HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Roma Pride 2017: “Felvonulás az Emberi Jogokért”

betűméret csökkentése betűméret növelése
2017 Október 01    Forrás: RomNet-Hidvégi-B. Attilagaléria megtekintése


Ez a cikk archív

Idén már ötödik alkalommal tartja a Roma Büszkeség Napja rendezvényét az Idetartozunk! Egyesület, amelynek keretében emléktáblát állítanak annak a Puczi Bélának, aki a Fekete március néven elhíresült 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!” felkiáltással sietett az erdélyi városban élő magyarok segítségre.

Hirdetmény

Setét Jenő, az Idetartozunk! Egyesület vezetője, roma polgárjogi aktivista emlékeztetett: öt évvel ezelőtt azzal a céllal hozták létre a Roma Büszkeség Napja rendezvényt, hogy azt a roma identitás, önbecsülés és méltóság ünnepévé tegyék. A rendezvény és sikerességét, és annak célját, társadalmi üzenetét is jól jellemzi, hogy évről-évre több szervezet csatlakozik az eseményhez, így idén már közel szár roma és nem roma szervezeti és települési közösség jelezte csatlakozását. A RomNet ebben az évben is csatlkozott a trsadalmi eseményhez.

 

Az ötödik, jubileumi roma büszkeség napi rendezvényt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglal dekrétum szellemiségében tartják. Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.. Az alapvető emberi jogok az a fundamentum, amelyre építkezünk, amelyről szilárdan hisszük, hogy minden embert, függetlenül bármilyen csoporthovatartozásától, megillet. 

 

 

Setét Jenő, azt mondta, megmozdulásukkal  kiállnak saját maguk és mindenki más emberi jogaiért, és emberi méltóságáért, amely az élet elengedhetetlen alapfeltétele. "Hisszük, hogy vállvetve, közösen kell fellépnünk a romák emberi jogai és méltósága, emancipációja érdekében, de minden más etnikai, vallási türelmetlenséggel szemben is, hogy olyan társadalmat kell építenünk, ahol senkit nem lehet megbélyegezni, kitaszítani, ahol nem a csoporthovatartozás, hanem az egyén az egyetlen mérce" - fogalmazott a főszervező.

 

Az idei, október 7-én 14 órakor a Blaha Lujza téren kezdődő Roma Büszkeség Napja a hagyományos felvonulás mellett, amely ez évben a Blaha Lujza tértől a Nyugati térig tart, abban lesz különleges, hogy a rendezvény végén emléktáblát avatnak annak a marosvásárhelyi hősnek, aki  a Fekete március néven elhíresült 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!” felkiáltással sietett az erdélyi városban élő magyarok segítségre. 

 

Képtalálat a következőre: „roma büszkeség napja”

(Setét Jenő beszédet mond)

 

Az Idetartozunk Egyesület azért a Nyugati téren állítja fel az emléktáblát, amelynek költségeit a Roma Sajtóközponttal közösen közadakozásból teremtették elő, mert Puczi Béla élete utolsó időszakában a vasúti pályaudvaron és környékén élt hajléktalanként. 

 

Kapcsolódó kép

(Roma Büszkeség Napja-Felvonulás Bdapesten) 

 

Puczi Béla egyike volt annak a hat embernek - hárman közülük romák -, akiket a 27 évvel ezelőtti marosvásárhelyi összecsapások - melyeknek 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sérültje volt - után őrizetbe vettek a román hatóságok. Puczi Bélát kilenc hónapi előzetes letartóztatás után, utcai huliganizmus vádjával több mint másfél év börtönbüntetésre ítélték. Nemzetközi szervezetek és az RMDSZ nyomására azonban az ítélet végrehajtásáig feltételes szabadlábra helyezték. 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sérültje volt. 

 

Puczi azonban a börtöntől és a megtorlástól félve Magyarországra menekült abban reményben, hogy itt befogadják, "hiszen magyar", de csak majd tíz év után kapott politikai menekült státuszt. Ez idő alatt megjárta a bicskei menekülttábort és a magyar menekültügyi hivatalnokok irodáit, majd Franciaországban élt évekig a kriminalitás határát súroló, olykor átlépő magyarországi és romániai magyarokkal, románokkal, cigányokkal a vasútállomásokon, a lakókocsikból álló Párizs környéki roma karaván-telepek egyikén.

 

Képtalálat a következőre: „puczi béla marosvásárhelyi”


Amikor Párizsból visszajött Magyarországra bujkálnia kellett a rendőrök elől, amit annyira tökélyre vitt, hogy egy igazoltatás során le kellett buknia ahhoz, hogy egyáltalán megtudja: már egy éve megkapta a politikai menedékjogot Magyarországon. Sorsa viszont soha nem rendeződött: Puczi Béla majd húsz év küzdelem, keserűség és magány után egy Magyarországgal és a saját magyarságával kapcsolatban hitt mítosszal a háta mögött 2009-ben halt meg Budapesten: nyomorban, betegen, munka és hajlék nélkül.


Majd húsz éves szenvedéstörténete alatt egy évig a Roma Sajtóközpont (RSK) akkori lakás-irodájának egyik szobájában lakott, az RSK munkatársai ekkor készítettek vele egy több mint húsz órás interjút, és ez alapján egy könyvet, mely többek közt az ő és a romák szemszögéből meséli el a marosvásárhelyi három véres nap történetét és következményeit. "Hatunk közül az egyikünket addig verték, amíg belehalt" – emlékeztetett mindig Puczi a hat elítélt elszenvedett borzalmaira.


A marosvásárhelyi véres események 20. évfordulója alkalmából  Budapesten a Terror Háza Múzeumban 2010. március 11-én tartottak megemlékezést. Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának akkori elnöke a rendezvényen mondott beszédében úgy fogalmazott: a mindenkori magyar kormánynak anyagi és erkölcsi kárpótlást kell nyújtania az 1990-ben Marosvásárhelyen elkövetett magyarellenes pogrom áldozatainak, bebörtönözötteinek vagy hozzátartozóiknak, akik között a magyarokért kiálló cigányok is voltak.  A Terror Háza Múzeum és a Polgári Kultúráért Alapítvány közös rendezvényén a most miniszeri tisztséget betöltő fideszes politikus megjegyezte, 1990-ben nem először fordult elő, hogy a magyarok segítségére sietett egy másik kisebbség, amelynek tagjait meghurcolták, mert segítettek a magyaroknak az ellenük indított pogrommal szemben. Mint mondta, a magyar állam a pogrom áldozataival szemben az őket megillető kárpótlással még mindig adós, pedig az a leghelyesebb, "ha a mi sorsunkat mi magunk intézzük".

 

Képtalálat a következőre: „puczi béla marosvásárhelyi”

(Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke Petőfi Emléklap a Helytállásért elismerést ad át Lőrinczi Józsefnek. Fotó: MTI) 


A Terror Házában tartott rendezvényen felolvasták Bajnai Gordon akkori miniszterelnök levelét is, melyben a kormányfő nemzeti és személyes tragédiának nevezte a Marosvásárhelyen 1990. március 19-20-án történt magyarellenes pogromot. Levelében azt írta, sokan életükkel vagy szabadságukkal fizettek a nemzeti önrendelkezés és a kisebbségi magyar nyelven való oktatás melletti kiállásukért. Marosvásárhelyen alapvető emberi jogokat ért brutális támadás, de minden csepp vér a szabadságot erősítette Erdélyben - mutatott rá Bajnai Gordon.

 

A magyarok mellett kiálló cigányok közül a Petőfi emléklap a helytállásért nevű elismeréseket Balog Zoltán adta át. Lőrinczi József kőműves, Sütő József vállalati alkalmazott, Szilágyi József asztalos személyesen vette át a díjat, míg Puczi Bélának, Szilveszteri Kis Péternek és Tóth Árpádnak posztumusz ítélték oda az elismerést.

 

Fekete Március

Az 1989. decemberi forradalom után Romániában egyre erősödött a román nacionalizmus. Az új vezetés nem mutatott hajlandóságot arra, hogy érvényesítse a nemzeti kisebbségektől a kommunista diktatúra idején megtagadott jogokat, sőt az országot irányító Nemzeti Megmentési Front Tanácsának (NMFT) elnöke, Ion Iliescu februárban már nyíltan a magyar szeparatizmus veszélyéről beszélt. Egyre több magyarellenes szervezet alakult, amelyek azzal vádolták a magyarságot, hogy Erdély Magyarországhoz csatolására törekszik. Válaszul 1990. február elején az erdélyi magyarság csendes tömegdemonstrációkat szervezett, a legnagyobb, marosvásárhelyi eseményre több mint százezren gyűltek össze. Székelyföld fővárosában 1977-ben még kétharmados többséget alkottak a magyarok, de arányuk a Ceausescu-féle betelepítési politika révén 1985-re már 50 százalékra csökkent.

 

(Arhív fotók a Fekete márciusról)

 

Az eseményt az váltotta ki, hogy a magyarság tüntetett az anyanyelvi oktatás megteremtésért, amire válaszul a Vatra Românească soviniszta román szervezet a román kormányerők és a titkosszolgálat  támogatásával görgényi román parasztokat heccelt fel, és szervezetten, buszokkal szállított környékbeli románokat Marosvásárhelyre, akik feldúlták a város központját, majd rátámadtak a mindaddig békésen tiltakozó magyarokra. Az akkori román hatalom azt hitette el aromán parasztokkal, hogy Erdély ki akar szakadni Romániából, és ezért ostromoltatták meg velük a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség székházát, ahol mindössze 79 magyar tartózkodott a padláson. A románok szétzúztak mindent, amit ott találtak, majd tárgyalások után szabad elvonulást ígértek a magyaroknak. Ezt nem tartották be, Sütő András írót ekkor verték meg úgy, hogy elvesztette fél szeme világát A több napig tartó zavargásoknak március 21-re lett vége, amikor is a környező településekről megérkezett magyar erősítés kiverve a beszállított románokat a városból, majd ezt követően a román hadsereg helyreállította a rendet.

 

Kapcsolódó kép

 

Az 1990. március 19-én és 20-án, a marosvásárhelyi pogromba kialakult harcoknak 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sérültje volt. 

 

Képtalálat a következőre: „marosvásárhelyi pogrom”


A történteknek nagy visszhangja volt mind a romániai és magyar, mind pedig más külföldi sajtóban. Ma is vita tárgya, hogy mi robbantotta ki a halálos áldozatokat is követelő, Sütő András írót fél szemére megvakító, a várost csatatérré változtató magyar-román véres konfliktust. A román kormányzat és a nyugati média szerepe sem tisztázott még. Valószínűleg az eseményeket az egykori Securitate emberei provokálták ki felsőbb utasításra, hogy igazolják az egy héttel később létrehozott Román Hírszerző Szolgálat létjogosultságát, valamint eltereljék a valós gondokról a közvélemény figyelmét.

 

Hidvégi-B. Attila 

 

Képtalálat a következőre: „marosvásárhelyi pogrom sütő andrás”

 

Képtalálat a következőre: „marosvásárhelyi pogrom sütő andrás”

 

Kapcsolódó kép



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2018 Július   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Felzárkóztatás egyenlő szegregáció

  • Szeretne „csak” rendes tudós lenni, de az elnyomás nem engedi

  • Nógrádi cigányzenészekkel ünnepelt Farkas Flórián

  • Balog: nem döntöttük el, hogy a határon túli magyar cigányok tehertétel vagy erőforrás

  • "Balog Zoltán kérjen bocsánatot a cigányságtól!"



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt