársai ekkor készítettek vele egy több mint húsz órás interjút, és ez alapján egy könyvet, mely többek közt az ő és a cigányok szemszögéből meséli el a marosvásárhelyi véres napok történetét és következményeit.

 

„Hatunk közül az egyikünket addig verték, amíg belehalt.” – emlékeztetett mindig Puczi a hat elítélt elszenvedett borzalmaira.

 

2010 március 15.-én hat férfit: Lőrinczi Józsefet, Sütő Józsefet, Szilágyi Józsefet, Szilveszter Kis Pétert, Tóth Árpádot és Puczi Bélát tüntették ki a Terror Háza Múzeumban (utóbbi három egykori elítéltet már csak posztumusz) elismeréssel.

 

A kitüntetéseket a Terror Házában adták át, s annak igazgatója emlékeztetett arra, hogy a húsz évvel ezelőtti magyarellenes pogrom kitervelője és irányítója a megbuktatott pártállami elit és a Securitate volt arra is felhívta a figyelmet, hogy bár ismertek a pogrom irányítói, a történtek után egyetlen románt sem vontak felelősségre, viszont húsz magyar cigány nagyon komoly börtönbüntetést kapott.

 

A történész úgy vélte: a húsz évvel ezelőtti konfliktusban a magyarok oldalára álló és őket védelmező cigányok „nagy árat fizettek hősiességükért.”

 

Egy magyar cigány résztvevő beszámolója az eseményekről:

 

"...Tizenkilencedikén délelőtt pálinkáztunk a víkendtelepen néhány baráttal, aztán hazamentem, lefeküdtem. Délután azzal költ a feleségem, hogy megjött az első hullám, egy kisebb csoport Hodákról, megvertek néhány szentgyörgyi magyart, és mentek tovább, be Vásárhelyre. Aztán estefelé jöttek többen a hírrel, hogy az RMDSZ székháznál megy a csata. A fiam s még néhányan a segítségükre indultak. Éjjel keveredtünk haza, a fiamat bekötözte az anyja, másnap vittük be a kórházba. Akkor éjjel már senki nem aludt. Őrségben volt mindenki, cigány, magyar.

 

Másnap reggel aztán megindultak a hodákiak. Szászrégentől Vásárhelyig végig magyar falvak vannak, azokból szóltak telefonon, hogy jönnek a románok. A városba csak rajtunk keresztül tudtak bemenni. Mindenki az utcán volt, a magyar pap meghúzatta a harangokat, később meg is hurcolták érte. Vagy ezer ember gyűlt össze Szentgyörgy központjában, elbarikádoztuk boronákkal.

 

Csak akkor csitult kicsit a helyzet, mikor följebb Ernye meg Sáromberke is megindult, és ők is eltorlaszolták az utat. Akkor mi már mentesültünk, bementünk Vásárhelyre megnézni, mi a helyzet. Beálltunk a tömegbe, hallgattuk a beszédeket. Köztünk és a románok között egy vékony kordon rendőrökből meg sorkatonákból. Hat-hét óra körül már hol innen, hol onnan indult meg a tömeg, dobálták egymást, és egyre feszültebb lett a hangulat.

 

Ekkor érkeztek meg a marosvásárhelyi cigányok Gondos Károly és Boldizsár Máté vezetésével, irtó sokan. Jöttek végig lefelé a Bolyai utcán, ami pont a két tömeg közötti részbe érkezett le a térre. Nem tudták először, ki a román, ki a magyar, odakiáltottak hát románul: hol vagytok testvérek? A románok visszakiáltottak: itt vagyunk. Na jó, ha ott vagytok, akkor megyünk mi nektek. Előbb a magyarok sem tudták, hogy kik azok, egész addig, amíg meg nem indultak a cigányok a románok ellen. Egyikőjük elkiáltotta magát: " NE FÉLJETEK MAGYAROK, MERT ITT VANNAK A CIGÁNYOK!.."

 

Köszönöm Nektek, amit értünk tettetek, bátor, erdélyi cigány barátaink:

 

Herceg Károly politológus – biztonságpolitikai és külügyi szakértő



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2020 November   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Agócs János lett az ORÖ új elnöke

  • Adventi fogadás az államfőnél

  • Roma ifjúsági tréning Rimaszombatban

  • A miskolci romák polgármestere is akar lenni a frissen megválasztott Veres Pál

  • Dancs Mihály felmondta az ORÖ-s szövetségét



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt