HÍRDETÉS


JEGYZETEK
vissza

Karsai László: Az 'ősárja fajiságú' cigányság és a Jobbik 'kultúremberei'

betűméret csökkentése betűméret növelése
2010 Október 15    Forrás: Népszabadság


Ez a cikk archív

Talán szép szakmánkból következik: ritkán tudom megállni, hogy ha valami nagyon felkelti érdeklődésemet, ne kezdjek el azon gondolkodni: nem bukkant-e föl már ilyesmi az esetleg nem is olyan régi múltban.

Hirdetmény

Amikor tavaly az európai parlamenti választási kampányban a Jobbik bedobta a „Magyarország a magyaroké” – jelszót, már megírtam (Élet és Irodalom, 2009. július 31.), hogy ezt a jelszót a rasszista, idegengyűlölő francia politikustól, Le Pentől vették át. Le Pen bizonyára tudta, hogy „tiszta forrásból”, a két világháború közötti francia fasiszták eszmei hagyatékából merített, akik Eduard Drumont XIX. századi antiszemita közírótól kölcsönözték a „Franciaország a franciáké –La France aux Français” jelszót. Azt fel sem tételeztem, hogy Vona Gábor történész „kollégám” és szintén „történész” jobbikos párttársai ne tudnák, hogy Szálasi Ferenc hívei már 1938 márciusában több utcai tüntetésen olyan röplapokat szórtak szét, amelyeken követelték, hogy Horthy kormányzó mentse meg „Magyarországot a magyaroknak!” Azt akkor mindenki tudta Magyarországon, hogy az országot a zsidóktól kell „megmenteni”. Most viszont erős a gyanúm, hogy a magyarországi „cigánykérdéssel” kapcsolatos javaslataikat a Jobbik vezetői tudatosan merítik a nyilasok méregzöld forrásából.

 

Szálasi Ferenc viszonylag csekély terjedelmű életművében, ránk maradt beszédeiben, írásaiban soha nem említi a magyarországi cigánykérdést. Ez nem jelenti azt, hogy a nyilas lapokban vagy éppen a nyilasok különféle (nemzet)gazdasági tervezeteiben néha ne foglalkoztak volna ezzel is. A kérdéskör kutatói jól ismerik a Magyar Országos Levéltárban a P-1351-es jelzetet viselő iratanyagot, amely a Nyilaskeresztes Párt vegyes iratait tartalmazza. Az összesen háromdoboznyi rendezett, tehát kutatható, és 55 doboznyi „rendezetlen”, párttagsági kartonokat, belépési nyilatkozatokat tartalmazó dokumentum értékes forrás a magyarországi szélsőjobboldal történetét kutatók számára. Talán a Jobbik egy-két történésze is kutathatott ebben az iratanyagban, mielőtt rasszista, cigánygyűlölő politikai programjukat megalkották.

 

A nyilasok egyik „fajbiológiai” szakértője,Hargitai Zsolt 1941 őszén kétoldalas „szakvéleményt” szentelt a „cigányfajiság” kérdésének és más fajúakkal való keveredésük következményeinek. (OL-P1351-11. t.) Hargitai elmeszüleménye a 96-os számot viseli, és 1942. december 22-én iktatták a nyilas Országépítési Irodán. Bevezetőjében megállapítja, hogy a cigány nép hindu eredetű, tehát ősárja fajiságú, szabadságszereteténél fogva „vándornép”. Mivel a vendéglátó népek vele szemben tanúsított elzárkózása folytán nem keveredhetett más népekkel, cigány beltenyészet alakult ki, amely azonban fajspecifikus jegyeket hordoz. Bár általában a beltenyésztésű népek körében gyakori a meddőség, a cigányok körében elmaradt a szaporodási képesség hanyatlása és a fejlődési és szellemi zavarra való hajlam is. Ezt azzal „magyarázza” Hargitai, hogy vándorlásuk során idegen cigányokkal keveredtek, s ez vérfrissüléssel járt. A cigányokat az iromány miszticizmusra hajló, babonás, szellemekben hívő népként „jellemzi”. A cigányok nem ismerik az emberi élet sérthetetlenségének a fogalmát, nem tisztelik a magántulajdont, megbízhatatlanok, képmutatók. Hargitai következtetése szerint a cigányok keveredése az államalkotó és kultúremberfajtákkal káros. A cigány nem cigány „vérkeveredésből” származó egyedek asszimilálódni képtelenek, utódaik korcsok lesznek. Az ilyen korcsokban például a bűnözésre való hajlam öntudatossá válik, már értik, fölfogják, hogy bűnöznek, de ezt öntudatosan teszik. Hargitai Zsolt egy „szaktekintélyre”, Orsós Ferenc patológusprofesszorra, akadémikusra, a Felsőház tagjára hivatkozik, aki az 1941. XV. (fajvédelmi) törvény tárgyalása során a németországi cigányvizsgálatokra hivatkozva javasolta a zsidó–magyar vegyes házasságok és (konszenzuális) szexuális kapcsolatok megtiltásán túl a cigány–magyar „vérkeveredés” büntetőjogi eszközökkel való meggátlását is. Hargitai azt már nem tette hozzá, hogy akkor, 1941. július 18-án a Felsőházban Orsós akadémikust kinevették, javaslatát még csak vitára alkalmasnak sem találták. Főleg azért nem, mert a Felsőházban helyet foglaló képviselők sziklaszilárdan meg voltak győződve arról, hogy a cigányok – árják.

 

1942. augusztus 15-én iktatták a Nyilaskeresztes Párt Országépítési Irodáján Szőllősy Sándor A cigánykérdés megold.[ása] c., 1941. május 26-i dátumot és 86-os sorszámot viselő, egyoldalas írást. Ebben a szerző, miután több adattal is bizonyítani kívánta, hogy a cigányok élősködők, és közegészségügyi szempontból is veszélyt jelentenek a nem cigány társadalomra, kijelentette: „Ez a nemzetvédelmi szempontból is egész értéktelen népség iszik, kártyázik, koldul, itt-ott muzsikálgat, de ebből megélni nem tud, dolgozni pedig nem akar… Szaporaságuk külön veszedelem, amikor színmagyar vidékek népességét a gyermekbetegségek és az egyke tizedelik. Élveszületési arányszámuk egyes vidékeken háromszor akkora, mint a magyarságé. Ha más megoldás nincs, sürgősen munkatáborokba kell ezt a szociális, erkölcsi és egészségügyi szempontokból egyaránt veszedelmet jelentő népséget összegyűjteni, ahol emberséges bánásmód fogja majd ártalmatlanokká, az oktatás pedig hasznavehetőkké tenni, idővel, őket! ...táborba kell őket gyűjteni, és igen jól fel lehet használni az országos lakásépítések munkájánál. A vérbajosokat csírátlanítani kell. Legjobb volna azonban az egészet visszatelepíteni oda, ahonnan jöttek, vagy kihalásra ítélni, mert örök veszedelmet fognak képezni a kultúrnépek számára, mint a zsidók.”

 

Szálasi politikusi karrierje vége felé, 1945 első hónapjaiban, a nyugati határ menti „Gyepűn”, más, értelmes tevékenység hiányában szinte éjt nappallá téve dolgozott Hungarista Mozgalma történetén. Önigazoló történetírói munkálkodását csak ritkán szakította meg különféle országjavító-országmentő (törvény)tervezetek kidolgozásával vagy átjavítgatásával. Tartalmában Szálasi senki mással össze nem téveszthető stílusát, formájában, külalakjában saját kezű, kézzel írott javításait, kiegészítéseit viseli a Törvény a Családról – című tervezet is. A Hungarista Magyar Birodalom (HMB) „építő, biztosító és törvényesítő alapja a család, melyben a szülők és gyermekek élet-, társ-, és sorsközösségben élnek” – szögezte le a törvénytervezet bevezetője. (2. § /1/) A házasságkötésre engedélyt csakis orvosi vizsgálat után adták volna ki a HMB-ban (9. §), miként azt egyébként az 1941. XV. tc. is előírta. Nem kaphatott engedélyt a súlyosabb fertőző vagy öröklődő természetű betegségben szenvedő. Tiltotta a nyilas-törvénytervezet, miként a magyar fajvédelmi törvény is, a zsidók és nem zsidók közötti házasságot, de ezen túlmenően a cigányok és nem cigányok, a „zsidó korcsok” és a „cigány korcsok” között is. (9. § /4/) Itt és most e törvénytervezet megfogalmazója végre elvégezte azt, amire hiába vártak a cigányellenes törvényeket vagy rendeleteket követelők már hosszú évek óta: definiálta a „cigány” fogalmát. Zsidónak, illetve cigánynak azt minősítette, akinek legalább két nagyszülője az volt, „korcsnak” pedig azt, akinek egy nagyszülője volt az. A származás igazolásán kívül az „embertani vizsgálat” eredményeit is figyelembe vehették. (9. § /6/) Külön is tiltották, hogy zsidó, illetve cigány nem zsidót, illetve nem cigányt örökbe fogadjon. (26. § /2/) Tiltotta a törvénytervezet a zsidók és cigányok nem zsidókkal, illetve nem cigányokkal való nemi kapcsolatát is. „Csírátlanítással” büntették volna a zsidó és cigány férfit és rajtuk kívül az idült alkoholistákat vagy „bármely súlyosabb természetű káros szenvedéllyel terhelteket, ha megállapítható, hogy hajlamaikat átörökíthetik.” (32. § /3/) Ivartalanították volna a homoszexuálisokat, azokat a zsidó és cigány férfiakat, akik nem zsidóval, illetve nem cigánnyal ismételten „érintkeztek”, valamint a nemi erőszakért többször elítélteket. (32. § /4/) Zsidó, illetve cigány háztartásában nem foglalkoztathatott volna nem zsidót, illetve nem cigányt. (34. § /3/)

 

Ha a Jobbik „cigánypolitikusai” tudják, hogy a nyilasok fajbiológiai érveit (is) használják, az ő megoldási javaslataikat próbálják újramelegítve feltálalni, akkor nemcsak rasszisták, cinikusak is. Ha nem tudják, akkor műveletlenek (is).

 

A szerző történész



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2020 Január   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Rafael Gyula az Echo Tv-ben

  • Miért tüntette el az ORÖ a romagyilkosságok áldozatainak emléktábláját?

  • Érzékenyítő tréningre küldik a romákat diszkrimináló biztonsági őröket

  • Rafael Gyula: Rágalomhadjárat ellenem?

  • Máté Dezső: Ha angolul beszélek, akkor külföldi vagyok és nem magyar cigány



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt