HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

„Nem akartuk megvárni, amíg nagyobb bajunk esik”

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  roma, miskolc, kanada, canada
2015 Március 19    Forrás: Doros Judit - Népszabadság


Ez a cikk archív

Újra útnak indultak miskolci roma családok Kanadába, hogy ott kérjenek menedéket. Korábban gyorsított eljárásban sok családot visszaküldtek, a mostaniak jelentős része azonban az utóbbi hónapokban megkapta a letelepedési engedélyt. A befogadó ország szerint a magyar hatóságok nem védik eléggé az elesetteket.

Hirdetmény

A miskolci számozott utcákban lakók zűrzavaros időket élnek tavaly nyár óta. A fideszes vezetésű város ingatlankezelő cége ugyanis – arra hivatkozva, hogy az új diósgyőri stadionnak kellenek a parkolóhelyek – sorra mondja fel az itt élőkkel kötött lakásbérleti szerződéseket. Van, aki negyedszázada él az egykori munkásnegyedben, s egyik pillanatról a másikra vált jogcím nélküli lakáshasználóvá.

 

– A legtöbben attól féltek, hogy elveszik a gyereküket, ezért indultak el többen, főleg családosok Kanadába – mondja a Nyolcadik utcában lakó Horváth Béla. Huszonhét évet húzott le a kohászatnál, a rendszerváltás tette munkanélkülivé. Gyerekeivel, unokáival él a telepen, sorsuk bizonytalan. – 24 család már megkapta a felszólítást, hogy költözzön el, a többiek még várnak – mondja az ötvenéves férfi.

 

Sokba kerül a repülőjegy

 

Akinek volt autója, vagy valamilyen nagyobb ingósága, annak eladásából vehetett repülőjegyet, másoknak kint élő rokonok segítettek. De aki szegény, annak nincs választása: maradnia kell.

 

A számozott utcákban élők úgy tudják, Kanadába menekült társaik többsége munkát talált, dolgozik. – Csirkegyárban, sertéstelepen, répafeldolgozóban, narancsléüzemben vannak. A gyerekek iskolába, óvodába járnak – sorolják a szerencsésebb sorsokat az itteniek. Mások nem akarnak elmenni. Balogh László, aki a Martin-telepen, a miskolci „nyomortelep-felszámolásnak” köszönhetően egy körbebontott házban él, azt mondja: ő a magyarságát itthon szeretné megélni, büszke arra, hogy ideszületett, és akkor se megy el, ha elveszik a fejük fölül a házat.

 

Hiába tettek feljelentést

 

Lakatos Andrea férjével és két kicsi gyerekkel tavaly ősszel menekült el Kanadába, Torontóba. Amikor telefonon hívom, épp bevásárol. Ők egy másik szegényövezetben, a miskolci Perecesen laktak.

 

– Többször is megtámadtak minket, bedobták a házunk ablakát, fenyegettek. Feljelentést tettünk a rendőrségen, de nem történt semmi. Féltettük a gyerekeket, és nem akartuk megvárni, amíg nagyobb bajunk esik, eljöttünk – meséli. Kérelmüket alig két hónap alatt elbírálták a kanadai hatóságok, jogosnak találták, s megadták nekik a letelepedési engedélyt. A gyerekek azóta óvodába, iskolába járnak, a férje dolgozik.

 

Boldogok.

 

Toronto újra befogad

 

Tavaly azonban újra elindultak Miskolcról a romák: most jellemzően a számozott utcákból kilakoltatott, vagy az erre a sorsra ítélt családok keltek útra. A kérelmezők közel felének ügyét eddig pozitívan bírálták el a kanadai hatóságok – mondta lapunknak Iványi Péter, Torontóban élő ügyvéd, aki sok miskolci családnak nyújtott jogi segítséget. Statisztikák szerint Kanadában az utóbbi időszakban a 2012-es év számított egyfajta „menekültügyi csúcsnak” – abban az évben több mint húszezren folyamodtak menedékért. Ez a szám 2013-ban felére csökkent, ám 2014-ben újból emelkedett, 13 652-re.

 

 


 

Két évig tartott az első menekülthullám

Három-négy évvel ezelőtt tömegével indultak el Kanadába a miskolci romák. Olyan sokan kerekedtek fel, hogy a kanadai nagykövet személyesen kereste fel a várost, s tájékozódott az itt élők sorsáról. Később kiderült, sokan csak az észak-amerikai ország nagyvonalú szociális ellátórendszerét kihasználva kértek letelepedési engedélyt, de nem tudták igazolni, hogy itthon valóban üldözték őket. A kanadai kormány ezért szigorította a kérelmek elbírását. Alkalmazni kezdte a biztonságos országok listáját, amelyen hazánk is szerepelt, s a korábbi, akár több évig tartó procedúra helyett 45-60 napra gyorsította fel az innen érkezettek kérelmeinek elbírálását. Miskolcon óriásplakátokon üzente meg a kanadai kormány, hogy a menekültügyi rendszere megváltozott, s az alaptalan menedékkérelemmel érkezőket gyorsabban hazaküldik. Ezután a kivándorolni szándékozó romák száma drasztikusan csökkent: míg 2011–2012-ben több mint háromezren kértek menedéket, addig 2013-ban már csak nyolcvanegyen.

 


 

 

 

Iványi Péter szerint minden menekültnek külön be kell bizonyítania, hogy van mitől félnie, s nincs megfelelő védelme. A miskolciak esetében mostanság a kilakoltatás számít a legnyomósabb érvnek. A birtokunkba jutott bírói indoklások kitérnek arra: emberi jogi szervezetek, köztük az Amnesty International is alátámasztotta, hogy a kényszerű kilakoltatások alapvető jogokat sértenek, emberek életét veszélyeztették, s az érintetteknek nem ajánlottak fel semmilyen más lehetőséget vagy kártérítést ellentételezésül. Felidézték a Jobbik cigányellenességét, s azt, hogy a támadások hátterében a rasszizmus több esetben is közrejátszott.

 

kanadai bíróság szerint a romákat ért atrocitásokat a rendőrök nem akadályozzák meg kellő hatékonysággal. Indoklásuk szerint Magyarországon érzékelhető a romákkal szembeni előítélet, s ez nemcsak a helyi közösségekben, hanem esetenként politikusoknál, rendőröknél is tetten érhető. Kérdésünkre, hogy az eddigi ítéletek tükrében a kanadai döntéshozók úgy ítélik-e meg: a miskolci romák biztonságát nem garantálják idehaza, s ezért is jogosultak a menekültstátuszra, Iványi Péter tömör választ adott. „Igen.”

 

 

 


Petíció az uniónak

 

„Tiltakozunk a miskolci romák lakhelyükről történő elüldözése, az ott zajló etnikai tisztogatás ellen!” – olvasható abban a petícióban, amelyet három roma szervezet nyújtott át Szűcs Tamásnak, az Európai Unió magyarországi képviselet-vezetőjének. Közölték: a lebontásra ítélt házak helyén stadionparkolót tervez a miskolci önkormányzat, és nem gondoskodik az ott élők elhelyezéséről. Tavaly óta egyetlen lakásbérleti szerződést sem hosszabbítanak meg a területen, így egyre többen élnek jogcím nélkül a lakásokban. Sok roma család önszántából elmenekült, mert féltek, hogy gyermekeiket állami gondozásba veszik. A fejlesztéshez kapcsolódó attrakciókat eurómilliókkal támogatja az Európai Unió, így nem hunyhat szemet afelett, hogy a komplexum létrejöttét etnikai tisztogatás kíséri – érveltek. Szűcs Tamás szerint az Európai Unió – amelytől azt kérték: vagy határozottan lépjen fel a faji-szociális alapú üldöztetés ellen, vagy menekültként fogadja be a miskolci romákat – foglalkozik az üggyel.

 


 



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Október   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • A romák is a Fidesz-KDNP jelöltjeit fogják támogatni

  • A KÁVÉHÁZI CIGÁNYZENE NEM A MÚLT SZÁZADÉ!

  • Különleges koncertre készül a Gandhi Pécsett

  • Ösztöndíj pályázat roma fiataloknak

  • A SOMNAKAJ NOVEMBERBEN UTOLJÁRA A NEMZETI SZÍNHÁZBAN



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt