HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Lesz-e roma polgármestere a jobbikos Devecsernek?

betűméret csökkentése betűméret növelése
2017 Szeptember 28    Forrás: RomNet-Hidvégi-B. Attilagaléria megtekintése


Ez a cikk archív

A személyeskedő, politikai belharcok és botrányok miatt megosztottá vált Devecserben a cigányság lehet a mérleg nyelve az október 15-i időközi helyhatósági választásokon, de kérdés, hogy a romák a saját érdekeiket tartják-e majd szem előtt, megszavazva a Veszprém megyei kisvárosban évtizedek óta dolgozó roma polgármester-jelöltet, vagy a kormánypárt mögül kihátrált fideszes jelöltekre, vagy a falu roma lakossága ellen erőszakba torkollott demonstrációt szervező eddigi jobbikos aspiránsra és korábbi szövetségeseire, párttársaikra szavaznak-e? A városvezetésért összesen hatan indulnak, és mindannyian a cigányok szavazatára számítanak. Kozák János polgármester-jelölt a RomNet-nek nyilatkozva azt mondta, az időközi választás az egész ország társadalmi kórképe lehet, és a cigányság most bizonyíthatja, hogy bele tud és akar is szólni saját sorsa alakulásába. Hidvégi-B. Attila írása.

Hirdetmény

A híres/hírhedt veszprémi kisváros

A mintegy 4300 fős Veszprém megyei Devecser éppen hét évvel ezelőtt került leginkább a figyelem központjába, amikor az ajkai vörösiszaptározó gátja átszakadt, és elöntötte a kisváros egy részét, valamint a szomszédos Kolontárt és Somlóvásárhelyt. Halottak, megsemmisült házak, fájó emlékek, kilátástalannak tűnő jövő előtt álltak azok az emberek, akik alig egy óra leforgása alatt egy élet munkájával megszerzett javaikat elveszítették. A 2010-es helyhatósági választások másnapján bekövetkezett szerencsétlenségnek tíz halálos áldozata volt, és Devecserben 225, Kolontáron 34, Somlóvásárhelyen pedig két ingatlan vált lakhatatlanná. A pusztítás okozta veszteség több tízmilliárd forintra rúgott, a lebontott házak és az ingóságokban keletkezett károk miatt mintegy négyszáz igényt nyújtottak be a helyiek. A 2010. október 4-én kora délután bekövetkezett ipari katasztrófa után az egész ország, de a világ számos nemzete is, a bajba került települések megsegítésére sietett. Jelentős összeggel, egymillió dollárral járult hozzá a helyreállítási munkálatokhoz a kormányzati propaganda szemében ma már legfőbb ellenségnek kikiáltott magyar származású amerikai üzletember, Soros György az alapítványán keresztül. Több millió forintot adott a kolontáriaknak a ma már kormánybiztosi pozíciót betöltő, legbefolyásosabb kormánybaráttá vált, kaszinó-, és médiabirodalmat kiépített szintén amerikai magyar, Andy Vajna is. A bajba jutott embereken önkéntesek százai segítettek, és Mága Zoltán hegedűművész is ruhaadományokkal, élelmiszerrel próbált segíteni, valamint közel ötven darab LCD és Plasma Tv-t osztott szét az ingóságaikat elvesztett lakosok között.

 

Képtalálat a következőre: „devecser vörösiszap”  

 (A vörösiszap mindent elvitt)

 

A vörösiszap-katasztrófa károsultjainak támogatására létrehozott Magyar Kármentő Alapba (MKA) összesen 2.269.474.000, azaz kétmilliárd-kétszázhatvankilencmillió-négyszázhetvennégyezer forintot utaltak magánszemélyek és hazai, nemzetközi szervezetek. A hivatalos adatok szerint a 2,26 milliárd forintból 1,6 milliárd forint jutott Devecsernek, 411 millió Kolontárnak és 213 millió Somlóvásárhelynek. A vörösiszap-katasztrófa a hét év távlatból azért érdekes, mert Devecserben a szerencsétlenség miatt kapott állami támogatások és egyéb adományok, kormányzati segítségek miatt forrnak az indulatok ma is. A várost vezető politikusok egymást vádolják és rágalmazzák azzal, hogy a támogatási összegeket nem megfelelő módon és célra használták fel, és a feszültség a lakosságra is kihat. A devecseriek és a kolontáriak sem nézték jó szemmel, hogy a főként magánemberek által összeadott sok száz millió forintból nem kézzel fogható, konkrét segítséget adtak a károsultaknak, hanem parkot, tanösvényt hoztak létre, és a pénzt főként a települések önkormányzati ingatlanjainak felújítására fordították.

 

Politikai átfedések

Hogy megértsük a várost és környékét övező politikai helyzetet, érdemes tudni, hogy az ajkai körzetben a 2010-es tavaszi országgyűlési választásokon a térség országgyűlési képviselője, Ferenczi Gábor jobbikos politikus lett, míg ősszel, október 3-án Devecser polgármesteri posztját a Fidesz színeiben mandátumot kapott Toldi Tamás tölthette be, leváltva a korábbi, 2002-től városvezetőként dolgozó szocialista támogatottságú független Holczinger Lászlót. Mivel a 2014-es választásokon nem kapott mandátumot Ferenczi Gábor, az Ajkán élő fiatal jobbikos politikus az őszi választásokon elindult a devecseri polgármesteri posztért, és kihasználva a Fidesz iránti bizalomvesztést, a baloldal érdektelenségét, a vörösiszap-katasztrófa miatti megosztottságot, valamint a 2012-es cigányok elleni hangulatkeltéséből fakadó országos ismertségét, 54,2 százalékos többséggel le is győzte az addigi fideszes polgármestert, Toldi Tamást. Bár a devecseri lakosság a helyhatósági választások során nem igazán aktivizálta magát: a névjegyzékben szereplő 3726 szavazóképes állampolgárból 1990-en mentek el voksolni, és a jobbikos jelölt 1051, míg az addigi fideszes polgármester 888 szavazatot kapott. A jobbik a hét fős városi képviselőtestületben 3 képviselői mandátumot kapott, a Fidesz kettőt, a korábbi polgármester az ismét függetlenként indult Holczinger László is bejutott a testületbe, de a polgármester szavazatával a Jobbik többséget tudott szerezni. 

 

Képtalálat a következőre: „devecser képviselőtestület”

(A jobbikos városvezetők a radikális párt vezérével)

 

A 2014-es önkormányzati választásokon mandátumot kapott jobbikos képviselőkkel Ferenczi Gábor polgármesternek rövid időn belül nézeteltérései adódtak: egymást vádolták azzal, hogy egyéni érdekeiket helyezik előtérbe a közösség érdekeivel szemben. Hamar kiderült, hogy a jobbikos városi képviselők képtelenek együtt dolgozni a szintén jobbikos polgármesterrel. Rendszeresek lettek a viták, és a testületi ülések döntésképtelensége miatt több alkalommal is félbeszakadt a testületi ülés. A vitába beszálltak a fideszes képviselők, valamint a korábbi szocialista támogatottságú polgármester is, aki ebben a ciklusban a gazdasági bizottságot vezette. Miután az egyik fideszes képviselő, Boldizsár Zsolt lemondott, Kovács László korábbi fideszes alpolgármester ismét bekerült a testületbe. A heves viták és nézeteltérések továbbra sem maradtak el. Az egyik testületi ülés vitája például odáig fajult, hogy 2015 novemberében titkos szavazással visszahívták Kozma György jobbikos alpolgármestert. Ezt követően egy éven át nem sikerült új alpolgármestert választani a közigazgatási bírságok kiszabásának ellenére sem, ezért 2016 januárjában a megyei kormánymegbízottnak kellett kineveznie a posztra egy képviselőt. A megyei kormányhivatal pedig a Kovács László korábbi fideszes alpolgármestert jelölte ki. Közben két képviselő is kilépett a Jobbikból, így a polgármesternek elolvadt a többsége.

 

Képtalálat a következőre: „devecser képviselőtestület”

(A devecseri képviselőtestület, itt még egységben)

 

A helyzet az azóta eltelt egy-másfél évben sem javult a városvezetés között. Sajtóbeszámolók szerint minden testületi ülésen előjött egy-egy feloldhatatlannak tűnő ellentét, vagy vita. A helyi lomis piac üzemeltetése, majd a csarnoképítő Timber Metal Kft. elszámolása ügyében szinte trágárkodásba torkolltak a testületi ülések és felvetették a képviselők a feloszlatás lehetőségét. A korábbi alpolgármester, most jobbikos képviselő Kozma György által kötött szerződések ügyében az Adóhatóság is vizsgálatot indított. A június 28-ai testületi ülésen egy újabb vitás napirendi pontnál Ferenczi Gábor polgármester indítványozta, hogy a képviselőtestület oszlassa fel önmagát, és azt a testület 4:2 arányban meg is szavazta.

 

A választási bizottság pedig 2017. október 15-re tűzte ki az időközi önkormányzati választás időpontját.

 

A jelöltek

Az időközi helyhatósági választásokon minden eddiginél többen, hatan indulnak a polgármesteri székért. A Jobbik színeiben újra indul a most 40 éves Ferenczi Gábor; a radikális pártból kilépett, korábban alpolgármesterré is választott Kozma György István független jelöltként; a Fidesz-KDNP színeiben mandátumot kapott jelenlegi alpolgármester, Kovács László szintén független jelöltként méretteti meg magát. Devecser polgármestere szeretne lenni továbbá a Magyar Munkáspárt jelöltjeként Nagy Sándor; a független jelölt Somogyi Márta, valamint a szintén függetlenként Induló országosan is ismert cigány politikus, Kozák János.

 

A megszerezhető hat egyéni listás képviselői mandátumért 19 jelölt indul: a Jobbik kettő, az MSZP, a Magyar Munkáspárt és a Demokratikus Koalíció egy-egy jelöltet indít, míg a többi 14 jelölt függetlenként méretteti meg magát. Somogyi Márta és Ferenczi Gábor kivételével a többi polgármester-jelölt a képviselői mandátumért is ringbe száll.

 

 

A polgármesteri posztra a helyi választási bizottság döntése alapján 111 érvényes választópolgári ajánlásra volt szükség, míg az egyéni képviselőjelöltséghez 37 érvényes ajánlás kellett a nyilvántartásba vételhez. Az ajkai lakcímével nyilvántartásba vett Ferenczi Gábor polgármester-jelölt által leadott 119 ajánlásából 112 volt érvényes. A devecseri Somogyi Márta, a szintén devecseri, korábbi jobbikos Kozma György és a fideszes-független Kovács László, valamint a Magyar Munkáspárt jelöltjeként induló, Szobon élő Nagy Sándor is leadta szeptember 11-ig a szükséges számú ajánlást.

 

A legtöbb ajánlást, összesen 147-et a korábban Pápán élt, de most Kup települési lakcímével nyilvántartásba vett Kozák János adta le, aki a város határában, Meggyeserdőn üzemeltette az ország legnagyobb használt-cikk kereskedését, az úgynevezett Lomi-piacot. Kozák János korábban több ciklusban is képviselője, alelnöke volt az Országos Cigány Önkormányzatnak, 2007-ben elnökké is választották de az Országos Választási Bizottság érvénytelennek tekintette az akkor hozott döntést.

 

Képtalálat a következőre: „kozák jános elnök választás cigány”

(Kozák Jánost az Országos Cigány Önkormányzat elnökévé választották 2007 márciusában, de Farkas Flórián tiltakozása miatt, a közigazgatási hivatal új választást rendelt el. )

 

A jelenleg alpolgármesteri posztot betöltő Kovács László 2014-ben a Fidesz-KDNP jelöltjeként indult a választáson, és a párt színeiben került később a városi testületbe, de az időközi választáson már nem vállalta fel a kormánypárti színeket, ezért függetlenként méretteti meg magát. Ennek oka bizonyára az, hogy sem a kormánypártnak sem a kormánynak nem tenne jót a jövő évi választások kampányidőszakában, ha a Jobbik jelölje, vagy más párt színeiben, vagy a független jelöltként indulók győznék le. Ha nem nyerné el a pozíciót, a sajtóban hetekig beszélnének a Fidesz „bukásáról”, és ez országos szinten is befolyásolná a kormánypárt körüli közbeszédet, a politikai helyzet formálódását.

 

A cigánykártyások

Devecser, az egykori mezőváros, későbbi nagyközség éppen 20 évvel ezelőtt, 1997-ben kapott városi rangot. Az akkori polgármester, Jokesz István vette át a város kulcsát, Göncz Árpád néhai köztársasági elnöktől.

 

A Veszprém megyei kisváros időközi önkormányzati választása kiváltképpen azért érdekes, mert a polgármester-jelöltek főként a roma szavazatokra számítanak. A legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok szerint Devecser lakossága 4441 fő volt, ebből 2152 férfi és 2289 nő. A hat ével ezelőtti adatok szerint 701 fő volt kiskorú, 14 éven aluli, 1434 fő a 19-39 éves korosztályhoz, 1271 fő a 40-59 éves korcsoporthoz tartozott. A 60-69 év közötti emberek száma 491, míg a 70 év fölöttiek száma 544 fő volt. A 2014. október 12-én tartott választások adatai szerint Devecserben a választói névjegyzékben 3726 választópolgár szerepelt.

 

Egy, a közelmúltban készült esélyegyenlőségi felmérés szerint Devecser lakosságának mintegy 40 százaléka a roma kisebbséghez tartozik, de a 2011-es népszámlálási adatok szerint 550 devecseri vallotta magát a roma kisebbséghez tartozónak.

 

Devecserben másfél-két évtizede működik a lomizás. A főként Ausztriából, Németországból, Hollandiából és más nyugati országokból összegyűjtött használt cikkeket kezdetben a házak udvarain árulták. A kereskedésből mintegy 200, főként roma család élt. A településen tapasztalható nagy számú gépjárműforgalom, az ország különböző részeiről érkezett vásárlók által hátrahagyott szemét, a parkolási probléma, valamint a kereskedésért nem fizetett adóhiány miatt Holczinger László, aki már 2002-től volt Devecser polgármestere, 2007-ben megelégelte a lomisokat, és egy testületi ülésen azt mondta, nem akar "Kalányos Plázát" a településén. Az akkori polgármester, aki most képviselő a városi testületben, és újra indul a posztért, 2007 őszén rendeletet hozott "a piacról és vásárokról" (26/2007.IX.01. rendelet) hogy "Devecser Város belterületén használtcikket árusítani csak működési engedéllyel lehet". A rendelet 2008. január elsején lépett hatályba. 

 

A helyi szabályozás ellen a lomisok és érdekképviseletüket akkor ellátó Kozák János tüntetést is szervezett, majd egy petíciót adtak át a polgármesternek. Végül megállapodás születtet, hogy Devecser külterületén, Meggyeserdőn, egy volt katonai laktanya területén kialakítják a használtcikk-piacot. A terület üzemeltetésére Kozák János, a Magyarországi Cigányok Független Érdekvédelmi Szövetségének (Macifész) elnökének, és fia, ifjabb Kozák János, a Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat akkori elnökének tulajdonában lévő Aranyfregatt Kft. kötött bérleti szerződést a devecseri önkormányzattal. A volt laktanya 3,5 hektáros területéért a cég havonta 700 ezer forint bérleti díjat fizetett, a lomisok pedig közvetlenül a kft-nek fizettek bérleti díjat az árusítóhelyekért. Kozák János vállalta, hogy egy irodát nyit a piac területén, ahol segítenek a kereskedőknek az adóbevallásuk elkésztésében, valamint azt is, hogy bevezetik a vezetékes vizet a területre, és komfortosítják az épületeket.

 

Képtalálat a következőre: „kozák jános macifész”

(Kozák János)

 

Idővel a kereskedésből élő romák is megbékéltek a megváltozott helyzettel, betartották a helyi rendeletet. Két évvel később már csak néhány családi ház udvarán voltak használt cikkek, raktározás céljából, de aki „üzletet” nyitott, az is megfelelő engedélyekkel rendelkezett. Az önkormányzat azóta szerződést bontott a céggel, és a Herend Önkéntes Tűzoltó, Polgárvédelmi és Speciális Mentő Egyesületnek adta át az üzemeltetés jogát.

 

A vörösiszap-katasztrófa a devecseri lomisokat is hátrányosan érintette. Hosszú hetekig nem lehetett megközelíteni a városon keresztül a piacot, a vevők elmaradoztak, mert tartottak a lúgos anyag egészségkárosító hatásától. Az udvarokon tárolt használt tárgyakat pedig nem lehetett értékesíteni az azokra rászállt vörös por miatt. Sok család, amely lomizásból élt, épp azon a részen lakott, amelyet a vörösiszap letarolt, így nekik mindenük odalett.  Mivel ezeknek a tárgyaknak hivatalosan nem volt értékük, kártérítésben, kármentésben sem szerepeltethették.

 

Kozák János fiával együtt az ipari katasztrófa bekövetkezte után három hónapig napi 18 órában dolgozott a kárenyhítésben. Munkagépekkel, kézi erővel és emberekkel segédkezett a takarításban, a vörös sár eltakarításában. Utcákról, közintézmények, magánházak udvarairól gyűjtötték a vörösiszapot, de a bontásra ítélt házak eltakarításánál is segédkeztek, közben a Macifész nevű szerveztükön keresztül ruhaneműket, élelmet és ivóvizet gyűjtöttek és osztottak az embereknek.

 

A lomisok elleni cigánykártyát másodszorra a már jobbikos országgyűlési képviselői mandátummal rendelkező ajkai Ferenczi Gábor húzta elő. A vörösiszap-katasztrófa okait kiváltó vizsgálóbizottság tagjaként négy hónappal az iszapömlés után, 2011 február elején sajtótájékoztatót tartott, ahol a Magyar Kármentő Alapba addig befolyt közel kétmilliárd forint felhasználási szándékát bírálta. A jobbikos politikus, aki később Devecserben polgármester lett, úgy fogalmazott: minden egészséges gondolkodású ember képzeletét meghaladja, hogy az emberek által összegyűjtött pénzt többek között egy roma kulturális központ felépítésére és más településfejlesztésre akarják fordítani.

 

Képtalálat a következőre: „devecser használtcikk piac”

(A lomi piac)

 

Ferenczi Gábor a jobbikos sajtó akkori beszámolója szerint azt mondta: „a helyi roma lakosság - akik egyébként vajmi keveset tettek hozzá az ország, és a helyi közösség épüléséhez, s több esetben vissza is éltek az adományokkal - méltánytalanul jól jár a kártérítési összegekkel, amelyek sérült ingatlanjaik valós piaci értékének sokszor többszörösét teszik ki.  Azon túl, hogy a cigány károsultak igazságtalanul magas arányban részesültek a területre érkező adományokból - most közvetetten megkapják a Kármentő Alapba érkező adományok aránytalanul nagy részét is. Így már érthető, hogy a helyi romák miért nevezik aranyiszapnak az október 4-ei katasztrófa során a területet elöntő mérgező, maró anyagot”.

 

A cigánysággal szembeni hangulatkeltésből építkezett radikális párt Veszprém megyei politikusa másfél évvel később ismét előhúzta a cigánykártyát. Ferenczi Gábor megszervezte a Magyar Gárda, a Betyársereg, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és más félkatonai szervezetek felvonulását Devecserben, jó egy évvel a gyöngyöspatai események után. A cigánybűnözésről és a halálbüntetés visszaállításáról skandáló devecseri felvonuláson legalább ezer egyenruhába öltözött szélsőséges menetelt, akik roma családok házait is megdobálták betondarabokkal. Az egyik betondarabbal a főszervező Ferenczit is fejen dobták, és mindezt egy ideig úgy próbálták beállítani, mintha a cigányok dobták volna meg a jobbikos politikust, de az ATV felvételeiből egyértelműen bebizonyosodott, hogy állítása valótlan. A radikális tüntetésen beszédek is elhangzottak, és ezek során az egyik szónok a cigányokat többek között „genetikailag kódolt hulladéknak” nevezte.

 

Képtalálat a következőre: „devecser ferenczi gábor megdobták”

(Ferenczi, akit az egyik szimpatizánsuk dobta fejbe, nem a cigányok)

 

A rendbontásba torkollott devecseri felvonulást a rendőrség tétlenül nézte, nem avatkozott közbe sem a kordontáskor, sem a kődobáláskor. A kisvárosban, és az akkoriban történt rendőri tétlenség miatt Setét Jenő, az Idetartozunk szervezet vezetője demonstrációt tartott a Belügyminisztérium épülete előtt, és petíciót is átadott a tárca képviselőjének. A dokumentum átadása előtt a polgárjogi aktivista újságíróknak azt mondta: a szólásszabadság nem egyenlő rasszista és fenyegető rigmusok skandálásával, a verbális és fizikai terrorizálással, a tüntetéshez való jog pedig mások otthonának megostromlásával, a fenyegető, garázda magatartással. Hozzátette: a kormányzó pártoknak és a demokratikus ellenzéknek "politikai kordont kell vonnia" a Jobbik köré, amely a kisebbségellenességre építve próbálja erősíteni táborát. A Pintér Sándor belügyminiszternek címzett petícióban, amelyet Kertész Lóránt, a tárca romaügyi referense vett át, azt írták: "a Jobbik és segédcsapatai, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Gárda, a törvényen kívüliségét és tagjai büntetett előéletét hirdető Betyársereg újra megszállta a magyarországi települések utcáit, újra célba vette a cigány embereket és közösségeket". Az aláírók az ellen is tiltakoznak, hogy a kollektív bűnösség elvére hivatkozva a cigány emberek által lakott területeket, utcákat a szélsőjobb "háborús övezetekké változtassa", és bármilyen szerveződés "elbitorolja" a rendfenntartás kizárólagos rendőri feladatát.

 

Képtalálat a következőre: „setét jenő petíció”

(Setét Jenő a petíció átadásakor)

 

Az elmaradt rendőri intézkedés ellen Dömötör Norbert és Király Alfréd devecseri lakosok nevében a Magyar Helsinki Bizottság nyújtott be panaszt, mert véleményük szerint a rendőrség nem védte meg az ott élőket, de a Kúria végül úgy döntött, a rendőrség helyesen járt el, amikor nem avatkoztak be az eszkalálódó eseményekbe.  Az eljárás során a rendőrség képviselői azzal érveltek, hogy azért nem oszlattak, mert az súlyosabb következményekkel járhatott volna, mint amekkora sérelmeket a romák elszenvedtek. A Kúria rendőrséget felmentő ítélete miatt a Helsinki Bizottság a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Az ügyben idén, 2017 augusztus elején született ítélet, és a magyar államnak a két panaszos részére 150-150 ezer forintot kellett megfizetnie a korábban jogerősen elvesztett perköltségük jóvátételeként. A strasbourgi bíróság által megítélt összeget a Fláre Beás Kulturális Egyesületnk, és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Devecseri Biztos Kezdet Gyerekháznak utaltatták át.

 

Betyársereg Devecserben

(A Betyársereg és társszerveik Devecserben, a cigányság elleni felvonuláson)

 

Ferenczi Gábor a Magyar Narancsnak a közelmúltban nyilatkozva elismerte, hogy a helyi roma lakosság „nehezményezte a 2012-es felvonulást”, de most abban bízik, hogy a devecseri romák is látják, mennyire „korrekt”, így az időközi választáson polgármesterként rá fognak szavazni a cigányok is. Habár a feloszlatást kezdeményező jobbikos polgármester mellett egyetlen képviselő maradt, Ferenczi Gábor bízik benne, hogy októberben egy hozzá lojális csapat élén ül vissza a polgármesteri székbe.

 

Ferenczi Gábor több szempontból is „túlélő”: a politikai karrierjét az sem törte ketté, hogy akkori jobbikos országgyűlési képviselőként 2013. május 21-én reggel Ajkán autójával elsodort egy 93 éves asszonyt, aki a baleset következtében életét vesztette. Ferenczi Gábor országgyűlési képviselői mandátumát 2013 októberében halálos közúti baleset gondatlan okozása gyanúja miatt felfüggesztették. 2015. szeptember 30-án az Ajkai Járásbíróság egy év, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte és három évre eltiltották a közúti járművezetéstől, de az ítélet nem jogerős. 2014-en mindezek ellenére polgármesteré választák, és a megyei közgyűlésbe is bekerült.

 

Képtalálat a következőre: „ferenczi gábor jobbik”

(A Gáborok: Ferenczi és Vona)

 

A devecseri választásra időközben a Fidesz is ráerősített: Toldi Tamás korábbi polgármester ugyan visszavonult, ám Kovács László egykori alpolgármester ismét aktív, az ő meghívására járt nemrég Devecserben Kovács Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője, és ha már ott volt, több száz milliós sikeres pályázatról értesítette a helyieket. A képviselő-testület feloszlatása után három nappal pedig kiderült, a kormány hetvenmillió forintot oszt szét azon vörös­iszap-károsultak között, akik jogerősen pert nyertek a felszámolás alatt álló Mal Zrt. ellen. Mivel a felszámoláskor a kielégítési sorrend szerint a magánszemélyek csak a nagy hitelezők után következnek, ők az állami beavatkozás nélkül talán sosem jutnának kártérítéshez.

 

Az új irányt kereső aspiráns

Kozák János hiába gyűjtötte össze a legtöbb ajánlást, úgy érzi, a romák amnéziások, és most még nem akarnak tudomást venni arról, hogy ők is felelősek saját sorsuk alakulásáért. A RomNet-nek nyilatkozva azt mondta, eddig is minden segítséget megadott a helyi romáknak, ott volt, amikor szükség volt a jelenlétre, így a radikális felvonuláskor is utolsó emberig kiállt a megtámadottak mellett. Több mint két évtizedes roma politikai múltjával úgy véli, az országos és megyei szervezetek irányításában szerzett tapasztalatával a város vezetését is el tudná látni, és végre az elesettek, a hátrányban élők, a hangjukat hallatni nem tudó emberek is valós képviseletet kaphatnának.

 

Kozák János.

 

A roma politikus a RomNet-nek azt mondta, a devecseri időközi választás egy kórkép lehet a mai magyar társadalomról, főként a cigányság szempontjából, hogy továbbra is hisznek-e az üres ígéreteknek, vagy meghajolnak a félelemnek, a fizikai és verbális elnyomásnak. Hozzátette: ellent kell tudni állni a zsarolásnak, a megfélemlítésnek, az üres ígéreteknek, a mézes-mázas szavaknak, mert például közmunkaprogram más polgármestersége alatt is lesz, az iskolába ugyanúgy járatni kell majd a gyereket, és a boltban ugyanúgy fizetni kell majd a kenyérért.  Kozák János úgy fogalmazott: Devecser jó iskolapélda arra, hogy a cigányellenesség erőszakba torkollhat, és a hatóságok, a politika nem mindig nyújt segítséget, így nem marad más, mint az öntudatra ébredés, a bátor kiállás, és szembenézés, a tenni akarás. A polgármester-jelölt ugyanakkor a mostani választást arra is jó példalehetőségnek tartja, hogy a romák végre az egész ország számára megmutassák akaraterejüket, hogy tudnak, akarnak és képesek felelős döntések meghozatalára, beleszólva ezzel is saját sorsuk, jövőjük alakulásába. Ugyanakkor a nem romák is ugyanúgy bizalmat szavazhatnak olyan embernek, aki hitelesen képviselhetné az egész város érdekét, példát mutatva egész Magyarországnak abban is, hogy nem az előítéletesség alapján hozzák meg döntéseiket – fűzte hozzá.

 

Október 15-én 19 óra után kiderül, a devecseriek mennyire váltak öntudatos állampolgárokká.

 

Hidvégi-B. Attila



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Május   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Százak kísérték utolsó útjára a cigányság ikonját, Choli Daróczi Józsefet

  • Árnyék ORÖ-t állít fel Kolompár Orbán

  • Balhé az ORÖ-ben: bukta az elnök a 800 ezres fizetését

  • Ukrán nacionalisták romatábort vertek szét egy kijevi parkban

  • Helyettes államtitkár: mintegy 280 tanoda működik az országban



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt