HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Romagyilkosságok – Hamis tanúzásért bíróság elé áll a „koronatanú”

betűméret csökkentése betűméret növelése
2017 Szeptember 07    Forrás: RomNet-Hidvégi-B. Attilagaléria megtekintése


Ez a cikk archív

Bár a romák elleni sorozatgyilkosság mind a négy elkövetőjét jogerősen elítélte a bíróság és kiszabott fegyházbüntetésüket töltik, az ügy egy újabb szálon tovább folytatódik: valamennyi elítélt munkaadójának, és a bűnbanda vezetőjének, Kiss Árpád szeretőjének, Fehérné Nyalka Évának az elsőfokú tárgyalás során tett hamis tanúvallomásai miatt két hét múlva bíróság elé kell állnia, és ha bűnösnek mondják ki, akár nyolc évre is börtönbe kerülhet – tudta meg a RomNet.

Hirdetmény

Képtalálat a következőre: „nyalka éva”

(Fehérné Nyalka Éva az elsőfokú tárgyláson-  szembesítés Kiss Árpáddal)

 

A 2008-2009 között katonai pontossággal megtervezett és végrehajtott romák elleni támadássorozatnak hat halálos áldozata, és öt súlyos sérültje volt. A besenyszögi vadásztól 2008. márciusában elrabolt egyik fegyverrel 2009 júniusában a debreceni menekülttáborra adtak le lövéseket. A romákat célba vevő támadások közül az első a galgagyörki volt 2008. július 20-án. Ezt követte Piricse, Nyíradony-Tamásipuszta, Tarnabod, majd Nagycsécs, ahol az első gyilkosságot elkövették. Itt 2008. november 3-án Nagy Józsefet és sógornőjét, Illés Évát gyilkolták meg. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön lőtték agyon a 28 éves Csorba Róbertet és kisfiát. Tiszalökön 2009. április 22-én lelőtték az 54 éves Kóka Jenőt. Az utolsó támadás 2009. augusztus 3-ra virradóra történt Kislétán. Ekkor gyilkolták meg az ágyában alvó, 43 éves Balogh Máriát, 13 éves kislányának pedig maradandó sérüléseket okoztak.

 

Képtalálat a következőre: „romagyilkosságok elkövetői”

 

A cigányok elleni, hat halálos áldozatot követelő sorozatgyilkosság elkövetésének vádjával bíróság elé állított négy férfit 2009. augusztus 21-én hajnalban Debrecenben, a Perényi 1 nevű, azóta már megszűnt szórakozóhelyen fogták el, amely mind a négy férfi munkahelye volt.

 

Fehérné Nyalka Éva, akit csak Nyafiként emlegettek ismerősei és maguk a vádlottak is, mind a négy vádlott munkaadója volt az azóta már megszűnt debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhelyen. Az asszony, aki szerelmi viszonyban is állt az elsőrendű vádlottal, Kiss Árpáddal, a hat halálos áldozatot követelt romák elleni támadássorozat elsőfokú büntetőperén többször is ellentmondásba keveredett tanúvallomásaiban. Az össze-vissza hazudó nőt a bíró többször is figyelmeztette a hamis tanúzás következményeire, ennek ellenére például alibit igazolt  a vádlottaknak a tiszalöki gyilkosság idejére. Fehérné Nyalka Éva bár furcsa szerepet játszott a gyilkosságsorozat ügyében, végül csak tanúként szerepelt a büntetőeljárásban.

 

Kapcsolódó kép

 

A büntetőeljárásban tanúként szereplő nő a per során saját maga is elismerte, hogy több valótlan vallomást tett.  Fehérné Nyalka Éva ellen még 2014. április 18-án, büntetőügyben tett hamis tanúzás miatt tett feljelentés Miszori László, a sorozatgyilkossági ügyben első fokon eljáró bíró tanács elnöke.

 

Képtalálat a következőre: „romagyilkosságok romnet”

 

Fehérné Nyalka Éva még a nyomozati szakaszban, a kihallgatása során mind a 16 alkalommal részletesen beszélt a tiszalöki gyilkosság éjjelén történtekről, arról, hogy miért és hogyan nyújtott segítséget a testvérpárnak, amikor autójuk elakadt a sárban a menekülő útvonalon. A vádirat szerint az első-, a másod- és a negyedrendű vádlott gépkocsija a tiszalöki gyilkosság után a Keleti-főcsatorna melletti földúton akadt el a sárban, ezért megkérték munkáltatójukat, hogy mentse ki őket. Az nő a saját autóján visszavitte a testvérpárt Debrecenbe a Perényi 1-be, ott a vádlottak elrejtették a támadáskor használt fegyvereket, ezután visszatértek az elakadt autóhoz, majd helybéliektől segítséget kérve egy traktorral kihúzták és lemosatták a járművet. Nyafi tanúvallomása során a segítségnyújtást elismerte, de állítása szerint fegyvereket nem látott, és nem volt róla tudomása, munkatársai mit követtek el, azt hitte, horgászni voltak.

 

Kiss Árpád elsőrendű vádlott szeretője még az elsőfokú tárgyaláson a bírósági tanúkihallgatása során azt állította, 2009. április 22-én szerdán - amikor a vádirat szerint Kiss Árpád egyetlen lövéssel meggyilkolta az éjjeli műszakba induló Kóka Jenőt Tiszalökön, és a támadásnál jelen volt testvére, Kiss István is – este 20 óráig dolgoztak a férfiak, ugyanis egy előre meghirdetett zenei programot akartak tartani, de az elmaradt, és másnap is dolgoztak. A vádirat szerint viszont este nyolc órakor a Kiss testvérek Csontos Istvánnal együtt útban voltak Tiszalök felé, a halálos lövést 22 óra előtt adták le, s a klub aznap este zárva volt. Csontost 23 óra után Polgáron egy rendőr járőr igazoltatta. Az ügyészség álláspontját az elsőfokú bíróság is bizonyítottnak találta, és az ítélet indoklásában is szerepel.

 

Az azóta már jogerősen elítélt elkövetők munkaadója a büntetőeljárásban azt is állította, nem volt tudomása arról, hogy  Debrecen Dombostanya, Árok utca 14. alatti hétvégi telken - amely Fehérné Nyalka Éva tulajdona volt - a padló alá rejtve találták meg azt a két, átalakított duplacsövű sörétes vadászpuskát, amelyet a vád szerint másik öt fegyverrel együtt egy besenyszögi vadásztól raboltak el 2008. március 7-én. Az első-, másod-, és harmadfokú bíróság a vádiratban foglaltakat bizonyítottnak találta, hogy a besenyszögi vadásztól elrabolt fegyverekkel támadtak a romákra összesen kilenc településen. Állítása szerint arról sem volt tudomása, hogy a négy elítélt - akiknek a munkaadója volt a Perényi 1 nevű szórakozóhelyen, és amelynek üzemeletetője volt, és a négy férfi is ott dolgozott – a szórakozóhelyen egy fal mögött rejtegették a gyilkosságsorozathoz használt fegyvereket, amelyeket a rendőrök elfogásukkor meg is találtak.

 

Kapcsolódó kép

 

Az elsőfokú tárgyalás során a RomNet is többször beszámolt arról, hogy a büntetőügy „koronatanújának” nevezet nő többször belezavarodott vallomásába, mert  mást mondott a nyomozóknak, s mást a tárgyaláson. A bíró többször figyelmeztette a hamis tanúzásra, majd, amikor azt mondta, ezért akár 5 évet is kaphat, az asszony rosszul lett, sírógörcsöt kapott. Azzal magyarázta az eltérést, hogy nagyon fél, sőt most is retteg, hogy akik még kint vannak, bármikor az életére törhetnek.

 

Szabó Zsolt az elsőfokú bíróság ügyésze perbeszédében emlékeztetett arra, hogy a vádlottak volt munkáltatója, még a nyomozás során terhelő vallomást tett a vádlottakra, majd ezeket a vallomásokat később rendre megváltoztatta, visszavonta.  Az ügyész, aki "produkciónak" nevezte Fehérné Nyalka Éva bíróság előtt tett nyilatkozatait, azt mondta: nem lehet hitelt érdemlőnek tekinteni a tanú által a tárgyaláson elmondottakat. Szerinte a tanú a perben már Kiss Árpád érdekeit tartotta szem előtt, és utalt arra is, hogy a vádlott és a "koronatanú" meg nem engedett kapcsolatot tartott fenn az eljárás során. Vagyis Kiss Árpát engedély nélkül többször is beszélt telefonon Fehérné Nyalka Évával. Az asszony azt is elismerte, hogy levelet írt Kiss Árpádnak, sőt, pénzt és csomagot is küldött számára.  

 

Kapcsolódó kép

 

A bűnbanda vezetőjének, Kiss Árpádnak a szeretője az elsőfokú bírósági tárgyalás szünetében a sajtónak többször is olyan nyilatkozatot tett az ellentmondásos, vagy visszavont tanúvallomásai magyarázataként, hogy  inkább vállalja a hamis tanúzásért kiszabható börtönbüntetést, minthogy vádlott legyen bűntársként a büntetőperben, mert és félti gyermekét és saját testi épségét is a bosszúállástól, illetve azoktól, akik kint vannak, és nem kerültek a vádlottak padjára.

 

A hatályos törvények szerint: az a tanú, aki a bíróság, vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

 

A romák elleni sorozatgyilkosság büntetőügye 2011. március 25-én kezdődött az akkor még Pest Megyei Bíróságon. A Thököly úti épületben, a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án hirdetett elsőfokú ítéletet. Miszori László vezette bírói tanács tényleges életfogytiglanra ítélte az első-, másod- és harmadrendű vádlottat előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés bűntette miatt. Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt bűnösségét emellett kétrendbeli fegyveres, csoportos rablásban, lőfegyverrel és haditechnikai eszközökkel való visszaélésben is kimondta. Negyedik társukra, Csontos Istvánra, aki bűnsegédi minősítésben sofőrként segédkezett a három vádlottnak a tiszalöki és a kislétai gyilkosságok idején, 13 év fegyházbüntetést szabott, azzal, hogy a feltételesen bocsájtható szabadlábra, vagyis a teljes büntetést ki kell töltenie.

 

Mind a négy vádlott fellebbezett az ítélet ellen, így  a per másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott. A vádlottak az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezést és teljesen új eljárást akartak kiharcolni, de a bírónő 20015. május 8-án kihirdetett ítéletében helybenhagyta az elsőfokú döntést. Csontos István negyedrendű vádlott ítéletét az ügyészi indítványra az Ítélőtábla nem súlyosította, így büntetése jogerőre emelkedett.

 

Képtalálat a következőre: „romagyilkosságok romnet”

(Az elkövetők a jogerős ítélet kihirdetésekor)

 

Az ítélet másodfokon azért nem lett jogerős mind az első-, a másod-, és a harmadrendű vádlottakkal szemben, mert a testvérpárt és harmadrendű vádlott társukat, Pető Zsoltot az Ítélőtábla a besenyszögi fegyverrabláshoz kapcsolódó cselekményben egy újabb minősítéssel, személyi szabadság korlátozásában is bűnösnek mondta ki, ezért annak fellebbezési lehetőségével megnyílt az út a harmadfokra.

 

A 2015. január 12-én kihirdetett jogerős büntetés kiszabását a Kúria tanácselnöke, Mészár Róza bíró azzal indokolta, hogy a bűncselekmények tárgyi súlya, illetve az elkövetők elvetemültsége, társadalomra veszélyessége miatt szóba se kerülhetett más, mint amit az eddigi bíróságok kiszabtak, így azt a Kúria nem is tehet mást, csak helybenhagyhatja a mellékbüntetések kiszabásával együtt. Leszögezte a bíró azt is: csak a véletlenen múlt, hogy a támadások során nem halt meg több ember, köztük gyerekek is áldozatokká válhattak volna.

 

 

A Kúria jogerős döntésével a hat éven át tartó büntetőper így 2015. január 12-én lezárult, és Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt fegyházbüntetése is jogerőssé vált. Feltételes szabadlábra helyezésükről a hatályos törvények szerint leghamarabb 40 év elteltével dönthetnek. Negyedik társuk, Csontos István 13 éves fegyházbüntetéséből 2022. augusztusában szabadulhat.

 

A Fővárosi Főügyészség a RomNet érdeklődésére azt közölte, a Budapesti Nyomozó Ügyészség a nyomozás eredményeként, hamis tanúzás minősített bűntette (életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményre elkövetett hamis tanúzás) miatt 2016 novemberében vádiratot nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.

 

A Fővárosi Törvényszék a RomNet-et már arról tájékoztatta, hogy a romák elleni sorozatgyilkosság büntetőperében „koronatanúként” szerepelt nő, F-né Ny. Éva (akit a Budapesti Nyomozó Ügyészség 2015. április 23-án hallgatott ki gyanúsítottként hamis tanúzás bűntette miatt) büntetőtárgyalása két hét múlva, szeptember 20-án indul a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Minta azt a RomNet fentebb is írta, a Btk. 272.§ (4) bekezdése szerint „Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

 

Hidvégi-B. Attila

 

Képtalálat a következőre: „romagyilkosságok romnet”

(Hidvégi-B. Attila, a cikk szerzője a jogerős ítélet kihirdetésekor)



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Július   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Felgyújtották a kárpátaljai romák imaházát és óvodáját is

  • 2-4 évet kaptak Olaszországban, akik felgyújtották cigányok táborát

  • Már nem igazgató a gyermekbántalmazással vádolt angyalföldi iskolavezető

  • Az ORÖ kiállását várja a rendőri intézkedés után meghalt férfi ügyében Setét Jenő

  • Romagyilkosságok: kérdések, tíz év után is



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt