HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

„Hogy lenne ez szegregáció?'

betűméret csökkentése betűméret növelése
2011 Május 31    Forrás: Ónody-Molnár Dóra - Népszabadság


Ez a cikk archív

Miközben Nyíregyházán gazdaságosságra hivatkozva átszervezés címszó alatt sorra zárják be az általános iskolákat, egyet mégis újranyitnak. A cigány származású gyerekeknek. A Magyar Görögkatolikus Egyház ugyanis átveszi azt a 2007-ben bezárt iskolát, amelyet a város épp azért szüntetett meg, mert az szegregált, sértette a roma gyerekek esélyegyenlőséghez, oktatáshoz való jogát.

Hirdetmény

A görög katolikusok honlapján olvasható információ szerint egy 28 fős első osztályt indítanának szeptembertől, és fokozatosan építenék ki a felmenő rendszert az óvodától az általános iskoláig. A hírben az áll, hogy a szegregált telepen 1000-1500 család él mélyszegénységben, az ottani iskolát viszont 2007-ben jogutód nélkül megszüntették, ezért a gyerekeket a telepen kívüli iskolákba helyezték el. Arról azonban nem ejtenek szót, miért is zárták be az iskolát. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) 2006-ban perelte be a várost.

 

A jogsértő helyzet nyilvánvaló volt, a cigány származású gyerekeket elkülönítve oktatták, az iskolában folyó munka színvonala rendkívül alacsony volt. Ezért az önkormányzat az elsőfokú eljárás során megszüntette a telepi iskolát és a gyerekeket szétosztotta a város hat másik intézményébe. A város a sikeres integráció érdekében iskolabuszt állított forgalomba, és a megszüntetett cigányiskola tanárait segítőként alkalmazta. A gyerekek beilleszkedése nem zajlott zökkenőmentesen. A fő probléma az volt, hogy a hódmezővásárhelyi példával ellentétben – ahol sikeresen integrálták a szegény családok gyerekeit a város többi iskolájába – Nyíregyházán a többségi szülőket nem tájékoztatták a város döntéséről. Ráadásul a bezárt iskola tanárait segítőként vonták be a folyamatba, s ők inkább abban voltak érdekeltek, hogy a gyerekek ne érezzék jól magukat és „visszasírják” régi iskolájukat. Nyíregyháza akkori MSZP-s vezetése valójában kényszerből záratta be az iskolát, mert félt a pertől.

 

Mohácsi Erzsébet, a CFCF igazgatója elképzelhetetlennek tartja, hogy újranyitnák azt az iskolát, amelyről már egyszer kiderült, diszkriminálja a roma gyerekeket. – Képtelenség. Egyelőre nem is hisszük ezt el. Talán arról van szó, hogy érettségit adó képzést indítanak, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök és Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke keretmegállapodásban egyeztek meg többek között arról, hogy legalább tízezer roma fiatal érettségit adó képzésben vegyen részt – kommentálja a hírt. Mohácsi abban bízik, olyan színvonalú oktatást nyújt majd az egyház, ami vonzó lesz a többségi szülőknek is.

 

Megkérdeztük Nyíregyháza fideszes polgármesterét, miért határoztak úgy, hogy egy ilyen iskolát újra megnyitnak. Kovács Ferenc azt állítja, hogy 2007-ben, az iskola megszüntetésekor a telepen élő szülők és az ott tanító pedagógusok is aláírásukkal tiltakoztak az intézkedés ellen. Arra a felvetésre, hogy a pedagógusok tiltakozása értelemszerű volt, hiszen a munkahelyük szűnt meg, azt felelte, a pedagógusok ritkán vállalják nevükkel a tiltakozást, ebben az esetben mégis ez történt. A Népszabadság úgy tudja, a bezáráskor valóban tiltakoztak a szülők, de ugyanazok a szülők aztán – már egy másik aláíróíven – egyetértettek az iskola bezárásával.

 

Kovács Ferenc azt állítja, a helyi kisebbségi önkormányzat kérte, hogy nyíljon újra az iskola. – A szülők arról panaszkodnak, hogy az iskolabuszos rendszer nem jó, mert kényelmetlen a kicsiknek, ráadásul nem fogadták be a gyerekeiket az új iskolákban. Megkérdeztük, nem volna-e célszerűbb, ha ezekre a problémákra inkább válaszokat keresnének, ahelyett, hogy egy szegregáló iskolát újranyitnának. A polgármester azt mondja, ez már nem ugyanaz az iskola lenne, mert közben az épületet az önkormányzat felújította, ott működik a CKÖ és több szociális szervezet is, ráadásul a Huszár-telep szociális rehabilitációját a város hamarosan megkezdi. Kovács Ferenc hangsúlyozza, hogy a görög katolikusok cigánypasztorációt végeznek a telepen, tapasztalatuk van, a leendő 28 elsősnek pedig nem kéne össze-viszsza utaznia a városban. – Hogy lenne ez szegregáció, ha a roma szülők akarják? – kérdi a polgármester.

 

Szerettük volna megtudakolni, mit gondol a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a kialakult helyzetről. Balog Zoltán ugyanis gyakran nyilatkozza, hogy nem szabad a szegregációt számon kérni olyan gettótelepüléseken, ahol nincs kit kivel integrálni. Nyíregyháza azonban nem ilyen település, ott néhány buszmegállónyira vannak iskolák egymástól. Ráadásul a magyar elnökség prioritásként kezeli az unió romastratégiáját. Az elnökség egyik sikereként kommunikált Tanácsi következtetések című dokumentumot nemrég fogadták el a tagállamok. E dokumentumot Balog Zoltán államtitkársága készítette. A szöveg 21. pont a) jelzésű alpontja úgy szól: hozzáférést kell biztosítani a minőségi oktatáshoz az iskolai szegregáció nélkül.

 

Létezik egy másik uniós dokumentum is (A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig), amelyet a bizottság készített, és az abban foglaltak minden tagállamra nézve kötelezőek. Így szól az oktatási szegregációt érintő fejezet: „A roma gyermekek felülreprezentáltak a speciális oktatási intézményekben és a szegregált iskolákban. A kulturális/iskolai közvetítők, egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek, valamint a roma szülők aktív részvétele révén meg kell erősíteni a kapcsolatot a közösségeken belül annak érdekében, hogy javuljon a tanárok interkulturális készsége, csökkenjen a szegregáció, és biztosított legyen az alapfokú iskola látogatására vonatkozó kötelezettség betartása”. Bár a magyar elnökség prioritási területe a romastratégia, Balog Zoltán mégis azt üzente lapunknak, hogy elegendő információ híján nem kíván állást foglalni az ügyben. A fideszes európai parlamenti képviselő Járóka Líviát is hiába kerestük. Járóka a romák integrációjának uniós stratégiájáról szóló jelentését márciusban fogadta el óriási többséggel az Európai Parlament. A dokumentum szorgalmazza a szegregáció visszaszorítását az oktatásban is.

 

Nyíregyházán ma döntenek az iskolai átszervezésekről.

 

Demonstrálnak a pedagógusok

 

Folytatja az oktatási államtitkárság a konzultációkat a Pedagógusok Szakszervezetével – mondta tegnap Hoffmann Rózsa az érdekvédelmi szervezettel folytatott hétfői budapesti megbeszélése után. Az oktatási államtitkár újságírók előtt kifejtette: az egyeztetésen a pedagógus életpályamodellről, a munkaidőről és a fenntartással kapcsolatos elképzelésekről is szó volt. Hoffmann Rózsa a konzultációt jó hangulatú, kemény szakmai megbeszélésként jellemezte. Galló Istvánné, a PSZ elnöke lapunknak azt mondta: a találkozót legfeljebb informális megbeszélésnek tartja, nem egyeztetésnek, ugyanakkor sajnálatának adott hangot, hogy a megbeszélést nem korábban tartották. Közölte, hogy a PSZ a jövőben részt vesz a pedagógus-életpályamodell kidolgozásában. Leszögezte, hogy a vasárnapi, öt ágazati szakszervezettel közösen szervezett demonstráció nem marad el.



Hirdetmény
Ehhez a cikkhez eddig 1 hozzászólás érkezett.

#1   deloro  | 2011 Május 31 13:40:47 like(0) dislike(0)

A címben szereplő kérdés jogos. Szerintem sem kell paranoid módon ohzzáállni a dolgokhoz és mindenhol szegregációt keresni. Ha a Görög katolikusok veszik a kezőkbe a dolgot, akkor nagy baj nem lehet.

 

Dicsőség az Úrnak


vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 December   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • „Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”

  • Átadták az idei Nemzetiségekért díjat

  • Államfői díszebéden volt Farkas Félix szószóló és Balogh János ORÖ-elnök

  • Cigányellenes a miskolci önkormányzat - első fokon nyert a TASZ

  • Caramel elmesélte, milyenek voltak a karácsonyok gyermekkorában, a cigánytelepen



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt