HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

OGY - Kállai Ernő: ennyit ér a kormánypártok garanciája?

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  ombudsman, kállai ernő
2011 Június 24    Forrás: MTI


Ez a cikk archív

Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa leszögezte: az alaptörvény szerint a jövőben helyettes biztos látja el a nemzetiségi jogok védelmét, a törvénytervezet azonban nincs összhangban az alaptörvény rendelkezéseivel, olyan szabályokat határoz meg, amelyek szűkítik a benne megfogalmazottakat. Elfogadás előtt áll az első alkotmányellenes sarkalatos törvény - mondta.

Hirdetmény

Kifejtette: az új szabályozással csak nevében létezne a helyettes biztos, "önálló intézkedési joga nem lenne." Az ombudsmani vizsgálatot is az alapvető jogok biztosa végezné, a helyettes biztos legfeljebb közreműködhetne, ráadásul nem lenne apparátusa - tette hozzá.


Közjogi képtelenségnek nevezte Kállai Ernő, hogy a parlament az alapvető jogok biztosának javaslatára választaná meg a helyettes biztosokat. A kisebbségi ombudsman szerint az egyetlen racionális megoldás az lenne, ha továbbra is a köztársasági elnök jelölné a helyetteseket.

 

Emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény vitájakor Szájer József, a nemzeti konzultációs testület elnöke és Gulyás Gergely, a Fidesz-KDNP szövegező bizottságának tagja kijelentették: a kormánypártok közjogi és politikai garanciát vállalnak, hogy a kisebbségi ombudsman és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa mandátumuk lejártáig végezhetik tevékenységüket, jogosítványaik pedig ez idő alatt változatlanul rendelkezésre állnak. Ezzel szemben a jelenlegi törvényjavaslat semmilyen garanciát nem tartalmaz az érdemi munkavégzéshez - jelentette ki.

     

"Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer úr?" - tette fel a kérdést Kállai Ernő. Megjegyezte: a kormánypárti politikusoknak "legalább a szavahihetőség és a tisztesség szempontjából fontos ígéreteket kellene mérlegelniük a törvényjavaslat elfogadása előtt."

 

 

Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája?

Ennyit ér a szava, Szájer Úr?

 

Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának parlamenti felszólalása az ombudsmani törvény vitájában 2011. június 23-án

 

Az Alaptörvény kihirdetésével eldőlt az a kérdés, hogy a jövőben helyettes biztos fogja ellátni a nemzetiségi jogok védelmét. A törvénytervezet azonban nincs összhangban az Alaptörvény rendelkezéseivel, mert a helyettes ombudsman intézményére olyan szabályokat kíván meghatározni, amelyek egy feles törvénnyel szűkítenék a 2012. január elseje utáni alkotmányos kereteket. Így nyugodtan elmondhatjuk, hogy elfogadás előtt áll az első alkotmányellenes „sarkalatos” törvény.

 

Néhány szakmai megállapítás:

 

1) A tervezet elfogadása esetén csak nevében létezne a nemzetiségi jogok védelmét ellátó helyettes biztos, valójában semmilyen önálló intézkedési joga nem lenne. A vizsgálatokat az alapvető jogok biztosa végezné, a helyettes ezekben az eljárásokban legfeljebb közreműködhetne, már amennyire engednék neki.

 

2) A köztisztviselőket az alapvető jogok biztosa nevezné ki és mentené fel, a helyettes nem gyakorolna munkáltatói jogokat, így nem állna rendelkezésére olyan általa vezetett apparátus, amely kifejezetten a nemzetiségi jogokkal kapcsolatos ügyeket készítené elő.

 

3) Az elmúlt másfél évtizedben a politikai döntéshozók a kisebbségi ombudsman tevékenységéről szóló beszámolóból tájékozódhattak a kisebbségi jogok helyzetéről. A jövőben ezt a beszámolót az alapvető jogok biztosa készítené el és nyújtaná be, így kizárólagosan az ő szemszögéből mutatná be a nemzetiségi jogok érvényesülését, semmilyen lehetőség nem lenne önálló vélemény megfogalmazására.

 

4) A helyetteseket az alapvető jogok biztosának javaslatára választaná meg az Országgyűlés. Ez nyilvánvalóan közjogi képtelenség, hiszen az alapvető jogok biztosa az Országgyűlésnek felelős megbízott, így az általa tett javaslathoz nem köthető a legfőbb népképviseleti szerv személyi döntése. Az egyetlen racionális megoldás az lenne, ha a helyettes biztos jelölésének jogát a jövőben is a köztársasági elnök gyakorolná.

E megoldást az sem zárja ki, hogy az Alaptörvény csak az alapvető jogok biztosa esetében rendelkezik a köztársasági elnök javaslattételi jogáról, mert ezt a jogosultságot alkotmányos módon – akár sarkalatosnak minősülő rendelkezés útján – törvényben ki lehetne terjeszteni a helyettes biztosok jelölésére is. Ez a szabályozás megfelelne annak is, hogy az egykori általános helyettes országgyűlési biztosokat is a köztársasági elnök javaslatára választotta meg az Országgyűlés.

 

5) Abban az esetben, ha az Országgyűlés a törvénytervezetet jelen formájában fogadná el, úgy az a sajátos helyzet állhatna elő, hogy ha véleménykülönbség van egy településen a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között – például a nemzetiségi oktatás vagy egy adott nemzetiségi intézmény működtetése kapcsán – úgy mindkét fél panaszát ugyanaz az ombudsman, az alapvető jogok biztosa vizsgálhatná. Joggal lehet tartani attól, hogy az ilyen esetekben a számszerűen és érdekérvényesítési szempontból is kisebbségben lévő nemzetiségek önkormányzati, kulturális és nyelvi jogai háttérbe szorulhatnának más alapvető jogokhoz képest.

 

6) A törvénytervezet elfogadása esetén a magyarországi helyettes biztos olyan jogkörökkel sem rendelkezne, mint a szomszédos államokban működő, a nemzetiségi jogokért felelős helyettes ombudsmanok.

 

 

Mivel az elmúlt hónapokban a szakmai megállapítások gyakorlatilag senkit sem érdekeltek, nem sorolom őket tovább. Azt, hogy 16 éves sikeresen működő intézményt, gyakorlatilag a magyarországi jogvédelem kerékkötőjeként minősítsék egyoldalú, félrevezető információk alapján, indokként felhozva hogy ez a legfőbb akadálya az általános biztos érvényesülésének, és ha már minden központosítva lesz és nem lesz konkurencia akkor, ígérete szerint, majd felszántja a császár udvarát; és ez ellen senki nem emelt szót a józan ész nevében, ­ azt majd a történelem értékeli. Miként az utókor nyilvánvaló módon értékelni fogja a jogszabályok születésének körülményeit, azt hogy hol, milyen módon és ki írta őket, milyen személyi összefüggések vannak a különböző szereplők között. Nyilvánvalóan joga van tudni ezeket a közvéleménynek is, de ez egy másik történet. Most azonban a szakmai hiányosságok mellett vagy helyett mégiscsak megfontolásra érdemes szempontokat is szeretnék a figyelmükbe ajánlani:

 

Az Alaptörvény vitája során Szájer József, a Nemzeti Konzultációs Testület elnöke és más politikusok is, mint például Gulyás Gergely, egyértelműen kijelentették: a kormánypártok közjogi és politikai garanciát vállalnak arra, hogy a megválasztott kisebbségi ombudsman és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa mandátumuk lejártáig folytathatják tevékenységüket, jogosítványaik pedig ez idő alatt változatlanul rendelkezésre állnak. Ezzel szemben a törvénytervezet semmilyen garanciát nem nyújt ahhoz, hogy a helyettes biztosok érdemi munkát végezhessenek.

 

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a következőket mondta: személyes garanciát vállal arra, hogy nem sérülhetnek a nemzetiségi és kisebbségi jogok Magyarországon. Úgy tűnik azonban, hogy mégiscsak sérülnek. A kisebbségi közösségek vezetőivel május 30-án megkötött együttműködési megállapodásokban vállaltakkal ellentétben semmilyen egyeztetés nem történt a törvénytervezetről a kisebbségi közösségekkel. A kisebbségi jogok sérelmét az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének tagjai is érzékelik. Ezért több testület írásban is jelezte egyet nem értését a törvénytervezettel kapcsolatban az előkészítésért felelős tárcának.

 

Szeretném még idézni Gulyás Gergelyt is, aki a következőket mondta: az országgyűlési biztosok feladatkörét nem az új alkotmány határozza meg, hanem a majdani ombudsmani törvény. Hozzátette: a biztosok szakmai függetlenségét ő maga is fontosnak tartja, a félelmek szerinte nem megalapozottak.

 

Mindezek alapján joggal vetődik fel a kérdés: ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer úr? Még most sem érti Gulyás úr, miért nem hittem egyetlen szavát sem?

 

Ha már a „bonyolult” szakmai kérdéseket nem is, legalább a szavahihetőség és a tisztesség szempontjából fontos utóbbi ígérteteket kellene mérlegelniük a jogszabály elfogadása előtt.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Új jelentés szedi szét Járóka Lívia állításait a magyarországi romák helyzetéről

  • Németh Zsolt: az európai történelem és a cigányság története szervesen összekapcsolódik

  • Budapest Ritmo - Idén a roma kultúra áll a középpontban

  • Roma Pride 2018: “Te is a nemzet része vagy!”

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt