HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

„Senki kedvéért nem tagadhatom le a cigányságom”

betűméret csökkentése betűméret növelése
2015 Október 19    Forrás: Népszabadság


Ez a cikk archív

Egy fiatal férfi a budapesti Józsefvárosból, akinek sokat számít szava a romák körében. A furcsa hangzású Brada becenévvel illetik, ami 2011-es keltezésű. Setét Jenő civil aktivistaként a népszámlálás előtt arra ösztökélte a romákat, hogy minél többen vallják magukat cigánynak. Kapott ezért hideget-meleget, azoktól is, akiktől fiatal korában sokat tanult.

Hirdetmény

Némelyekben a náci haláltáborok réme is felsejlett a származás vállalása kapcsán, mások egyszerűen Big Brothernek, Nagy Testvérnek titulálták emiatt. – Ekkor ragadt rám ez a Brada – mondta Setét Jenő mosolyogva –, azok kárhoztattak, és javasolták, hogy senki ne vallja magát cigánynak, akik addig ebből éltek. De hát senki kedvéért nem tagadhatom le a cigányságom.

 

Nem ez az oka annak, hogy a szélsőjobb megtalálja a cigányokat.

A függetlenség iránti elkötelezettségét az alulról építkező Phralipétől eredezteti. A szervezetnek alapító tagja volt, 17 évesen csatlakozott a Zsigó Jenő, Horváth Aladár és Osztojkán Béla fémjelezte legendás szervezethez.

 

– 1989-ben persze még minden más volt – idézte fel a hősi időket a ’92-ben Pestre került Setét.

 

– A demokrácia megteremtése is hihetőnek tűnt.

Azt reméltük, hogy a 80 százalékban segélyből és betanított munkából élő romák elindulhatnak felfelé. Nem múlt el nyomtalanul a 25 év, megszülettek a jogállam keretei, én pedig jártam az országot a phralipésekkel. A demokrácia teljesítményei elvitathatatlanok. De a romák bekerültek a folyamatosan lefelé mozgó spirálba, az éppen aktuális kormányok célja pedig az volt, hogy megosszák, gyengítsék és kijátsszák egymás ellen a roma szervezeteket.

 

Az MDF-hez csapódó Lungo Dromot kezdték preferálni, ez a szervezet lett aztán a feltétlen lojalitása miatt a Fidesz ideális szövetségese. Lehetnek különben a cigányok akár jobb-, akár baloldaliak, az egyes embereknek különböző a világlátásuk. Sok konzervatív cigány embert ismerek. Más kérdés, hogy a roma mozgalmak célja a szegénységtől való szabadulás, ez pedig hagyományosan baloldali érték.

A cigánypárt létrehozását nem támogatta, éspedig azért, mert húsz éven át azt hallgatta (például Horváth Aladártól), hogy nem szabad etnikai pártot létrehozni. Setét Jenő úgy számolt, hogy jó esetben a 480-500 ezer cigány szavazó 50 százaléka menne el választani, az pedig nem több 250 ezer embernél. Ha mindenki az etnikai pártra szavazna, az is csak a parlamenti küszöb eléréséhez lenne elegendő.

 

– Az, hogy te is roma vagy meg én is, édeskevés, a romáktól sem várható el, hogy száz százalékban egy irányba, természetellenes módon szavazzanak

– jegyezte meg Setét, és hozzátette: a cigánypárt szervezéséhez évek kellenének, és akkor volna értelme, ha valós politikai teljesítményt lehetne felmutatni, ha minden területre – gazdaságpolitika, adópolitika, egészségügy, oktatás – kiterjedő programmal rendelkezne. A roma pártnak is átfogó programot kell adnia a társadalom egésze számára.

 

Ha elérne végül 2 százalékot, az is értékes eredmény lehetne. Mert ahhoz, hogy valakinek elfogadják a véleményét, teljesítmény kell, szakemberekkel és műhelyekkel. Az ilyen fáradozásnak kiemelkedő jelentősége lehetne az önkormányzati választásokon. De négyévenként, néhány hónappal a választások előtt cigánypártot alapítani komolytalan dolog.

 

– Nem tartom magam politikusnak – állította Setét Jenő –, noha a közügyek rendkívüli módon érdekelnek.

 

A társadalmi folyamatokat is szeretném befolyásolni, de szigorúan vitával. Afféle aktivista volnék,

aki a Facebookon sokféle emberrel tartja a kapcsolatot a Roma Közösségi Hálózaton. Az online felületeket megtanultuk használni, ezek alkalmasak a mozgósításra, de nem lehet velük pályázni. A Roma Büszkeség Napját október 17-én azért megszervezzük, és úgy, hogy nem áll mögöttünk formális szervezet.

 

Az online felületet használta nemrég Setét Jenő ahhoz is, hogy tiltakozzon Orbán Viktor romákat megbélyegző, és őket eszköznek tekintő megnyilatkozása ellen. – Egyetlen eddigi magyar miniszterelnök, még a korábbi Orbán Viktor sem beszélt ennyire tárgyként a romákról – mondta Setét Jenő.

 

Setét Jenő1

 

– A kormányfő kijelentése („Magyarország nem kéri, hogy osszuk szét Európában a hazai cigányságot”) tökéletesen tükrözi, ahogyan ránk gondol. Mindezt a menekültválság kapcsán vetette fel, miközben 600 éve itt élünk. Nem vagyunk rabszolgák, hogy el lehessen adni bennünket. A cigánykártya jellemzően akkor kerül elő, amikor Magyarország vitába keveredik az Európai Unióval. Ez történt Jeszenszky Géza idejében, amikor a külügyminiszter arról beszélt, hogy a roma kultúra „elfogadja” a vérfertőző kapcsolatokat.


Mondhatnám, hogy a magyar paraszti kultúrában talán több példát találnánk rá, mert a földet nem akarták elaprózni. Balog Zoltán miniszter nemrég arról beszélt, hogy Magyarországról nem vittek el a vészkorszakban romákat, Trócsányi miniszter azt hangoztatta, hogy Magyarországnak épp elég probléma a 800 ezer cigány, Boross Péter, a miniszterelnök főtanácsadója szerint pedig nem lehet bennünket integrálni. A hangnem olykor bekeményedik. Orbán Viktor legutóbbi kiszólása azt igazolta, hogy nem a magyar kultúra részeként tekint ránk, s nem magyar állampolgároknak néz bennünket.

 

Fájó, hogy nem úgy beszélt rólunk, mintha magyarok volnánk.

És még fájóbb, hogy hallgatott a kisebbségi önkormányzatok több ezer cigány képviselője, elnémultak a cigányszervezetek, mindössze három ember szólalt meg az ügyben: Lakatos Béla, Horváth Aladár meg én. Setét Jenő szerint az elmúlt szűk tíz esztendőben létrejött és megerősödött a média és a politika által konstruált negatív romakép, ami nem tartalmazza az egyéni kiválóságokat, a közösségi teljesítményeket, és a legnagyobb gond, hogy a romák nem mondhatják el a véleményüket saját identitásukról. Pozitív énkép nélkül pedig nem képzelhető el az emancipáció.

 

A ma 43 éves Setét Jenő Sárospatakon született, a szülei a Patak melletti Vajdácskáról indultak. A szülők dolgoztak Pesten és az otthoni kerámiaüzemben, majd a piacon kereskedtek. Setét egy panelban nőtt föl, a telepi élet nyomorúságáról csak a szülei elbeszéléséből, és később Ferge Zsuzsa és Kemény István tanulmányaiból szerzett tudomást. Szobafestőnek tanult, de nem dolgozott a szakmájában, szociális munkásként helyezkedett el. Kedvelte a történelmet, és nagyon szeretett olvasni. Lakatos Menyhért Füstös képek című alkotása magával ragadta, rajongott Holdosi József könyvéért és Bari Károly verseiért. Két leánya van, a nagyobbik pedagógiai pályára készül, a kisebb még tanul. Setét Jenő

 

2009-ben túljutott első szívinfarktusán. – Széthajtottam magam

– mondta, miközben rövid sétára indultunk a nyolcadik kerületi Népszínház utcában.

 

 

Névjegy


Setét Jenő, roma jogvédő. 1972-ben született Sárospatakon. Szobafestői és szociális asszisztensi képesítéssel rendelkezik. A Phralipe alapító tagja, az Ide tartozunk – Roma Közösségi Hálózat létrehozója. 1997-ben Roma Polgárjogi Díjjal, 2007-ben Solt Ottilia-díjjal, 2008-ban Emberi Jogi Emlékplakettel, 2012-ben Fekete Párduc-díjjal tüntették ki.

 

Az írás a Népszabadság  2015. 10. 17. számában jelent meg.

Rab László



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Augusztus   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Új jelentés szedi szét Járóka Lívia állításait a magyarországi romák helyzetéről

  • Németh Zsolt: az európai történelem és a cigányság története szervesen összekapcsolódik

  • Budapest Ritmo - Idén a roma kultúra áll a középpontban

  • Roma Pride 2018: “Te is a nemzet része vagy!”

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt