HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Az utolsó esély - Interjú Daróczi József roma költővel

betűméret csökkentése betűméret növelése
2011 November 24    Forrás: hetek.hu


Ez a cikk archív

„A cigányok rendkívül széthúznak. Közösséget kellene teremteni közöttük, de ezt csak a keresztény erkölcsiség talaján lehet megvalósítani” – állítja Choli Daróczi József költő. Ő fordította le lovári nyelvre a Szentírást, megalkotta a gyerekeknek szóló Képes Bibliát, és rendszeresen lejár Tarnabodra cigány gyerekeket tanítani. Azt tapasztalja, hogy a Jobbik erősödése és a cigánygyilkosságok miatt a romák egyre jobban félnek, s igyekeznek „láthatatlanná” válni a társadalomban.

Hirdetmény

Roma szervezetek kampányoltak nemrég a roma származás felvállalása érdekében. Mit gondol, ez mennyire működik „felszólításra”?


– Nem hallottam róla. De az sem mindegy, ki mondta – a cigányság szempontjából nem mindegy, hiszen ma kevés olyan roma vezető van, akire sokan hallgatnának. Mert azt látni, hogy amikor valamelyikükből politikus lesz, akkor elszakad az övéitől, és nem a romaság érdekeit nézi, hanem a sajátját. Valamelyik magyar párt szárnya alatt bekerül a parlamentbe, de sem nemzetben, sem etnikumban, sem Európában nem tud gondolkodni – nem tud politizálni. Széthúznak a cigányok, nem bíznak egymásban. A romagyilkosságok után különösen megijedtek, félnek a cigányoktól és a nem cigá­nyoktól egyaránt. 

 

Mi az oka ennek az irracionális félelemnek?


– Ez a félelem egyrészt öröklődik, a lelkük mélyen él, a középkorig nyúlik vissza, amikor több romát öltek meg, mint a holokausztban. Másrészt nagyon is mai: a megélhetési félelem okozza. A munkalehetőség hiánya csak még jobban felerősíti azt, hogy a cigány ember abszolút nem tudja elhelyezni magát a társadalomban, úgy érzi, nincs helye benne, ő felesleges, rossz. A többség nem hangoztatja a származását, igyekszik észrevétlenül belesimulni a társadalomba, hogy munkához jusson, élni tudjon. Az identitás nem központi kérdés a számukra, sokkal inkább az foglalkoztatja őket, hogy mit eszik a gyerek holnap. Ha jön egy kérdezőbiztos azzal, hogy „Tessék mondani, maga cigány?”, „Nem, svéd vagyok” – válaszolják gúnyosan. Már az is egy furcsa helyzet, amikor ilyen kérdést tesznek fel nekik szemtől szembe. 


Ön szerint fontos felvállalni a származást?


– Igen, én eddig minden népszámláláskor magyar cigánynak vallottam magam. Ez egy kettős identitás: Magyarországon születtem, ideköt a magyar nyelv és kultúra, de a vér szerinti származásom cigány. Apámat, anyámat tagadnám meg, ha ezt letagadnám, és ez valamiféle átkot is hozna rám. Én a kenyerem javát már megettem, így végképp nincs félnivalóm: ha az identitás felvállalása miatt agyon akarnak lőni, hát lőjenek. Az állandó rettegés és félelem is öl, csak lassabban.


Ön milyen cigány?


– „Jó cigány vagyok.” Ezt szokták mondani a zenész cigányok, ez egy szólás, nem hagyhattam ki. Anyai ágon oláh, apai ágon beás cigány vagyok. Apám lókereskedő volt, ahogy nagyapám is, majd 1947-ben kaptunk két hold földet, és földművesekké, állattenyésztőkké váltunk. Nyolcan voltunk testvérek, belenőttünk a munkába. Az én példaképem az apám és az anyám, akik becsülettel felneveltek bennünket. A nagycsaládnak régi tradíciója van a cigányoknál, ma is jellemző a sok gyerek, csak a mindennapi kenyér előteremtése egyre keservesebb.


A roma kultúrát sokan nem a munkával azonosítják…


– A cigány kultúra nem a bűnöző, elhanyagolt életmódot jelenti, meg az összes létező emberi negatívumot, amit a romákra kívülről sokan rá akarnak húzni. A cigány kultúra az irodalmunkat, zenénket, népdalainkat, meséinket, táncunkat, hitvilágunkat öleli fel! A nyomor szülte életmód nem a roma kultúra része, az sokkal inkább a szegénység kultúrája, mindenhol a világon hasonló.


A romáknak olyan közösséget kell létrehozniuk, amely az elkövetkező száz évben életképes lesz. Nekik nincs példaképük, nem tudják, honnan hová tartanak. Nem tudják a célt, sem a cél tartalmát meghatározni, míg például a zsidóknál erősek azok az alapvető vallási értékek, szokások, amelyeknek rendkívüli közösségerősítő ereje van a mai napig. Ilyen például a szombat, ami a családdal, Istennel, embertársainkkal való kapcsolatokat erősíti. 


Nem vagyunk képesek közösségben gondolkodni, s e nélkül arra sem vagyunk képesek, hogy az érdekeinket képviseljük. A romák széthúzása, megosztottsága máshol nem ilyen nagy. 


Mitől alakul ki összetartás, mitől lesz egy közösség valóban közösség?


4– A két fő kötőanyag  a munka és a hit, ez a kettő tartja össze az embereket. A kereszténység az önkritikát és a jellem megváltozását jelenti. Higgyenek Istenben és Jézus Krisztusban, az olyan alapvető, emberi, „szent dolgokban”, mint a család, a szülők tisztelete. A másik a munka, ami emberré teszi az embert, és erre az alapra vissza kell állni.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Farkas Flórián fércmunkának tartja a Sargentini-jelentést

  • Magyar roma nőről ír az Independent, aki a brit cigányság jogaiért küzd

  • „Te is a nemzet része vagy” – megtartották a 6. Roma Büszkeség Napját

  • Megtartották a Roma Büszkeség Napját, de Járóka Líviát nem hívták meg

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt