Cigányoknál razziáznak Sepsiszentgyörgyön az Őrkőn
Rajtaütésszerű ellenőrzést tartottak tegnap reggel 6 és 9 óra között a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedben a hatóságok. Az összesen 104 fős, rendőrökből, helyi rendőrökből és csendőrökből álló alakulat 323 személyt igazoltatott, ebből kilencnek nem voltak papírjai, tizenegy közlekedési kihágásért felelős, egy pedig bűnvádi eljárás gyanúsítottja.
Egyúttal 19 gépkocsit is ellenőriztek, négy lakott utcában legelő lovat pedig elkoboztak – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármester, és azt is elmondta, hogy a városban 31 kültéri videokamerát szereltek fel a közbiztonság javítása érdekében, ebből hét az Őrkő környékén működik, négy a városbejáratoknál, továbbá a Csíki negyedben, a Kós Károly-iskolánál, a főtéren, a Mihai Viteazul Líceum előtt, az állomási körfogalomnál és más olyan helyeken, ahol gyakoribb a rendbontás. Így a város problémás helyeinek 70–80 százalékát figyeli a helyi rendőrség, minden sarokra és minden ember mellé azonban nem tudnak és nem is akarnak őrt állítani, ezért a kárt okozó utcai vandálokról a lakosságtól várják a bejelentéseket.
Egyelőre a legtöbb panasz az Őrkő környékéről érkezik, az ott megnyitott rendőrőrs azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hatékonyabb a járőrözés. Ennek ellenére vannak gondok – különösen a nem is igen büntethető 12–16 éves korosztály tagjai randalíroznak –, ezért az elöljáró egy őrző-védő cég szerződtetését is fontolgatja, ha nem sikerül a helyi rendőrség létszámát megfelelő mértékben emelni.
Hosszú távon azonban másféle terveket szövöget a városvezetés: a szegregáció felszámolását tűzték ki célul, és Antal Árpádnak meggyőződése, hogy tíz év alatt ezt is lehetséges megvalósítani, hiszen a „csúcsidőben” közel ezer lakót befogadó SingSing-blokkot három év alatt kiürítették – habár senki sem hitte, hogy ez lehetséges –, az Őrkőn pedig kétezren laknak. Igaz, más helyzetben, de ugyancsak a társadalom peremén, és ezzel kezdeni kell valamit.
Az önkormányzatnak már megvan a (kolozsvári Kisebbségkutató Intézet tavalyi felmérése alapján készült, öt tengely mentén felépített) stratégiája erre nézve, el is kezdte az egészségvédelmi programját, és remélik, hogy pályázni tudnak valahol a cigány közösség felzárkóztatására, mert ez nem csupán idő és energia, hanem pénz kérdése is. Hiába aszfaltozzuk le az utcákat, az ott élőknek elsősorban nem erre, hanem munkahelyekre, nevelésre van szükségük, nekünk pedig uniós és kormánytámogatásra – magyarázta a polgármester, hangsúlyozva, hogy nem egyszerű a feladat, és nem is gyors megoldásban gondolkodnak (más városokból egyszerűen kitaszították a romákat), de már van egy pozitív tapasztalat a Sing-Singről, ezért hiszik, hogy szigorú szabályokkal, következetes munkával, egyházi és civil szervezetek bevonásával az Őrkőn is eredményt tudnak felmutatni.
Valami máris érzékelhető: a szekerezést megtiltó határozat nyomán a céltalanul zörgő járművek 80 százaléka eltűnt már, a kóbor lovak heti rendszerességgel végrehajtott befogása pedig a lóállomány 45 százalékos csökkentéséhez vezetett.
Végül egy hosszú távú elképzelést is ismertetett Antal Árpád: „ha Székelyföldnek autonómiája lenne”, olyan törvényt hoznának, amely nem a legszegényebbeket ösztönözné gyermekvállalásra alanyi jogon járó támogatással, hanem a dolgozó családokat a gyermekek száma szerint arányosan csökkenő adóval. Így sokkal egészségesebb szerkezetű társadalom jönne létre, mint a jelenlegi, hiszen a román állam már két és fél évtizede az eltartott rétegek szaporodását bátorítja, ami a sepsiszentgyörgyi polgármester szerint eleve elhibázott hozzáállás.
