HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Mítosz volt-e a cserdi csoda?

betűméret csökkentése betűméret növelése
2021 Január 20    Forrás: Magyar Nemzet


Ez a cikk archív

Bár továbbra is jó a közbiztonság Cserdiben, és az alkoholizmus sem jelent széles körű problémát, a kis falu mélyszegénységben élő, többségében roma származású lakóinak felzárkóztatásához kevés volt a tavaly elhunyt polgármester, Bogdán László sokak által méltatott tevékenysége, ahogy még az utódja sem volt képes áttörést elérni ezen a téren. Mindezek mellett a településen nagyobb számban maradnak a fia­talok, és új lakók is rendszeresen költöznek Cserdibe. - Írja a Magyar Nemzet.

Hirdetmény

Úgy tűnik, fél évvel Bogdán László halála után is működik az úgynevezett Cserdi-modell, bár az összkép árnyaltabb annál, mint ami a néhai, karizmatikus polgármester médiaszereplései következtében a nyilvánosságban kialakult a falu túlnyomórészt cigány lakosságának integrációjáról – derült ki a kistelepülésen készített riportunkból.

 

A polgármester öngyilkosságát követően a világsajtó – köztük a brit The Economist – is beszámolt Bogdán munkásságáról, amelynek legismertebb elemei, hogy az egykori településvezető – aki maga is cigány származású – nemcsak munkát biztosított a helyi romáknak, hanem személyesen őrködött afelett, hogy a javarészt közmunkából élők beosszák a szerény jövedelmüket.

 

Például még a családok szemetesedényeit is ellenőrizte, s meg is feddte a cigarettára vagy éppen csokoládéra túl sokat költőket.

 

A település határában lovarda is található – Fotók: Teknős Miklós

Szótlan helyiek

A meglehetősen kicsiny faluba érkezve – a település gerincét a Fő utcán található, mindössze néhány száz méter hosszan elnyúló házsor adja, ahol a helyiek zöme lakik – az tűnt fel leginkább, hogy a lakosok nem szívesen nyilatkoznak arról, meg voltak-e elégedve Bogdán tevékenységével, illetve azzal, ahogy a polgármester halála óta változtak a dolgok. Ennek oka részben az lehet, hogy

 

a faluban láthatóan nagy a szegénység. Bár a házak többségükben rendezettek – ottjártunkkor több lakó is szorgosan tevékenykedett a kertjében –, az életkörülmények messze nem ideálisak.

 

Egy családanya a kerítés nélküli udvarukon éppen darabolta a fűtéshez szánt fatuskókat, amelyeket a rászorulók számára lerakott szociális farakásból kaptak. Mögötte

 

a házuk meglehetősen roggyant állapotú, az ablakok helyén műanyag fólia, a vakolat számos helyen leomlott, a régi cserepek közül is több hiányosan vagy csálén áll. Az épület körül savanyú szag terjeng. Számos ház van hasonló állapotban, és látszik, hogy a szegénységből tisztes életmóddal sem igazán lehet kitörni.

 

Az említett nő is dolgos háziasszonynak látszik, tiszta a ruhája, rendezett a külseje, s a favágás után a hivatalba tart ügyet intézni. Ám láthatóan nincs csevegős kedvében, és kérdésünkre, hogy a családjából másvalaki esetleg beszélne-e lapunknak arról, hogyan élik meg a mindennapokat, rövid konzultáció után nemleges választ hoz az épületben tartózkodóktól.

 

Déltájban eléggé kihaltnak tűnik a település, kevés ember tartózkodik kint, ami erős kontrasztban áll a falut kettészelő Fő utca meglepően nagy forgalmával. Pár percenként, néha még gyakrabban húz el egy-egy jármű a házak előtt, ráadásul a teherautók és a kamionok is nagy számban közlekednek arrafelé, állítólag a közelben lévő bányából szállítják a nyersanyagokat.

 

Bogdán László, a celebritás

A kertjükben tevő-vevő emberek szintén egykedvűek, többnyire mindennapi teendőikre hivatkozva utasítják vissza a beszélgetést. Egy nem cigány származású idős úr viszont közlékeny, amikor a falubeli életről mesél. Bár elismeri, hogy

 

viszonylag jó a közbiztonság – de csak viszonylag, hiszen mielőtt megépítette a kerítését, az udvarából ellopták a biciklijét, és az is feltűnő, hogy nem csak az ő kapuján figyelmeztet a „Harapós kutya” felirat

 

–, ám arra is tesz utalásokat, hogy erős kulturális különbségek vannak a roma és a nem roma lakosok között. Sokat sejtetően azt is mondja, hogy tanácsos jóban lenni a cigányokkal, már csak az utóbbiak számbeli fölénye miatt is. Bogdán Lászlót inkább celebritásnak tartotta, mint jó városvezetőnek. Erre példaként említette, hogy amikor néhány éve azt vetette a polgármester szemére, hogy ritkán látja a faluban, Bogdán állítólag csak annyit mondott, hogy nézze a tévében, mert ott többször felbukkan. Az egykor az útkezelőnél dolgozó férfi a sokat emlegetett zöldség- és gyümölcstermesztő programra is csak legyint. – Hiszen az már több éve véget ért.

 

Amióta elfogyott rá a támogatás, üresen, lepusztulva állnak a fóliasátrak

 

– panaszolja, s valóban: néhány száz méterrel arrébb a vázakról félig letépett fóliahalmazok és gyomtenger árulkodik a jó ideje parlagon heverő projektről. Beszámolója szerint leállt egy nagy uniós beruházás is: jó ideje elfogyott a pénz a falu szélén félkész állapotban lévő logisztikai fagyasztóházra is.

 

Az idős úr arra is felhívja a figyelmünket, hogy

 

míg a néhány magyar lakos jellemzően gazdálkodik a kertjében – ő például a veteményes mellett alma-, körte-, sőt banánfát is gondoz, amelyen nyaranta kis banánfürtök teremnek –, a cigányok rendszerint nem termesztenek semmit,

 

és a puszta, fűvel vagy sárral borított, gyümölcsfák nélküli kertekből viszonylag nagy biztonsággal meg lehet állapítani a lakók etnikumát.

 

A szép Szűz Mária-szobrot nagy becsben tartják a helyiek

A falu nem piál

Azt a nyugdíjas útfelügyelő is Bogdán László egyik fontos vezetői erényeként említette, hogy

 

az alkoholizmus nem jelent valódi problémát a településen, aminek egyik oka az, hogy a falu egyetlen vegyesboltjában – amely reggel 7-től 10-ig, illetve délután 3 és 7 óra között van nyitva egy ötórás „szieszta” közbeiktatásával – egyáltalán nem árulnak alkoholos italt.

 

Megjegyezte: azért aki egy kis szíverősítőre vágyik, az időnként pálinkázgathat az úgynevezett bögrecsárdában: a Fő utcáról egy rövid kaptatón közelíthető meg a szőlőhegy, ahol néhány falusi pálinkafőzéssel is foglalkozik.

 

Egy középkorú cigány nővel is beszédbe elegyedtünk, aki szerint a „pohár” inkább félig tele van, semmint félig üres.

A közmunkát tartja a legfontosabb tényezőnek abban, hogy élhető hely Cserdi, s úgy látja, a fiatalok többsége is ott maradna.

 

Bár néhányan másik településre – jellemzően szomszédos falvakba vagy városokba – nősülnek vagy mennek férjhez, sokan nem tervezik elhagyni a szülőfalujukat, ahogy az ő gyermekei között is van, aki Cserdiben képzeli el a jövőjét, és csak iskolába jár az egyik szomszédos településre. Mint mondta, normális esetben a fiatalok az ifjúsági házban kapcsolódhatnak ki, ahol például biliárdasztal is van, és a pandémia előtt más közösségi programokat is szerveztek az intézményben. Beszélgetésünk közepette az asszonysághoz érkezik az önkormányzat egyik dolgozója, aki kérdéseinkre kissé ingerülten utasítja vissza a választ. – Nem nyilatkozom, már meguntam, hogy számtalan újságíró keres minket, és mind ugyanazokról a dolgokról faggat. Nem olyan különleges a mi életünk – fogalmazott.

 

A rivaldafényt kerülő utód

Az új polgármester, Bogdán Gyula – aki az elhunyt településvezető öccse – láthatóan szintén kerülné a rivaldafényt, stábunkat még fotózni sem engedte a hivatalában, ahol egyébként több kérdésünkre is válaszolt. Egyebek mellett elmondta, hogy jelenleg harminc közmunkást – jellemzően nyolc általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezőket – foglalkoztatnak, akik olyan feladatokat látnak el, mint a szemétszedés, ároktisztítás vagy fűnyírás. Szavai szerint többeknek sikerült munkát találniuk a környező településeken is, így vannak, akik a kacsótai sajtgyárban vagy a szentlőrinci szociális otthonban dolgoznak.


Elmondása alapján a mintegy 380 fős faluban mindössze hat-hét cigány lakos mondható igazán hátrányos helyzetűnek, s az ő természetbeni megsegítésükre a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal működnek együtt.

 

– November elején tárgyaltunk a szervezet általános alelnökével, a diagnózisalapú felzárkózási roma stratégia miniszterelnöki biztosával, és Vecsei Miklósék közreműködésével a mezőgazdasági program is újraindul: a három-négy fóliányi zöldség és gyümölcs termesztésé­ben nagyjából negyven közmunkás fog segédkezni, akik az otthoni kerti munkákhoz is hasznos szakmai ismereteket szerezhetnek – közölte Bogdán Gyula. A már említett, félbemaradt logisztikai hűtőházzal kapcsolatban elmondta:

 

szeretnének forrásokat szerezni a tavaly nyáron megfeneklett beruházás folytatásához, és már tárgyalt az illetékes tárcával, emellett Nagy Csaba országgyűlési képviselő (Fidesz) arról biztosította, hogy a tavasz folyamán egyeztetnek az ügyben.

 

A tavaly októberi időközi választáson mandátumot szerzett polgármester bizakodó a település jövőjét illetően: megerősítette, hogy a fiatalok jól érzik magukat a faluban – elmondása szerint három-négy fiatal pár még babaváró hitelt is felvett –, és új lakók is folyamatosan költöznek a településre.

 

Nemkívánatos sátor

Érdekesség, hogy megjelent Cserdiben a magát az Apostoli Magyar Királyság kormányzójának aposztrofáló Borbély József is, aki azzal keltett feltűnést néhány éve, hogy ultimátumot adott a kormánynak a parlament feloszlatására, amikor 2016-ban – saját szavaival – „bevonult” Budapestre. A „kormányzó” és kísérete a bejelentést követően nagy csinnadrattával vonult végig a Kossuth teret környező utcákon, a rendőrség figyelmeztetésére azonban a „hangágyúkat” hamarosan kikapcsolták.

 

Cserdiben egy tábla hirdeti az „apostoli királyságot”, amely mellett Borbély egy cirkuszi sátorhoz hasonlatos, bizarr létesítményt is felhúzott.

 

Az utóbbin olvasható homályos magyarázat szerint a monstrum kulturális célokat hivatott szolgálni. Eközben a sátor üresen áll, a szomszédságban lévő házak lakói nem tudják mire vélni a tájidegen tákolmányt, a polgármester pedig arról számolt be, hogy a falu egyik legnagyobb „épületévé” avanzsált sátrat nem szívesen látják a faluban, ám egyelőre tehetetlenek, mivel jogi vitájuk van a „kormányzóval”.

 

https://magyarnemzet.hu/belfold/mitosz-volt-e-a-cserdi-csoda-9245717/



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2021 április   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • „Most senki nem tud adni egy darab kenyeret sem”

  • Rangos színészekkel vitt adományt a Jászságba az Országos Roma Civil Tanács

  • Túl az ötezredik család megsegítésén az Országos Roma Civil Tanács!

  • Mert megint itt tartunk: nem, nincs olyan, hogy cigánybűnözés

  • Ismét meggyalázták a roma holokauszt budapesti emlékművét



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt